Egy magánszemély eladja az XXL Kft.-ben lévő üzletrészét, a vevő egy kft. (pl. Bonusz Kft.). Az üzletrészeladásért a magánszemély 30 millió Ft vételárat kap. Kérdés a piaci érték meghatározása és az adóköteles jövedelem összege, kinek mit kell fizetni? Az XXL Kft. nyilvános jóváhagyott beszámoló mérlegében a saját tőke: 100 millió Ft., a jegyzett tőke: 10 millió Ft, a magánszemély üzletrészének névértéke: 3,5 millió Ft.
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság (kft.) magánszemélytől megvásárolja a cégének 100 százalékos üzletrészét. A magánszemély az üzletrész bekerülési értékeként – tekintettel arra, hogy a vállalkozást saját maga alapította – a társaság törzstőkéjét határozta meg. Az üzletrész adásvételi szerződésében meghatározott eladási árat a felek három részletben számolják el: az első részlet a szerződés aláírásakor aktuális, a második részlet egy év múlva, míg a harmadik részlet három év múlva esedékes. Kérdés, hogy melyik részletből kell levonni a bekerülési értéket a jövedelem meghatározásához? A tulajdonszerzés és a cégbírósági bejegyzés az adásvételi szerződéskor megtörténik.
A kft. ügyvezetője 2016. júliusában meghalt, a társaság csak most decemberben választott ügyvezetőt. A tagok megváltanák az örökös üzletrészét, csak a kérdés az, hogy milyen időpontra kell elkészíteni a piaci értéknek megfelelő cégértéket. A problémát az okozza, hogy a cég vagyona - éppen az ügyvezető kiesése miatt - az elmúlt időszakban lényegesen csökkent.
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 50-50%-ban tulajdonosai a kft.-nek. A cég saját tőkéje 20 millió, a jóváhagyott osztalék 4 millió, a tagi kölcsön 2 millió forint. Az osztalék és a tagi kölcsön is 50-50%-os a felek közt. Az apa betegsége miatt gondolniuk kell a cég további sorsára. Egy gyermekük van, aki az egyik örökös, a másik örökös a házastárs, aki egyben a cég másik tagja. 1. megoldás Az apa az üzletrészét 50-50%-ban elajándékozza a gyermekének és a házastársának. Az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) 2. pontja értelmében az ajándékozási szerződés napjára meg kell határozni az üzletrész szokásos piaci értékét . A szokásos piaci érték az ajándékozott üzletrészre jutó saját tőke, növelve a jóváhagyott osztalékrésszel? Vagy még a tagi kölcsön rá eső részével is kell növelni az értéket? Az ajándékozási szerződésben elég az üzletrész névértéke, és az szja-törvény alapján elégséges igazolás a szokásos piaci értékre vonatkozóan a szerződés napjára taggyűlés által jóváhagyott mérleg? Kérdésem még, hogy ha kiveszik a jóváhagyott osztalékot és a tagi kölcsönt, amit az üzletrésszel ajándékba kaptak, akkor a magánszemélyek hogyan adóznak? 2. megoldás Ha megvárják az öröklés útját, akkor mi lesz a szokásos piaci érték, kiemelve kérdezem a jóváhagyott osztalék és a tagi kölcsön sorsát? Ha a megörökölt jóváhagyott osztalékot, tagi kölcsönt kiveszik, akkor hogyan adóznak? Várom – ha lehet, jogszabályi hivatkozással – szíves válaszukat. Üdvözlettel:Kisfaludyné
A kft.-nek két üzletrész tulajdonosa van, 60-40% arányban. A kisebbségi tulajdonos (40%-os) üzletrészét a kft. visszavásárolná. Mire kell figyelemmel lenni a visszavásárlásnál? Van-e korlátja a visszavásárlásnak? Cégbiróságon a visszavásárlást be kell-e jegyeztetni? Várom megtisztelő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat, illetve megerősítésüket: Egy kft. egyik magánszemély tagja értékesíti tulajdonrészének 30 százalékát a másik magánszemély tagnak. Értékesítés előtt 50-50% volt a tulajdonosi hányad, a jegyzett tőke 3 millió forint, pozitív saját tőkével rendelkezik. Az üzletrész értékesítését a magánszemélyek egymás közötti adás-vételi szerződéssel tudják megtenni? Elsőként meg kell vizsgálni a vagyoni betét piaci értékét, amely a saját tőke összegéből a 30%-ra jutó arányos rész, közbenső mérleg segítségével? Magánszemélyként jövedelem az eladónál akkor keletkezik (és ezáltal szja-, valamint ehofizetési kötelezettség), ha a kapott ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja? Piaci áron történő értékesítéskor adófizetési kötelezettsége eladónak nincs? Piaci ár alatt, esetleg ellenérték nélkül történhet-e átruházás? Ez esetben jelentkezik valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel
Van egy cég, amelyet megvásárolnánk. Az szja és eho oldala számomra már tiszta, amennyiben szokásos piaci áron történik, akkor szja + a 14 százalékos eho van, aminek ugye van plafonja a 450 ezer forint…itt az szja az eladási ár és a jegyzett tőke különbsége. Az eho meg azon múlik, hogy beleférünk-e a szokásos piaci árba, mert ha nem, akkor 27 százalék az eho felső határ nélkül, tehát a teljes összegre…az szja törvény szerint alapvetően a saját tőkéig lehet elmenni a szokásos piaci árnál, illetve ha kellően alátámasztott, tehát szakmailag indokolt, akkor mehetünk e fölé is… A gondom ennek a másik oldalával van, a vevő oldalával…2016-tól a goodwillt egy picit újragombolták…e szerint, üzletrész adásvételre nem lehet goodwillt képezni, mert az a kiindulási pont, hogy a vételár a szokásos piaci ár…nincs e feletti rész, így nincs mit amortizálni, ugye mert az idei évtől került be az 5-10 év, tehát a szokásos piaci ár is visszatérülne a tao-ban, de így nem tud, mert nem értelmezhető a szokásos piaci ár feletti rész…ha jól értelmezem a törvényt és a cikkeket, amik megjelentek, abban az van, hogy üzletágvásárlásra, eszközvásárlásra vonatkozhat csak a goodwill, üzletrészre semmiképp…azért vagyok bajban, mert akkor itt ellentmondás van az szja és a tao törvény között…vagy rosszul értelmezek valamit? Köszönöm válaszát
Tisztelt Cím! Egy magyar kft., amelynek 3 000 000 forint a jegyzett tőkéje, eladja az üzletrészét egy másik magyar kft.-nek 100 000 euróért. A vevő magyar kft. mint részesedés tartja nyilván a szerződéskori MNB-árfolyamon? Év végén van átértékelési kötelezettség? Köszönöm a válaszukat Horváth ANdrea
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magánszemély az elmúlt években jelentős tagi kölcsönt nyújtott a kft. számára. A magánszemély meghalt, az üzletrészét két gyermeke fogja örökölni. Ebben az esetben az üzletrész megöröklésével a betett tagi kölcsön is automatikusan öröklődik, vagyis a társaság visszafizetheti-e a kölcsönt a két örökösnek, mihelyt a kft. likviditása ezt lehetővé teszi? Kell-e valamilyen adókötelezettséggel számolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! A magyar állam 100%-os tulajdonában van "A" és "B" Kft. is. A "B"-ben lévő 100%-os üzletrészét apportálja "A" Kft-be. Kérdés, hogy az apportálandó üzletrész "A" Kft.-ben a saját tőkében hova kerülhet: 1. csak jegyzett tőkébe 2. jegyzett tőkébe és tőketartalékba, például 10-90% arányban megosztva, annak ellenére, hogy az apportált üzletrész nem osztható, nem értelmezhető ilyen arányban? Úgyis feltehetném a kérdést, hogy tőkeemelés keretében – például egy autó apportálásakor – megoszthatom-e az apportértéket a jegyzett tőke és a tőketartalék között, ha az autó fizikailag egy darab tárgy? Köszönöm válaszát! M. Judit
Mikor, kinek jár az osztalék, mikor nem fizethető egyáltalán? Üzletrész átruházásánál kit illet meg a nyereség? Körbejártuk a sokakat érintő kérdést. Az adóhatóságtól megkérdeztük azt is, hogy mi a helyzet a lefoglalt üzletrészekre vonatkozóan.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét. Adott egy kft., aki magánszemélyektől vásárolná meg egy másik kft. 100 százalékát. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőkéje 12 millió forint, a vételár 30 millió forint lenne. Ilyen esetben mi számít a szokásos piaci árnak? Kifizetőként lesz-e ehofizetési kötelezettségünk?
Tisztelt Szakértő! Kft. jegyzett tőkéje 3000 eforint, az ajándékozó tulajdonos része 1500 eforint, a saját tőke 30 000 eforint. A kft. egyik tulajdonosa a saját üzletrészéből 10 százalékot ajándékoz egy magánszemélynek, a magánszemély nem rokon, akkor mikor és milyen illeték- és adóvonzat keletkezik? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. tulajdonosa egy házaspár. Az anya idős, ezért az üzletrészét egyenesági rokona, fia részére kívánja elajándékozni. Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes. Kérdésem, hogy kinek, mikor keletkezik szja- és ehofizetési kötelezettsége az ajándékozás végett? A szakmabeliek véleményei közt találtam olyan megjegyzést, hogy nemcsak az üzletrész fiú általi értékesítésekor, hanem már az szja-törvény 9. § (2) b) pontja az értékpapír megszerzését említi a jövedelem meghatározásakor, mivel a magánszemélyt a hasznok szedésének joga (például osztalék) illetve rendelkezési jog megilleti?
A kft. magánszemély tagja hárommillió forintos üzletrésztőkéjét kívánja értékesíteni, ezen összeget jóval meghaladó áron. A kft. saját tőkéje tízmilliós nagyságrendű negatív tőke, eszközértékének fedezete idegen forrás, így kötelezettsége is jelentős. A kft. üzletrészének piaci értéke a fentiek alapján negatív. Kérdés, hogy mi számít piaci értéket meghaladó összegnek, és a magánszemélynek mely összeg után kell szja-t fizetnie, milyen formában, és milyen mértékű az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége? Tisztelettel: Berghofferné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték