Kft. egyik tagja az üzletrészét eladná a kft.-nek. A tagot milyen adózási kötelezettségek terhelik 2017 évben? Milyen kötelezettségek terhelik az üzletrészt megvásárló kft-t a cégbíróság felé, illetve az adólevonás tekintetében, a levont adót melyik nyomtatványon kell bevallani?
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi egyszemélyes kft. és két magyar magánszemély alapított Angliában egy társaságot 2014. évben. Volt-e bármilyen bejelentési kötelezettsége a vásárolt részesedéssel kapcsolatban a NAV felé (vagy kedvezőbb adózás miatt lehetősége) a belföldi társaságnak? Köszönettel: Reményi Gyné
-Surányi Imréné cikke a fenti témában adott válasz nyitva hagyta azt a kérdést, hogy csak a két 20%-os üzletrész árfolyamkülönbözetét kell leadózni, vagy a jegyzett tőke feletti teljes árfolyamnövekményt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Egy kft. az üzletrésze után 2016-ban osztalékot kapott, amit bevételként elszámolt. Kérdésünk, hogy ezt az összeget az adózás előtti eredményünket csökkentő tételként elszámolhatjuk-e a 1629-es bevallás 03-01 lap 07-es sorában, mint "kapott (járó), bevételként elszámolt osztalék és részesedés"-t? Az adózás előtti eredményünk 200 000 forint, az adóalapot csökkentő tétel 2 655 000 forint, az adóalapot növelő tétel 2 148 000 forint. Fentiek alapján az adóalap: -307 000 forint. Kérdésünk, hogy ezt a -307 000 forint adóalapot elhatárolhatjuk-e? Társasági adónkat a jövedelemminimum megállapítása alapján állapítjuk meg. Pld.: korrigált összes bevétel: 28 391 000 forint, ennek 2 százaléka 568 000 forint. Így a fizetendő társasági adó 57 000 forint. Előre is köszönjük válaszát! Tisztelettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak bejelentett részesedése van, 100 százalékos tulajdonosa vagyunk egy kft.-nek. A bejelentett részesedésünket az alábbi időpontokban vásároltuk: 76 százalékot 2015.05.20-án, 19 százalékot 2015.07.21-én és 5 százalékot 2015.12.10-én. A bejelentett részesedésünkből 50 százalékot értékesítettünk, az üzletrész-átruházási szerződés dátuma: 2016.10.21. A vételár befolyt 2016.12.23-án. Érvényesíthető-e az adóalap-csökkentés a részesedés kivezetése miatt keletkezett nyereségre 2016. évben? Köszönettel
Tisztelt Hölgyem / Uram! Magánszemély kft.-tulajdonos eladná egy cégnek a saját üzletrészét. A vételár meghaladja a saját tőke arányos részét. Milyen szja- és eho-kötelezettség keletkezik? Van-e szerepe itt a szokásos piaci érték kategóriának? Mi a helyzet, ha a kft. átalakul zrt.-vé, és ennek részvényét adja el a magánszemély? Köszönettel: Kertész Béla
Egy társaság egyedüli tulajdonosa megvásárolta 13 000 ezer Ft piaci értékű befektetett eszközök között szereplő üzletrészt 500 ezer forintért. A tulajdonos egyben a társaság ügyvezetője, havonta bér kerül számára kifizetésre. Véleményem szerint a piaci érték és fizetett ellenérték közötti különbözet egyéb összevonandó jövedelem. Kérdésem, hogy az szja fizetési kötelezettség csak a magánszemély 2016. évi bevallásában szerepeltetendő, vagy évközben a kifizetett bérekből is kellett volna levonni előleget? A magánszemély jövedelme után szocho-fizetési kötelezettség van, vagy a magánszemély fizet ehót? Válaszukat köszönöm. Szeles Béláné Controlling Kft ügyvezető
Kedves Szakértő ! Két magánszemély keresztben tulajdonolja 20 százalékban a két kft.-t. Tehát Ágnes tag 20 százalékban az F Kft.-ben, István tag 20 százalékban a B Kft.-ben. Most elcserélik az üzletrészeiket. Ez a csere, ha jól gondolom, egy vétel és egy eladás, mindkét félnél. Az szja törvény szerinti szokásos piaci értéket csak a 9. pont F.) alapján lehet meghatározni, mivel a többi nem jöhet szóba. Így például István megszerezte a csere kapcsán F Kft. saját tőke 20 százalékát, plusz az előírt, Ágnes által fel nem vett osztalékra való jogosultságot. (A beszerzéshez kapcsolódó ráfordítástól most térjünk el. ) Kérdésem: 1. István adóalapja mint árfolyamnyereség most a cserénél a saját tőke 20% + előírt osztalék. Helyes? 2. István fel akarja venni az előírt osztalékot, ami Ágnes volt tulajdonrésze alapján most neki jár majd. Osztalékként adózza. Helyes? Ha mindkettő helyes, akkor az osztalék, ami a cserénél meghatározásra került, kétszer adózik. Ez zavar. Azt gondolom, hiba van a jogértelmezésemben. De lehet, ez volt a jogalkotói szándék. Kérem a segítséget. Köszönettel !
Tisztelt Szakértő! Kft. egy másik, független kft.-ben üzletrész vásárlását tervezi. A vételár tárgyalás alatt áll. A szerződés létrejötte után, a vételár kifizetésekor az üzletrészt értékesítő magánszemélyektől a keletkező jövedelmük után cégünk levonja az szja-t, és ha szükséges a 14 százalékos ehót. Ezen kívül van bármilyen adó, járulék, ami akár a mi társaságunkat mint vevőt terhel, akár az eladó magánszemélyeket? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Tulajdonos eladja az 1000 forintos jegyzettőkéjű cégben lévő 400 forintos üzletrészét 15 000 forintos értékben. Kifizetés 2 részletben történik tulajdonjog fenntartása mellett. Első részlet kifizetése 70 százalék, a tulajdonjog a cégé. A fennmaradó 30 százalék üzletrész és ahhoz kapcsolódó szavazati jog a tulajdonosé még. Kérdésem, ha a cég jegyzett tőkét emel, a tulajdoni arány a szerződés (1000 forint) szerinti, vagy mivel még tag (30 százalék) a tulajdont és a szavazati jogot már a felemelt jegyzett tőkéhez kell viszonyítani? Köszönöm szépen a választ!
Olvasónk arról érdeklődött, hogy miként határozandó meg egy üzletrész piaci értéke, továbbá hogyan alakulnak az eladáskor szerzett jövedelem közterhei. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy 500 000 Ft jegyzett tőkéjű, két tagos (A személy 50% – B személy 50%) kft. felemelte a törzstőkét eredménytartalékból (szintén 50-50%) 2016 júniusában, a cégbíróság bejegyezte. 2016 szeptemberében a B tag tag kilépett és eladta az 1 500 000 Ft-os üzletrészét 500 000 Ft-ért az A tagnak. Kérdésem: ebben a konkrét szituációban hogyan kell kitölteni a 2016K71 nyomtatványt? Milyen kódokat kell használni? Kérem megerősítésüket abban, hog a fenti esetben A tag 750 000 Ft-ot fizetett ki a 3 milliós jegyzett tőkéért, tehát eladáskor csak a különbözetet fogja adózni. Jól gondolom? Köszönettel: Bálintné Eszter
Egy magánszemély eladja az XXL Kft.-ben lévő üzletrészét, a vevő egy kft. (pl. Bonusz Kft.). Az üzletrészeladásért a magánszemély 30 millió Ft vételárat kap. Kérdés a piaci érték meghatározása és az adóköteles jövedelem összege, kinek mit kell fizetni? Az XXL Kft. nyilvános jóváhagyott beszámoló mérlegében a saját tőke: 100 millió Ft., a jegyzett tőke: 10 millió Ft, a magánszemély üzletrészének névértéke: 3,5 millió Ft.
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság (kft.) magánszemélytől megvásárolja a cégének 100 százalékos üzletrészét. A magánszemély az üzletrész bekerülési értékeként – tekintettel arra, hogy a vállalkozást saját maga alapította – a társaság törzstőkéjét határozta meg. Az üzletrész adásvételi szerződésében meghatározott eladási árat a felek három részletben számolják el: az első részlet a szerződés aláírásakor aktuális, a második részlet egy év múlva, míg a harmadik részlet három év múlva esedékes. Kérdés, hogy melyik részletből kell levonni a bekerülési értéket a jövedelem meghatározásához? A tulajdonszerzés és a cégbírósági bejegyzés az adásvételi szerződéskor megtörténik.
A kft. ügyvezetője 2016. júliusában meghalt, a társaság csak most decemberben választott ügyvezetőt. A tagok megváltanák az örökös üzletrészét, csak a kérdés az, hogy milyen időpontra kell elkészíteni a piaci értéknek megfelelő cégértéket. A problémát az okozza, hogy a cég vagyona - éppen az ügyvezető kiesése miatt - az elmúlt időszakban lényegesen csökkent.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték