Tisztelt Szakértő! 2018. 01. 01-jétől munkaviszonyban 3145 Műsorszóró és audóvizuális technikusként dolgozom, minimálbér felett nyilatkozom ekho-s adóválasztásról. Másodállásban katás egyéni vállalkozóként 900205 hangosítás a tevékenységem. A két tevékenység végezhető együtt?
Tisztelt Szakértő! Adott egy sportegyesület, amely a lehetőségeket kihasználva látványcsapatsport-támogatást vesz igénybe. Jelenleg a tao hatálya alatt áll. A személyi jellegű kifizetések között találunk munkavállalókat és megbízási szerződéssel rendelkezőket, ez utóbbin belül pedig normál szabályok és az ekho szabályai szerint adózókat is. Kérdésem az lenne, hogy a klub áttérhet-e a kiva hatálya alá? Amennyiben a kivát választja, jogosult-e a jövőben tao-támogatás igénybevételére? Illetve mi fog számítani a kiva alapjának pontosan? Az ekho szerinti adózás mellett választott jövedelmek is a kiva alapját képezik-e? Válaszát előre is köszönöm!
Kiva szerint adózó munkáltató által fizetett jövedelem megfelel az ekho törvény szerinti feltételeknek. Például újságíró ilyen munkáltatónál kaphat-e minimálbért a kiva törvény szerint, efeletti jövedelme pedig lehet-e ekhós?
Tisztelt Szakértő! Másodállású katás egyéni vállalkozó 2018. 01. 01-jétől végezhet egyszerre katás vállalkozásban hangosítást és főállásban 3145 Műsorszóró és audóvizuális technikusi munkát ekho adózás mellett?
A társadalombiztosítás alaptörvényeként a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény szolgál. E jogszabály mindent tartalmaz, amit a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, illetve az ezek által megalapozott ellátásokról tudni kell. Pontosabban, az 1998. évi hatálybalépésekor mindent tartalmazott, ugyanis az elmúlt csaknem húsz évben több olyan – alapvetően nem társadalombiztosítási – jogszabály is született, amely „önállóan” társadalombiztosítási jogállást, jogosultságot határoz meg.
2018. 01. 01-jétől másodállású katás egyéni vállalkozó főtevékenysége 900205 hangosítás. Munkaviszonyban 3145 Műsorszóró és audóvizuális technikusként dolgozik, minimálbér felett nyilatkozhat ekho-s adóválasztásról. Választhatja az ekho-s adózást 2018. 01. 01-jétől továbbra is?
Tisztelt Szakértő! Sportegyesületünk egy tornaklubot üzemeltet, ahol munkatársaink munkaviszonyban edzőként vannak alkalmazva. Az edzői alkalmazás feltétele egy speciális továbbképzés, ahol elsajátítják a klubban a tornát segítő eszközök és mozdulatsorok használatát. A licenc tulajdonosa szervezi és bonyolítja ezeket a továbbképzéseket. Sikeres vizsgát követően alkalmazzuk a munkavállalót edzői munkakörben, 2717-es FEOR számmal. Kérdésem: teljesíthetjük-e a dolgozó nyilatkozatának a birtokában a közteherviselési, és adófizetési kötelezettségeinket az ekhotörvény alapján. Válaszukat előre is köszönöm: Dobosi Pálné
A sportvállalkozások által fizetendő iparűzési adó csökkentéséről, valamint a sportolók számára juttatott jövedelmet terhelő, munkáltató által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) eltörléséről döntött a parlament a fideszes Tiba István javaslatára. A módosításokat 124 igen szavazattal, 59 nem ellenében fogadták el a kormánypárti képviselők.
Január 1-jétől 19,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke a jelenlegi 22 százalékról; a csökkentés mértéke 0,5 százalékponttal több, mint amennyit 2018-ra törvénybe iktatott a parlament.
Mind a munkaerőhiány, mind az alacsony összegű nyugellátás ösztönzi a nyugellátásban részesülők foglalkoztatását. A nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán fizetendő közterhek sok esetben eltérnek az aktív korúakétól. Sorra vesszük, hogy a különböző foglalkoztatási formákban milyen közterheket kell fizetnie a foglalkoztatónak és a foglalkoztatott nyugdíjasnak, külön kitérve a kisadózásra és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra.
Január 1-jétől nem kellene iparűzési adót fizetniük a sportvállalkozásoknak a belépőjegy-, bérleteladásból, a reklámközzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevételük után. Nem kellene megfizetni a hivatásos sportolónak e foglalkozása ellenértékeként (már 2017. szeptember 1-jét követően) juttatott bevétel után a kifizetőt terhelő 20 százalékos mértékű ekhót.
A makrogazdasági feltételek kedvező alakulására tekintettel – a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklését kezdeményezik 2018. január 1-jétől, ami a tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés, foglalja össze a kormányportál Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzését felelős államtitkárnak az Országgyűlésben elmondott expozéját. A teljes csökkentéssel 200 milliárd forintot hagy a kormány a vállalkozásoknál, amiből a további 0,5 százalékpontos mérséklés mintegy 40 milliárd forintot tesz ki.
Tisztelt Szakértő! Egy sport-szolgáltatással foglalkozó, NBII-es csapatot üzemeltető kft.-nél edzői munkakörben foglalkoztatunk több magánszemélyt és hivatásos sportolót. Mind a játékosok és a szakmai stáb is leadta a nyilatkozatát az ekho szerinti adózás választására. Mi után kell megfizetni a "hagyományos" járulékokat? Az ekho törvény több helyen is más szavakat használ (minimálbér, legalább minimálbér). Tehát a minimálbér után, vagy a garantált minimálbér után vagy választható az összeg és kikötheti a magánszemély a fix összeget és csak a felette levő rész után jön az ekhós adózás?
Katás főállású vállalkozó milyen feltételekkel választhat egyéb (sporttevékenységében) ekhós adózást?
Tisztelt Szakértő! Kft. bizonyos munkakörökben (ahol a FEOR szám alapján megengedett) a munkavállalóknak a jövedelem egy részét ekhós jövedelemként számfejti. Mi a helyes megoldás, hogyan kell ezt szerepeltetni a munkaszerződésben, elkülönülten kell rögzíteni az alapbért (a társaságnál ezen dolgozók esetében is nagyobb, mint a minimálbér) és az ekhós jövedelmet? Köszönettel: Juhász Katalin
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték