Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészének értékesítése után fizetendő adók számításához hogyan kell meghatározni a piaci értéket, ha a saját tőke értékét vesszük alapul? A saját tőke üzletrészre jutó értéket az utolsó lezárt mérleg vagy az értékesítés időpontja szerint kell számolni? A szerzési értékbe beleszámít-e a teljesített pótbefizetés összege? Válaszát előre is köszönjük.
Egy magánszemély A Kft.-ben lévő üzletrészét apportálta B Kft.-be. Kérdés: 1. Milyen jogok illetik meg a magánszemélyt az A, illetve B Kft.-ben? 2. B Kft.-nek van-e bármilyen jogosultsága A Kft.-ben?
Jelen írásunkban az üzletrész fogalmát tisztázzuk, illetve az üzletrész adásvételével kapcsolatos jogi szabályozást mutatjuk be.
Szeretnék segítséget kérni a következő esetre. Van egy kft., ahol az egyik tulajdonos üzletrészét megvásárolta a kft., részletre. Tavaly úgy adózott, mint az osztalék. Az idén is úgy kell adóznia a kifizetések után, és ha igen, akkor figyelembe vehetem a nyugdíjat mint jövedelmet, vagy addig, amíg el nem éri az összeg a minimálbér 24-szeresét, vonom a 19% szochót? Köszönöm előre is a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik tulajdonosa értékesítené üzletrészét. Az alapítás készpénzzel történt, a cég pénztárába befizetett 200 ezer forintot. A cég 2015-ben törzstőkét emelt az evás időszakban keletkezett eredménytartalékból, a tulajdonos üzletrészének névértéke így 1 millió 200 ezer forint lett. A cég saját tőkéje jelenleg 500 ezer forinttal haladja meg a jegyzett tőkét, tárgyi eszközei nincsenek, jelentős követelés-, kötelezettségállománnyal nem rendelkezik, jelenleg évi 500 ezer forint az adózott eredmény. Amennyiben most eladja az üzletrészét 1 millió 200 ezer forintért, keletkezik adófizetési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni. A kft. üzletrészt vásárolt névérték felett, nem tudom ezt hogyan kell könyvelni. Az üzletrész – ami 9,89% értéke 296 700 forint, de a kft. ezért 13 840 000 forintot fizetett ki. Hogyan kell ezt könyvelni? Köszönöm válaszát.
Egy cég üzletrészét a vevő, cég, magánszemély tulajdonostól vásárolja meg opciós vételi szerződés keretében. A vevő 4 éven át havonta meghatározott összeget fizet az üzletrész tulajdonosának. Az opciós díj kifizetésekor a vevőnek van-e adómegállapítási kötelezettsége? Az adó megállapításának mi a jogszabályi háttere és hogyan történik? A üzletrész bekerülési értéke az eladónál mikor vehető figyelembe?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet közterheinek megállapításában kérek segítséget. XY magánszemély 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik NAGY Kft.-ben és 50 százalékos tulajdonrésszel KIS Kft.-ben. XY a NAGY Kft.-ben önálló aláírási joggal rendelkező négy ügyvezető egyike. XY magánszemély a NAGY Kft.-ben lévő 25 százalékos üzletrészét szerzési értéken, 4 millió forintért eladja KIS Kft.-nek. A NAGY Kft. jegyzett tőkéje 16 millió forint, saját tőkéje 120 millió forint. A NAGY Kft. az Itv. rendelkezései alapján belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül, az ingatlanok mérleg szerinti értéke 80 millió forint. Milyen közterhei keletkeznek az ügylet miatt eladónak és vevőnek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft.-nek van több tulajdonosa. Magánszemély is és társas vállalkozás is. Az egyik magánszemély úgy döntött, hogy üzletrészét eladja egyrészt a kft.-ben lévő másik magánszemélynek névértéken, a másik részét szintén a kft.-ben tulajdonosként lévő társas vállalkozásnak, névérték felett (nem piaci áron). Hogy kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket a kft.-ben? Ha névértéken adja el a magánszemélynek a részesedését, kell vizsgálni a piaci árat és könyvelni utána árfolyamnyereséget? Illetve mit kell nézni és könyvelni, ha névérték felett adja el az üzletrészt a magánszemély tulajdonos? Köszönöm.
Cikkünk a nyári és őszi törvénymódosításhoz kapcsolódóan az üzletrésátruházás, az átalakulás, továbbá néhány bevételt, ráfordítást érintő számviteli előírás változását, valamint a cafeteria megszüntetésével kapcsolatosan a személyi jellegű költségek elszámolását érinti.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagjától, aki ki akar lépni, visszavásárolja az üzletrészét, majd azt később a kft. odaajándékozza egy másik tagnak. Az lenne a kérdésem, hogy az ajándékozás után keletkezik-e szja- és illetékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek az ajándékozással egyidőben, ha igen, akkor milyen összegben? Változik-e az illetékfizetés feltétele abban az esetben, ha a kft. olyan cég, amelyben belföldi ingatlantulajdon van? Az ajándékozás tárgya az üzletrész 10 százaléka. Köszönöm, tisztelettel: VA
Tisztelt Szakértő! Üzletrész értékesítésével kapcsolatos jogértelmezésben kérném a segítségét! Adott egy kft.-tag, aki egy másik tagnak (ugyanazon kft.-n belül) értékesítette üzletrészének egy bizonyos hányadát. A vevő a vásárlást bejelentette a társaság részére, a vásárlástól számított 8 napon belül. A Ptk. 3:166. § (1) pontja szerint az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. A 3:173. § (1) bekezdés a) pontja szerint az üzletrész átruházás esetén osztható fel. Ehhez taggyűlési hozzájárulás szükséges, mely feltételezem, nem utólagos hozzájárulás. Kérdésem, hogy az az eset, amikor a tag csak az üzletrészének egy részét értékesíti, felosztásnak minősül-e? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Dézsenyiné
Tisztelt Szakértő, Adott egy kft., amit idén májusban alapítottunk 6 millió forint jegyzett tőkével, 3 tulajdonossal 40-20-40 százalék arányban. Egy külföldi cég szeretné bevásárolni magát cégünkbe az alábbi módon: A tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot megvenne névértéken 1 800 000 forintért, B tulajdonos 20 százalékát teljes egészében megvenné névértéken 1 200 000 forintért. C tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot venne meg ellenérték nélkül. A kérdéseim C tulajdonos üzletrészének eladásával kapcsolatosak: Eladhatja-e C tulajdonos ingyen a részét? Ha igen, milyen illetékfizetési kötelezettségek keletkeznek vevő részére? Ajándékozásnak minősül? Eladhatja-e C tulajdonos a részét egy jelképes összegért, hogy ne minősüljön ajándékozásnak? ( például 1 forintért)? A legköltséghatékonyabb megoldást keresnénk arra, hogy C tulajdonos ellenérték nélkül eladhassa 30 százalék részesedését. A Kft. ingatlanvagyonnal nem rendelkezik. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem 5 évvel ezelőtt megvásárol egy 3 hete alapított kft.-t, melynek törzstőkéje ingatlan apport volt és 25 millió forinton jegyezték be a cégbíróságnál. A vásárláskor ügyfelem kötött egy üzletrész adás-vételi szerződést 37 millió forint összegben, mely a könyvelésbe nem került bele. Most ügyfelem meg kívánja szüntetni a kft.-t és ekkor derült ki, hogy a könyvelésben az eredeti 25 millió forintos ingatlan érték szerepel azóta a 2 százalékos értékcsökkentéssel csökkentett összegben. Most felértékelés történt, hogy az ingatlanvagyon kikerülésekor milyen értéken adható ki az ingatlan a tulajdonos számára. Kérdéseim: 1. Tekintettel arra, hogy az apportként bevitt ingatlan érték, majd a cég megvásárlásakor kötött adás-vételi szerződésben foglalt érték különbözete felfogható-e piaci értéknek és értékhelyesbítéssel bevihető a különbözet értékelési tartalékkal szemben a könyvekbe? 2. Tekintettel arra, hogy 5 lezárt év beszámolója történt meg ezidáig, harmadik oszlopos mérleg helyesbítéssel rendezhető-e a küldönbözet? 3. Az értékcsökkenés alapja évenként az apportként számított 25 millió forint volt. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke növekedett az elmúlt időszakban, így úgy gondolom, hogy különösebb hiba eredmény szempontjából nem adódik. 4. A kft. megszüntetésekor a most szakértők által megállapított árból az apport+üzletrész különbözet együttes értékét lehet-e levonni az eredmény szempontjából? Várom mielőbbi szíves válaszukat. Köszönettel
Ingatlanépítéssel foglalkozó kft. egyik tulajdonosa el akarja adni az üzletrészét. Az üzletrészértékesítéssel kapcsolatban felmerült, hogy a cég ingatlannal rendelkező társaságnak minősül-e, kell-e illetéket fizetni ingatlanszerzés miatt? Az eladási célra épített ingatlan értékét (amit a mérlegben a készletek között szerepeltetünk) figyelembe kell-e venni a 75 százalékos ingatlanarány számításakor? A taotörvény 4. § 18/a pontja szerint az a társaság minősül ingatlannal rendelkező társaságnak, amely mérlegében kimutatott eszközök (kivéve belőle a pénzeszközöket, követeléseket és az aktív időbeli elhatárolásokat) értékéből a belföldi ingatlanok értéke több mint 75 százalék.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték