Most mindent megtudhat az ekhóról Cikk
Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó szabályokról.
Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó szabályokról.
Tisztelt Szakértő! Két kérdésre keresem és kérem a válaszukat. 1. Sporttevékenységet végző kft.-ben alkalmazott sportolók alkalmazhatják-e az ekho szabályai szerinti adózást? 2. A sportolók munkaidő-beosztás és munkaideje nem szabványos. Részükre milyen módon lehet alkalmazni a munka törvénykönyve 145. §-a szerinti pótlékátalányt? Milyen dokumentáció, illetve elszámolás szükséges a helyes alkalmazás érdekében? A munkaszerződésben elég-e rögzíteni, hogy a munkabér tartalmazza a pótlékokat. Nevesíteni szükséges-e az e rendszerben elszámolni kívánt pótlékokat? Milyen munkaidő-nyilvántartást kell ez esetben vezetni? Tisztelettel várom válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozót – a vállalkozása mellett – egy cégnél megbízási szerződéssel foglalkoztatják oly módon, hogy a minimálbér után az általános szabályok szerint teljesíti az adófizetési kötelezettségét, a fennmaradó összegre pedig ekhót választ. Mivel megbízási szerződésről beszélünk és nem munkaszerződésről, ezért az lenne a kérdésünk, hogy ebben az esetben az egyéni vállalkozásában főállású kisadózó lesz-e, vagy nem főállású? Köszönettel.
Duplázódott az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás hivatásos sportolók és edzők által alkalmazható éves bevételi határa – emlékeztet a NAV.
Több szempontból is komoly jelentőséggel bír az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvény vonatkozásában a nyugdíjas státusz.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném abban kérni, hogy van egy egyszemélyes kft. tagja, aki eddig maga után ebben a cégben fizette meg a járulékokat. Ha most kötött egy megbízási szerződést, ahol mint ekhós adózik, az kiválthatja a saját cégében fizetendő járulékokat? Előre is köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Megbízási jogviszonyban, ekhós adózás választása esetén (a kollégának van főállása máshol, ahol megfizetik a minimálbér 12-szerese után a járulékokat), a teljes megbízási díjat ekhóval számfejtjük. A kérdés, hogy ebben az esetben is érvényes, hogy a megbízási díj 90 százaléka után kell csak az ekhót számolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ekhoval is adóztatható sportmunkatársak esetén a kifizetendő napidíjak számfejtésében, a pontos adóalap és adó számításában kérek segítséget. Példa: bruttó napidíj 60 EUR, a munkavállaló ekhos nyilatkozatott tett a minimálbér erejéig 2017. 01. 01-jén. A bére eszerint adózik havi rendszerességgel. Alapértelmezésben a nettó napidíj kifizetése devizában történne. Kérdések: - a devizában kifizetett napidíj is adózhat-e ekhóval, - ha forintosításra kerül a napidíj, adózhat-e ekhoval, - ha az előző két kérdés közül van igenlő válasz, mekkora az adóköteles összeg ekhos adózás mellett, - normál adóztatás mellett milyen levonandó és kifizetőt terhelő adó merül fel? Amennyiben lehetséges, az adóztatásra vonatkozó jogszabályhelyeket is szíveskedjen a válaszában megadni! Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy, ha tört hónapban lép be cégünkhöz egy munkavállaló, akinek a bére: minimálbérből (127 500 forint) és azon felüli bérből (ekhós bér) áll, akkor a hóvégi számfejtésnél, hogyan arányosítunk? A 127 500 forint összeg minimálbért (tudtommal) nem arányosíthatjuk, hiszen csak olyan munkavállaló ekhózhat, aki a minimálbért meghaladja. Tehát: tegyük fel, hogy a bruttó bére: 407 500, belép: 2017.03.16-án. Ennek tükrében vesszük a 127 500 forint minimálbért, és a 280 000 forintot arányosítom. Azaz 12 munkanapra a 280 000 ekhós bér arányosan 94 773 forint lesz, a minimálbér pedig marad 127 500 forint. Helyénvaló a gondolatmenetem? Köszönöm előre is a válaszukat, Csilla
Tisztelt Szakértő! Részmunkaidőben (heti 20 óra) foglalkoztatott munkavállaló esetében, akinek a bruttó jövedelme 110 ezer forint, alkalmazható-e az ekho szerinti adózás, ha a végzett tevékenysége alapján lehetséges lenne annak választása? A problémát annak értelmezése jelenti, hogy a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részre veheti csak figyelembe a munkavállalója ekhós nyilatkozatát. Ebben az esetben a munkabér nem éri el ezt az összeget. Vagy esetleg ebben az esetben arányosítani lehet a minimálbért, s annak 50 százaléka feletti részre már alkalmazható ez ekhós adószámítás? (A munkavállaló máshonnan semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik.) Köszönettel: Juhász Katalin
A magánszemély részére jövedelmet juttató munkáltatókra és kifizetőkre több olyan feladatot rónak az adótörvények, amelyet az adóévet követően kell teljesíteniük. Egyebek mellett az adóév végét követően a munkáltatóknak, kifizetőknek január 31-éig ki kell adniuk a magánszemély éves adójának elszámolásához szükséges igazolásokat.
Egy nem nyugdíjas magánszemély főállású katás. Egy sportszövetségnél munkaviszonyos tevékenységére az ekhot szeretné választani. A sportszövetségnél szerzett munkabérét minimálbérig 127 500 Ft-ig általános adózás keretében kell leadóznia és csak efölött lehet ekhosan adóznia, vagy a 127 500 Ft csökkenthető a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény 10. §-a szerinti, az ellátások alapját képező 90 000 Ft-tal? Ebben a második esetben ugyanis csak 37 500 Ft-ot kellene az általános szabályok keretében adóznia, az afölötti részt pedig már ekho-s adózás keretében teljesíthetné. Segítségüket előre is köszönöm.
Az egészségügyi hozzájárulás (eho) mértékének csökkentése miatt nem biztos, hogy minden esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) a legkedvezőbb adózási forma azoknál a tevékenységeknél, amelyeknél azt egyáltalán választani lehet.
Tisztelt Szakértó! Egy betéti társaság beltagja személyes közreműködésének ellenértékeként 300 ezer forint munkadíjban részesül. Grafikusként dolgozik (2136 FEOR szám). 2017. évtől az ekho törvény szerinti adózást szeretné választani. A törvény azt mondja értelmezésünk szerint, hogy a havi minimálbérnek megfelelő összeg után az általános szabályok alapján kell megfizetni a járulékokat és az adót. Kérdésünk az lenne, hogy fenti tag esetében minimálbér alatt 2017. évben a 128 ezer forint minimálbért kell érteni, vagy a 161 ezer forint garantált bérminimumot? Továbbá az általános szabályok szerint adózó jövedelem (minimálbér) esetében a járulékokat 112,5%, illetve 150% járulékalap után kell-e megfizetni, mint társas vállalkozónak, vagy nem kell megnövelni a járulék alapokat. Kérjük fentiekre vonatkozó szíves válaszukat. Tisztelettel: Nagyné
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk jelezte, hogy az előző munkahelyén ekhósan adózott, emiatt nem részesülhetett SZÉP-kártya juttatásban. Az én elgondolásom szerint nincs összefüggésben a két dolog között. Kérem, erősítsen meg ebben. Válaszát köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől