A férj 50 százalékos tulajdonában lévő cég (25%-os) üzletrészt vásárol a feleség (tulajdoni részesedése: 25%) résztulajdonában lévő társaságban. Kapcsoltnak minősül a két cég? Vagy a kapcsoltság már azáltal is megvalósul, hogy az egyik üzletrészt vásárol a másikban? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Amennyiben egy kft. magánszemély tulajdonosa üzletrészét eladja másik magánszemélynek több évi részletfizetéssel, mikor kell adót fizetni az eladónak? Az átruházáskor vagy amikor megkapja a részleteket?
Tisztelt Szakértő! 2018 februárjában "A" Kft. magánszemély tulajdonosa értékesíti "B" Kft. részére üzletrészét. (A "B" Kft. lesz az "A" Kft. egyedüli tulajdonosa.) A magánszemély törzsbetétje 3 500 000 forint. A vételár 25 400 000 forint lesz. Kérdésem az lenne, hogy a magánszemélynek a 25 400 000-3 500 000=2 900 000 forint után keletkezik 15 százalék szja- és 14 százalék ehofizetési kötelezettsége? Ha ez így helyes, akkor 21 900 000 forintot külön adózó jövedelemként részesedés-átruházás 15 százalék adóval kell számfejtenem? A 3 500 000 forint törzsbetét kifizetése milyen jogcímen történjen? Bognárné
Egy egyszemélyes, 30 millió forint jegyzett tőkéjű kft. kiválással átalakult. A kiválási vagyontervezetben a tulajdonos megosztotta a két cég között a jegyzett tőkét, könyvszerinti értéken: 30% változatlanul tovább működő kft. 70%-ban új kft. A 30 millió forint jegyzett tőkéjű kft. 100 százalékos tulajdonrészének megszerzésére a tulajdonos a múltban szerződésekkel igazolhatóan mindösszesen 47 millió forintot fizetett. A végleges vagyonmérlegben a kiválást követően mindkét cég 3 millió forint jegyzett tőkével lett bejegyezve, A jegyzett tőke 3 millió forint feletti része tartalékba került, illetve eredménytartalékban maradt az új kft.-ben, illetve a változatlanul tovább működő kft.-ben. Kérdések: Amennyiben a tulajdonos a változatlanul továbbműködő kft.-t értékesíti 15 millió millió forintért, keletkezik-e szja kötelezettsége? A kiválási vagyontervezetben meghatározott jegyzett tőke elosztási arányát kell figyelembe venni a beszerzési érték arányosításánál? A jövedelem utáni adót mikor kell befizetni, magánszemély vásárló esetén?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély eladja 100 százalékos üzletrészét egy tőle teljesen független vállalkozásnak. Az ügyletből jelentős árfolyam-nyeresége keletkezik a magánszemélynek. Ennek megállapítása után a kifizető vevő vállalkozás levonja a magánszemélytől az szja-t és nyilatkoztatja a magánszemélyt az eho-értékhatárról is. Az üzletrész vételárának kifizetése a kifizető hibájából megkésve történik az eladó részére, ezért a kifizetőnek a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie az eladó magánszemélynek. Kérdés: a "kamattranzakciót" a felek közötti eredeti ügyletként (üzletrészeladás szerinti adózással) kell kezelni (tehát 15 százalék szja+14 százalék eho), vagy egyéb jövedelemként (szja+kifizetői 22 százalék ehóval)?
Tisztelt Cím! Cégünknek 20 százalékos üzletrésze volt egy másik kft.-ben (nem volt bejelentett részesedés). Tekintve, hogy soha nem kaptunk belőle osztalékot, még a kötelező törzstőkeemelés előtt úgy döntöttünk, hogy megszabadulunk tőle. 100 ezer forint volt a tartós részesedés könyv szerinti értéke. A piaci értéke nem számottevő. 10 ezer forint névleges összegért adtuk vissza a kft.-nek. Olvasatom szerint ennek a tranzakciónak nincsen adóalap övelési kötelezettsége. Árfolyam-veszteségként könyveltem le a 90 ezer forint különbözetet. Jól értelmeztem a jogszabályokat? Tényleg elismert költségnek ismeri el az állam, és nem kell növelnem ezzel az összeggel a tao-ban az adóalapot? Mert ha 0 forintért adtam volna át, adóalapnövelő lenne, igaz? Várom szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni. Egy kft. a könyv szerinti értéken nyilvántartott 5 millió 200 ezer forint saját üzletrészét 2017.12.29-én eladja 30. millió forintért egy magánszemélynek, pénzmozgás – két részletben – 2018-ban lesz. A szerződést az ügyvéd elkészítette, de a cégbírósághoz csak 2018 januárjában kerül benyújtásra. Ebben az esetben az árfolyamnyereséget 2017. évre (szerződés dátuma) vagy 2018. évre (cégbírósági benyújtás) kell elszámolni? Befolyásolja-e az évek közti elszámolást, hogy a pénzügyi teljesítésre a mérlegkészítés előtt vagy a mérlegkészítés után kerül sor? Mi történik akkor, ha a vételárat csak részben vagy egyáltalán nem egyenlítik ki? Ha az érintett felek egymástól függetlenek, az ügylet igényel-e adóalap-módosítást? Ha a vásárló a kft. egyik tulajdonosa, és az ár a piaci érték felett van, akkor milyen adóalap-módosítást kell elszámolni?
Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm
Szeretném megtudni szakmai véleményüket az alábbiakról: Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóbanforgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. "Eladó Kft." – mely ingatlantulajdonnal rendelkezik és főtevékenysége a bérbeadás – eladja "X" magánszemély részére a cég 50 százalékát, "Vevő Kft." részére pedig 30 százalékát. A Vevő Kft. "X" magánszemély 100 százalékos tulajdona. Kérdésem, hogy ez esetben a közvetlen és közvetett részesedés összeadódik-e, és a 75 százalékot meghaladó részesedés miatt "X" magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném a segitségét. Adott egy ingatlannal rendelkezö kft., a jegyzett tőke 6 millió forint, a saját tőke 64 millió forint. Egy házaspár a tulajdonos, és az üzletrészüket szeretnék elajándékozni a gyereküknek 100 százalékban. A kérdésem: illeték az nincs, de szja és eho keletkezik-e a szülőknél a saját tőke/jegyzett tőke különbözetére? A gyereknél pedig ha kiveszi a cégből a piaci értéken 100 millió forintos ingatlant, aminek a könyv szerinti értéke 60 millió forint, akkor mi után adózik? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek (3 millió forint törzstőkével) az egyik tagja eladja az üzletrészének egy részét. Az eladott üzletrész névértéke 100 ezer forint. A vevő ezért az üzletrészért 100 ezer forintot fizet. Úgy gondolom, hogy az eladónak így nem keletkezik jövedelme az adásvétel során. De nem tudom, hogy a vevőnél is ugyanez a helyzet? A kft. saját tőkéje 120 millió forint. Ha az Szja törvény 3.§ (9) pontjában leírtakat veszem alapul, akkor a 100 ezer forint üzletrész szokásos piaci ára 4 millió forint lenne, de a vevő nem ennyit fizet érte, vagyis a törvény szerint egyéb jövedelme keletkezett (Szja törvény 28. § (7) b))? Az adás-vételi szerződésnek viszont van egy pontja, ami az alábbiakat tartalmazza: „A szerződő felek kijelentik, hogy az üzletrész vételárát a társaság vagyonának, illetve tevékenységének ismeretében határozták meg, melyet a felek reálisnak fogadnak el.” Ebben az esetben is kell egyéb jövedelem címén adóznia a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély tulajdonosai eladják az üzletrészüket más magánszemély tulajdonosoknak. Az üzletrészüket alacsonyabb értéken adják el. A régi tulajdonos az 1,5 millió forint összegű üzletrészt 500 ezer forint értékben adja el. Az új tulajdonosoknak kell-e adót fizetniük amiatt, hogy 1,5 milliós üzletrészt 500 ezer forintért vásároltak meg? Tehát 1 millió forint vagyoni előnyhöz jutottak fejenként az új tulajdonosok. Mikor és hogyan kell ezt leadózniuk?
