hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kft.-üzletrész értékesítésének adózása

  • adozona.hu

Hogyan kell adózni kft. üzletrészének értékesítése során a jövedelem után, hogyan állapítandó meg a szerzési érték? – kérdezte az Adózóna olvasója. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: Az "Üzletrész piaci értéke, a vételár adózása és számvitele" című cikk kapcsán az alábbi a kérdésem: egy kft. 10 millió forintos jegyzett tőkével és 7 millió forintos tőketartalékkal rendelkezik. A többségi tulajdonos megvásárolja az egyik, 16%-os tulajdonos üzletrészét 10 millió Ft-ért. Kérdés: az 1,6 és a 10 millió Ft különbözet utáni 15% szja és 14% (max. 450 ezer Ft) adótartamon kívül kell-e foglalkozni a tőketartalék (adott arányú) értékesítésével, adózásával is?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az eladó oldaláról az Szja tv. 67. § (1) szerint árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni. Ez utóbbi mondatrész sem mellékes, de ennek az adókötelezettségnek a megállapítása mégis egyszerű, ami arról szól, hogy a vétel és eladás különbözete az adóalap és adózik az árfolyamnyereség szabályai szerint.

Az utóbbi mondatrész arra enged következtetni, hogy ha piaci árnál többért adom el, akkor az a feletti rész adókötelezettsége már nem árfolyamnyereség szerint adózik, hanem egyéb jövedelemként.

Ha jól értem a kérdését, az arról szól részben, hogy mennyi a szerzési érték: azt gondolom, hogy a jegyzett tőke összege (lehet más is, éppen ezért beszélünk arról, hogy ha valaki kevesebbért vagy többért szerzi meg az értékpapírt, akkor van-e és mikor adókötelezettsége). Tehát eladói oldalról a szerzési érték és az eladási érték különbsége a jövedelem, ami árfolyamnyereség.

A másik része a kérdésnek az, hogy az eladási ár hogyan viszonyul a piaci értékhez.

Az Szja tv. 3. § 9 pont f) pontját szoktuk jellemzően alkalmazni, amely szerint egyéb módszert használnak, ha a szokásos piaci érték az a)–e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg, azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.

A vevő oldaláról értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték:

Szja tv. 77/A § (1) A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

(2) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély

b) az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként

ba) legfeljebb névértéken történő – az (5) bekezdésben nem említett – átalakítása (kicserélése),

bb) a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzemi baleset

Széles Imre

tb-szakértő

Gyógytorna

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink