262 találat a(z) üzletrész cimkére
Minimál taoalap katáról taora történő áttéréskor
Kérdés
Tisztelt Szipszer Úr! Iparűzési adóra vonatkozó kérdésemre köszönöm szépen a válaszát! A másik kérdésemre kérem, szíveskedjen válaszolni! Íme újból a kiindulási alap. Egy 2018-ban alapított bt. beltagja 2019. 06. 28-án eladta üzletrészét egy kft.-nek, így az adóhatóság ezzel a nappal megszüntette a bt. kataalanyiságát. A bt. 2019. 07. 22-én kérte a kivára történő áttérését. Kérdés: a fenti paraméterek alapján kell-e a bt.-nek minimál taoalapot megállapítania, ha egyébként a 06. 29. – 07. 31. közötti időszakban veszteséges volt? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Ügyvezető és őstermelő jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!
Ingatlanok áfája: három kérdés, három válasz
Cikk
Nyaraló, garázs és telek áfájával kapcsolatban tettek fel kérdéseket olvasóink. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.
Megszűnt tag üzletrészének bevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (magyar kft.) kisebbségi külföldi tulajdonosa jogutód nélkül megszűnt. A megszűnt tulajdonos részesedése bevonásra került, ennek megfelelően a jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. Kérdésünk az, hogy az eredménytartalékkal szemben kell-e könyvelni a jegyzett tőke leszállítását? Amennyiben nem, és valamely eredményszámlával szemben kell könyvelni a leszállítást, akkor társaságiadó-alapot képez a bevont üzletrész értéke? Válaszukat előre is köszönjük.
Üzletrész apportba adása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük segítségüket. Egy magánszemély rendelkezik 40% tulajdonrésszel egy kft.-ben, melynek névértéke 8000 EUR. Az üzletrész piaci értéke azonban valójában lényegesen meghaladja a névértéket, értéke kb. 400 000 EUR. A magánszemély szeretné apportba adni egy 100% tulajdonában lévő másik társaságnak a 40% üzletrészt. Kérdésünk hogy megteheti-e ezt piaci értéken (az apportba adást) vagy csak a névértéken történhet az apportba adás? Amennyiben piaci értéken apportálja be a 100% tulajdonában lévő társaságba a másik társaságban lévő 40% mértékű tulajdonrészt (ha ez egyáltalán lehetséges), keletkezik adóköteles jövedelme az apportba adó magánszemélynek? Köszönettel: Molnár Tibor
Kft. üzletrész adózása végelszámoláskor (pontosítás)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésem: Adott egy kft., ami 2007.10. 01-jén alakult át szövetkezetből. Az átalakulás kapcsán a társaság jegyzett tőkéje 10 000 000 forint lett. Átalakuláskor a kft. tagi létszáma 5 fő, a tagok a szövetkezetbe fejenként 150 000 forintot fizettek be vagyoni hozzájárulásként, tőkeként. A végelszámolás befejezésekor 2019. 05. 30-án a felosztható vagyon 9 000 000 forint. Kérdésem, hogy a kft. tagjainak lesz-e adófizetési (szja) kötelezettsége a fejenként 2 000 000 forintos átalakulást követő üzletrészük alapján? Az átalakulás előtti szövetkezet 1988-ban kisszövetkezetkén kezdett, majd 1992-ben a kisszövetkezet átalakult szövetkezetté. 2007-ben a kft.-vé való átalakuláskor a vagyonnevesítéskor a 150 000 forintos szövetkezeti részjegyből 2 000 000 forintos kft.-üzletrész törzstőke lett személyenként. Előre is köszönöm válaszát. Babocsai Ildikó
Üzletrész értékesítésének adózása
Kérdés
Megszűnt mezőgazdasági termelőszövetkezet volt tagja 2018-ban eladta az üzletrészét magánszemélynek, aki ki is fizette azt. A termelőszövetkezet 2017-ben szűnt meg, nem tudni, hogy a tag milyen értékű üzletrészt kapott. (A szerzéskori érték ismeretlen.) Kell-e adózni, ha igen, hova kell beírni a 1853-as bevalláson?
Pótbefizetés üzletrészvásárlásnál II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken leírt kérdésemhez kérnék kicsit részletesebb választ és pontosítást: https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_14_Potbefizetes_uzletresz_vasarlasna_drp Kizárólag az "A" cég számvitele és adózása érdekel. Tegyük fel, hogy a kérdésben leírt adatokkal meghatároztuk a vételárat 300 millió Ft-ban. Az üzletrész adásvételekor meg kell határozni, hogy a vételárból mennyi a követelésvásárlás, majd hogy a fennmaradó üzletrész értékéből mennyi a pótbefizetésre jutó rész? Az "A" cég befektetett eszközei között mi lesz a részesedés értéke, ha a vételár 300 millió Ft, azonban ebből 50 millió Ft követelésvásárlás, 100 millió Ft pedig "B" társaságnál pótbefizetésként szerepel? Hogyan könyveljük az "A" társaságnál az adásvételt? Amennyiben "A" cég majd kiveszi a pótbefizetést, azt a saját eredménytartalékával szemben kell könyvelnie, ha jól értem a válaszából. Ezek szerint a pótbefizetés "bekerülési értéke" nem lehet része a részesedés értékének, azt szintén lehet az eredménytartalékkal szemben könyvelni, mintha az új tulajdonos akkor fizette volna be? Lehet esetleg az adásvételi szerződést úgy meghatározni, mintha "A" cég az adásvétel keretében visszafizetné a pótbefizetést a tulajdonosoknak, és ezáltal "B" cégben a lekötött tartalékot átvezetnénk "A" céggel szemben kötelezettségre? Köszönettel, Laczkó Mónika
Cégtulajdonrész értékesítés
Kérdés
A kft. 1990-ben alakult 2,8 millió forint jegyzett tőkével. A társaság törzstőkéje jelenleg 40 millió forint, a 20 millió forintos tőkeemelésre 2016-ban került sor. Három tulajdonos. Édesapa alapítás óta tag, édesanya üzletrészét 2017-ben szerezte ajándékozással, édesapától (házastárs). A tagok értékesíteni kívánják a céget, a vételár meghaladja az üzletrészek névértékét. Az szja-törvény 67. §-a alapján szükséges az árfolyamnyereség után adózni. Az édesapa az üzletrészének névértéke és az eladási érték közötti különbözet után adózik? Van-e jelentősége annak, hogy a társaságban törzstőkeemelés történt, és ugyan a legutolsó alkalommal nem az eredménytartalék, illetve saját tőke terhére, de korábban elképzelhető, hogy igen?Az édesanya esetén jól értelmezzük az szja-törvény fenti sorait, hogy ha az édesapa korábban adózott jövedelemből emelte a törzstőkét, akkor itt is csak és kizárólag a névérték és az eladási érték közötti jövedelmet kell figyelembe venni? Ha korábban eredménytartalék vagy saját tőke terhére történt a törzstőkeemelés, akkor viszont nulla az igazolt érték, és a teljes eladási ár után adóznia kell? Ha eladást megelőzően az egyik tulajdonos a másikra ajándékozza az üzletrészét (házastársak, illetve egyenes ági rokonok), akkor is a névérték és az eladási ár közötti különbözet után kell csak adóznia az eladónak, ha és amennyiben a törzstőkeemelés nem eredménytartalékból volt korábban? Ha eredménytartalékból, ebben az esetben ez az összeg növeli az üzletrészét értékesítő magánszemély adóköteles bevételét?
Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaság magánszemély tulajdonosai (80%, 20%) eladják üzletrészeiket két egymástól független (nem kapcsolt minőség) kínai magánszemélynek (60%, 40%). A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint, saját tőkéje 100 millió forint, a teljes vételár (100% üzletrész) 20 millió forint. Az eladókat a tulajdoni hányaduk arányában a 20 millió forint és 3 millió forint különbözete után 15% szja és 19,5% szocho terheli? A vevőknek keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége? A harmadik országbeli vevőt terheli-e szja fizetési kötelezettség? Az üzletrész vételár vonatkozásában van-e az adóhatóságnak értékmegállapítási jogosultsága (felülvizsgálat) mint például az ingatlan piaci értéke esetén? Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész bevonása
Kérdés
A kft. egyik tagjától visszavásárolta az üzletrészét – névérték felett –, amire az eredménytartalék fedezetet nyújtott. A visszavásárolt üzletrészt egy éven belül nem értékesítette. A törvényi előírásoknak megfelelően a visszavásárolt üzletrész névértékével a jegyzett tőkéjét leszállította, amit a cégbíróság bejegyzett. A visszavásárláskor/leszállításkor könyvelt könyvelési tételek a 3-4 es számlaosztályokat érintették. Kérdésem: a tőkeleszállítás hogyanérinti a társaságiadó-alapot, van-e adóalap-korrekciós kötelezettség? Várom megtisztelő válaszát.
Elővásárlási jog
Kérdés
Egy kft. befektetett pénzügyi eszközei között nyilvántartott részesedésére (üzletrész) vonatkozóan lemond elővásárlási jogáról 10 millió forintért. Hogyan kell ezt könyvelni?
Üzletrész-értékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészének értékesítése után fizetendő adók számításához hogyan kell meghatározni a piaci értéket, ha a saját tőke értékét vesszük alapul? A saját tőke üzletrészre jutó értéket az utolsó lezárt mérleg vagy az értékesítés időpontja szerint kell számolni? A szerzési értékbe beleszámít-e a teljesített pótbefizetés összege? Válaszát előre is köszönjük.
Üzletrész apport
Kérdés
Egy magánszemély A Kft.-ben lévő üzletrészét apportálta B Kft.-be. Kérdés: 1. Milyen jogok illetik meg a magánszemélyt az A, illetve B Kft.-ben? 2. B Kft.-nek van-e bármilyen jogosultsága A Kft.-ben?
Az üzletrészről és annak átruházásáról
Cikk
Jelen írásunkban az üzletrész fogalmát tisztázzuk, illetve az üzletrész adásvételével kapcsolatos jogi szabályozást mutatjuk be.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