Tisztelt Szerkesztőség! A következő probléma megoldásához kérném a véleményüket: A történet szereplői két belföldi kft A1, A2 és egy ciprusi offshore cég. Az offshore cég üzletrésszel rendelkezik A1 Kft.-ben, A1 Kft.-nek üzletrésze van A2 Kft.-ben. A három cég tulajdonosi háttere azonos, minden üzletrész egy család, illetve közeli hozzátartozók kezében van. Az elmúlt években az offshore cég 1000 tagi kölcsönt adott A1 kft-nek, A1 kft pedig 700 tagi kölcsönt nyújtott A2 Kft-nek. Kapcsolt vállalkozás lévén a piaci kamat elszámolásra került. 2017. júniusában az offshore cég legalizálta A1-ben lévő üzletrészét, és azt és az egyik magánszemély tag (F) részére térítés nélkül átadta. Most a tagok rendezni szeretnék a tagi kölcsönök sorsát, melyre két megoldást vázoltak fel : Az egyik: 1. Az offshore cég engedményezi A1 Kft.-ben lévő 1000 tagi kölcsönét F magánszemélyre. Ezzel az offshore cég kikerül a képből. 2. A1 engedményezi A2-ben lévő 700 tagi kölcsönét ugyancsak F magánszemély részére. A kölcsön az A1-ben kivezetésre kerül, és ez A1-nél nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül. Ezzel A1 és A2 ugyan nem tartozik egymásnak, de F magánszemély 1000+700=1700 hitelállományhoz jut, szemben az offshore cég által eredetileg nyújtott 1000 hitellel szemben. Ebben az esetben F magánszemélynek szja- és ehofizetési kötelezettsége csak akkor keletkezik, ha a tagi kölcsön visszafizetésre kerül. Ezzel F magánszemély 1000+700=1700 hitelállományhoz jut az eredeti 1000-rel szemben. A másik megoldás: 1. Az offshore Kft. engedményezi az A1-gyel szembeni követelését A2-re. Ezzel A1-nél az offshore cég helyére A2 lép, mint hitelező. 2. A2-nél megjelenik egy új befektetés, amelyhez engedményezés útján jutott hozzá, térítés nélkül, ezért 1000 egyéb bevétele keletkezett, amely 9 % társasági adóval adóköteles. 3. A1 és A2 megegyeznek, hogy A1 1000-rel tartozik A2-nek, A2 tartozik A1-nek 700-zal, vagyis a követelések és kötelezettségek összevezetésre kerülnek és összességben A1 tartozik A2-nek 300-zal. Ezzel a megoldással a hitelállomány számottevően csökkenthető, viszont elég jelentős adóteher jelenik meg. Szeretném kikérni véleményüket a vázolt megoldásokról, illetve azok adó és/vagy illetékkötelezettségéről.
Vevő Kft. 2,5 millió forint részesedéssel rendelkezik az Eladó Kft.-ben. Eladó Kft.-nek 3 millió forint jegyzett tőkéje van. A fennmaradó 0,5 millió forint egy magánszemély tulajdona. A magánszemély eladja a 0,5 milliós részesedését 5 millió forintért a Vevő Kft.-nek, így a Vevő Kft. 100 százalékos tulajdonossá válik. Az eladó magánszemélynek van részesedése a Vevő Kft.-ben is. A Vevő Kft. többi tulajdonosa is családtag. Hogy célszerű meghatározni a piaci árat? Hogy adózik a magánszemély? A Vevő Kft. által kifizetett 5 millió forintból le kell-e vonni az adókat? A Vevő Kft. 0,5 milliós részesedést szerzett 5 millió forintért. Kell-e értékelnie a részesedést, vagy majd csak eladás esetén? Előre is köszönöm
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték