262 találat a(z) üzletrész cimkére
Saját üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni. Egy kft. a könyv szerinti értéken nyilvántartott 5 millió 200 ezer forint saját üzletrészét 2017.12.29-én eladja 30. millió forintért egy magánszemélynek, pénzmozgás – két részletben – 2018-ban lesz. A szerződést az ügyvéd elkészítette, de a cégbírósághoz csak 2018 januárjában kerül benyújtásra. Ebben az esetben az árfolyamnyereséget 2017. évre (szerződés dátuma) vagy 2018. évre (cégbírósági benyújtás) kell elszámolni? Befolyásolja-e az évek közti elszámolást, hogy a pénzügyi teljesítésre a mérlegkészítés előtt vagy a mérlegkészítés után kerül sor? Mi történik akkor, ha a vételárat csak részben vagy egyáltalán nem egyenlítik ki? Ha az érintett felek egymástól függetlenek, az ügylet igényel-e adóalap-módosítást? Ha a vásárló a kft. egyik tulajdonosa, és az ár a piaci érték felett van, akkor milyen adóalap-módosítást kell elszámolni?
Üzletrészeladás (árfolyamnyereség vs egyéb jövedelem)
Kérdés
Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm
Jövedelem minősítése
Kérdés
Szeretném megtudni szakmai véleményüket az alábbiakról: Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóbanforgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?
Üzletrész vásárlás illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. "Eladó Kft." – mely ingatlantulajdonnal rendelkezik és főtevékenysége a bérbeadás – eladja "X" magánszemély részére a cég 50 százalékát, "Vevő Kft." részére pedig 30 százalékát. A Vevő Kft. "X" magánszemély 100 százalékos tulajdona. Kérdésem, hogy ez esetben a közvetlen és közvetett részesedés összeadódik-e, és a 75 százalékot meghaladó részesedés miatt "X" magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész ajándékozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném a segitségét. Adott egy ingatlannal rendelkezö kft., a jegyzett tőke 6 millió forint, a saját tőke 64 millió forint. Egy házaspár a tulajdonos, és az üzletrészüket szeretnék elajándékozni a gyereküknek 100 százalékban. A kérdésem: illeték az nincs, de szja és eho keletkezik-e a szülőknél a saját tőke/jegyzett tőke különbözetére? A gyereknél pedig ha kiveszi a cégből a piaci értéken 100 millió forintos ingatlant, aminek a könyv szerinti értéke 60 millió forint, akkor mi után adózik? Köszönöm.
Üzletrész adásvétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek (3 millió forint törzstőkével) az egyik tagja eladja az üzletrészének egy részét. Az eladott üzletrész névértéke 100 ezer forint. A vevő ezért az üzletrészért 100 ezer forintot fizet. Úgy gondolom, hogy az eladónak így nem keletkezik jövedelme az adásvétel során. De nem tudom, hogy a vevőnél is ugyanez a helyzet? A kft. saját tőkéje 120 millió forint. Ha az Szja törvény 3.§ (9) pontjában leírtakat veszem alapul, akkor a 100 ezer forint üzletrész szokásos piaci ára 4 millió forint lenne, de a vevő nem ennyit fizet érte, vagyis a törvény szerint egyéb jövedelme keletkezett (Szja törvény 28. § (7) b))? Az adás-vételi szerződésnek viszont van egy pontja, ami az alábbiakat tartalmazza: „A szerződő felek kijelentik, hogy az üzletrész vételárát a társaság vagyonának, illetve tevékenységének ismeretében határozták meg, melyet a felek reálisnak fogadnak el.” Ebben az esetben is kell egyéb jövedelem címén adóznia a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrészvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély tulajdonosai eladják az üzletrészüket más magánszemély tulajdonosoknak. Az üzletrészüket alacsonyabb értéken adják el. A régi tulajdonos az 1,5 millió forint összegű üzletrészt 500 ezer forint értékben adja el. Az új tulajdonosoknak kell-e adót fizetniük amiatt, hogy 1,5 milliós üzletrészt 500 ezer forintért vásároltak meg? Tehát 1 millió forint vagyoni előnyhöz jutottak fejenként az új tulajdonosok. Mikor és hogyan kell ezt leadózniuk?
Tagi hitel rendezése
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! A következő probléma megoldásához kérném a véleményüket: A történet szereplői két belföldi kft A1, A2 és egy ciprusi offshore cég. Az offshore cég üzletrésszel rendelkezik A1 Kft.-ben, A1 Kft.-nek üzletrésze van A2 Kft.-ben. A három cég tulajdonosi háttere azonos, minden üzletrész egy család, illetve közeli hozzátartozók kezében van. Az elmúlt években az offshore cég 1000 tagi kölcsönt adott A1 kft-nek, A1 kft pedig 700 tagi kölcsönt nyújtott A2 Kft-nek. Kapcsolt vállalkozás lévén a piaci kamat elszámolásra került. 2017. júniusában az offshore cég legalizálta A1-ben lévő üzletrészét, és azt és az egyik magánszemély tag (F) részére térítés nélkül átadta. Most a tagok rendezni szeretnék a tagi kölcsönök sorsát, melyre két megoldást vázoltak fel : Az egyik: 1. Az offshore cég engedményezi A1 Kft.-ben lévő 1000 tagi kölcsönét F magánszemélyre. Ezzel az offshore cég kikerül a képből. 2. A1 engedményezi A2-ben lévő 700 tagi kölcsönét ugyancsak F magánszemély részére. A kölcsön az A1-ben kivezetésre kerül, és ez A1-nél nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül. Ezzel A1 és A2 ugyan nem tartozik egymásnak, de F magánszemély 1000+700=1700 hitelállományhoz jut, szemben az offshore cég által eredetileg nyújtott 1000 hitellel szemben. Ebben az esetben F magánszemélynek szja- és ehofizetési kötelezettsége csak akkor keletkezik, ha a tagi kölcsön visszafizetésre kerül. Ezzel F magánszemély 1000+700=1700 hitelállományhoz jut az eredeti 1000-rel szemben. A másik megoldás: 1. Az offshore Kft. engedményezi az A1-gyel szembeni követelését A2-re. Ezzel A1-nél az offshore cég helyére A2 lép, mint hitelező. 2. A2-nél megjelenik egy új befektetés, amelyhez engedményezés útján jutott hozzá, térítés nélkül, ezért 1000 egyéb bevétele keletkezett, amely 9 % társasági adóval adóköteles. 3. A1 és A2 megegyeznek, hogy A1 1000-rel tartozik A2-nek, A2 tartozik A1-nek 700-zal, vagyis a követelések és kötelezettségek összevezetésre kerülnek és összességben A1 tartozik A2-nek 300-zal. Ezzel a megoldással a hitelállomány számottevően csökkenthető, viszont elég jelentős adóteher jelenik meg. Szeretném kikérni véleményüket a vázolt megoldásokról, illetve azok adó és/vagy illetékkötelezettségéről.
Üzletrészeladás, kapcsolt felek esetében
Kérdés
Vevő Kft. 2,5 millió forint részesedéssel rendelkezik az Eladó Kft.-ben. Eladó Kft.-nek 3 millió forint jegyzett tőkéje van. A fennmaradó 0,5 millió forint egy magánszemély tulajdona. A magánszemély eladja a 0,5 milliós részesedését 5 millió forintért a Vevő Kft.-nek, így a Vevő Kft. 100 százalékos tulajdonossá válik. Az eladó magánszemélynek van részesedése a Vevő Kft.-ben is. A Vevő Kft. többi tulajdonosa is családtag. Hogy célszerű meghatározni a piaci árat? Hogy adózik a magánszemély? A Vevő Kft. által kifizetett 5 millió forintból le kell-e vonni az adókat? A Vevő Kft. 0,5 milliós részesedést szerzett 5 millió forintért. Kell-e értékelnie a részesedést, vagy majd csak eladás esetén? Előre is köszönöm
Beolvadásnál saját üzletrész
Kérdés
Tisztelt Szakértő! RC Kft. beolvad IA Kft.-be: 1.) Tulajdoni szerkezet átalakulás előtt: IA Kft.: 50% UE 50% UI magánszemélyek RC Kft.:99% IA Kft. és 1% TL magánszemély 2.) Beolvadás után az új tulajdoni szerkezet az új átalakult IA Kft.-ben UP 18% UE 18% TL 2% IA Kft. 62% Beolvadás azt a helyzetet hozta, hogy IA Kft.-ben 62 százalékban saját maga IA Kft. a tulajdonos. Ezt hogyan kell kezelni? Saját üzletrész visszavásárlása? El kell adni a kft.-nek egy éven belül, illetve a kft. magánszemély tualjdonosainak? Mennyiért adhatja el? Eladhatja csak a jegyzett tőke ráeső részéért (62%), vagy csak a saját tőke rá eső részéért (62%) adhatja el ? Hogyan kell ezt könyvelni? Mikor mi a teendő? Nagyon szépen köszönöm a választ. Polyák Márta
Elszámolás a kilépő taggal
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Kétszemélyes kft.-ből az egyik tag kilépne. A cég saját tőkéje 70 millió forint, 50-50 százalékosak a tulajdonrészek, a jegyzett tőke 3 millió forint. Az üzletrész értéke a saját tőke/jegyzett tőke arányában határozható meg. De jelentős szállítói tartozása, banki hitele van a cégnek. Ennek arányos részét le lehet vonni az üzletrész értékéből? Ugyanis nincs a kft.-nek annyi pénze, hogy 30 millió forintot kifizessen. Nem tudom, mi a teendő? Mit javasoljak, mint könyvelő? Válaszukat köszönöm.
Üzletrész adásvétele halasztott fizetéssel
Kérdés
Egy cég üzletrészt ad el egy magánszemélynek 5 évre szóló halasztott fizetéssel. A cég hozzájárul a tulajdonváltozáshoz, a cégbírósági bejegyzés megtörténik. A magánszemély üzletrészét eladja egy másik magánszemélynek szintén 5 évre szóló halasztott fizetéssel. Ezen ügylet esetén sincs pénzmozgás, a cégbíróság szintén bejegyzi a tulajdonos személyének megváltozását. Kérdésem az, hogy első magánszemélynél mikor és hogyan kell megállapítani adófizetési kötelezettséget?
Illeték – Bt.-tulajdonrész ajándékozása
Kérdés
Bt. kültagja illetékmentesen elajándékozhatja-e a tulajdonrészét a nagyszülőjének?
Üzletrész értékesítése
Kérdés
A tényállás a következő: Az örökhagyó után leszármazói és házastársa örököl, akiknek öröklési illetéket a hatályos jogszabály szerint nem kell fizetniük.A hagyaték egy kft.-ben lévő üzletrész, amelynek jegyzett tőkéje 3ooo ezer Ft. A közjegyző a hagyatékot a névérték alapján adta át, amelyből az alapító okirat szerint az örökhagyót 1500 ezer Ft illet meg. A közjegyző a hagyatéki eljárás során bizonytást nem vehet fel, nem vizsgálhatja az üzletrész tényleges forgalmi értékét az örökhagyó halála időpontjában. Az örökösök az üzletrészt értékesítették a névértéknél magasabb összegen. Az alábbi kérdésemre várom szakértői válaszukat. Az adott esetben mi képezi az adóalapot, mely összeg után kell majd az örökösöknek adózniuk? 1./a hagyatéki végzésben szereplő névérték és az eladási érték különbözete után kell-e a szját és 14 % ehót megfizetni? 2./ Az adó lapja az örökhagyó halálakori piaci érték és az eladási érték különbözete? 3./ Az örökhagyó halálakori üzletrész piaci értékét az örökösök hogyan tudják megállapítani, s ehhez szükséges-e könyvvizsgáló bevonása. Válaszukat tisztelettel megköszönve: Ötletmozaik könyvelő Kft Preilné
Tulajdonrész-átruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. két tulajdonosa értékesítették tulajdonrészüket. A tőke 3 millió forint volt, ezt idén augusztusban értékesítették 10 millió forint értékben. Kérdés: a magánszemélyeknek származó jövedelme (10-3 millió forint) után kell adóelőleget fizetni (15 százalék szja és 14 százalék eho)? Vagy majd az szja bevallásnál kell bevallani és fizetni? Köszönettel: Égei Emese
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
