279 találat a(z) üzletrész cimkére
Holland-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmezése
Kérdés
Titelt Adózóna! A segítségüket szeretném kérni a magyar-holland kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmezésében. Egy korlátolt felelősségű társaság egyik tagja, aki holland állampolgár, eladta üzletrészét. A kft., amelyben lévő üzletrészét elidegenítette, ingatlanok üzemeltetésével foglalkozik, és az ingatlanok aránya a tárgyi eszközökhöz viszonyítva több mint 75 százalék. A Hollandiával kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben nem találtuk kiemelve az árfolyamnyereség adóztatását, ezért azt gondolom, hogy a 13. cikk 4. pontja értelmében az Hollandiában adózik. Viszont a 13. cikk 5. pontja kimondja, hogy „A 4. bekezdés rendelkezései nem érintik az Államoknak azt a jogát, hogy saját jogszabályaik szerint adóztassák meg egy olyan társaságban levő részvényeknek vagy élvezeti jogoknak az elidegenítéséből származó nyereséget, amelynek tőkéje egészben vagy részben részvényekre van felosztva és amely társaság ennek az Államnak a jogszabályai szerint ebben az Államban bír illetőséggel, ha ezt a nyereséget olyan természetes személy élvezi, aki a másik Államban illetőséggel bír és a részvények vagy élvezeti jogok elidegenítését megelőző utolsó öt év folyamán az először említett Államban bírt illetőséggel.” Ez a 13. cikk 5. pontja nem egészen világos számunkra, azaz nem tudjuk, hogy a kft. üzletrészeire is vonatkozik-e, vagy csak és kizárólag részvényekre értendő? Ez alapján a társaság ingatlannal rendelkező társaságnak minősül? Segítségüket köszönettel! Nyirati Tímea
Üzletrész apportálása
Kérdés
Magánszemély tulajdonos "A" jelű kft.-ben lévő 24 százalékos mértékű üzletrészéből 2 százalékot apportként szeretne bevinni egy újonnan alakuló "B" jelű kft.-be. 1. kérdés: lehet-e az üzletrészt apportálni? 2. kérdés: az apportáló magánszemély tulajdonosnak milyen adókötelezettsége keletkezik, és annak mi az alapja?
Üzletrész adózása
Kérdés
Kérdésünk, hogyan kell adózni az üzletrész értékesítése után az alábbi esetben: A kft. egyik tulajdonosa a 2500 E Ft névértékű részesedését 15 000 E Ft-ért értékesíteni kívánja. A saját tőke alapján meghatározott piaci értéke a részesedésének 5000 E Ft. A tulajdonos az akkor állami tulajdonú kft. munkavállalójaként ÁPV Rt. általi privatizáció során jutott a részesedéséhez, melyért igazoltan 1600 E Ft-ot fizetett, az akkori névérték 14 000 E Ft. Az évek alatt a veszteségek miatt tőkeleszállításról döntöttek a tulajdonosok. A veszteségek miatt a taggyűlés korábban pótbefizetésről döntött, melyet a tulajdonrészt értékesíteni kívánó tulajdonos nem fizetett be. A jelenlegi saját tőke 60%-a a másik tulajdonos által befizetett pótbefizetés. Árfolyamnyereség a piaci érték és a szerzési érték különbözete (5000 E – 1600 E) 3400 E Ft, mely után 15% szja-t és 14% ehot kell fizetni, valamint Egyéb jövedelem az eladási ár és a piaci érték különbözete (15 000 E – 5000 E) 10 000 E Ft, melynek 84%-a után kell 15% szja-t és 19,5% eho-t fizetni. Helyesen gondoljuk-e a fizetendő adókat? A piaci érték meghatározásában figyelembe kell-e venni a be nem fizetett pótbefizetést? Tisztelettel.
Ingatlannal rendelkező kft. – üzletrész vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A legutolsó mérlege szerint a mérlegfőösszeg 75 százalékánál nagyobb arányú ingatlannal rendelkező kft. (L) üzletrészét egy házaspár szeretné megvásárolni attól a vállalkozástól, amely jelenleg az ingatlannal rendelkező L Kft. anyavállalata. Az A – anyavállalat – tulajdonosai a férj és a feleség, tehát mind az A anyavállalat, mind az L leányvállalat a férj és a feleség kapcsolt vállalkozása. Kérdésem, hogy a férj és a feleség A anyavállalattól történő L (leány, ingatlannal rendelkező társaság) üzletrészvásárlása mentes-e az illetékfizetési kötelezettség alól, arra hivatkozással, hogy az értékesítés kapcsolt vállalkozások között történik? köszönöm a válaszukat. A férj és feleség
Eho brit osztalék és üzletrész-értékesítés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély egy angol cég tagjaként eladta az üzletrészét a másik tagnak, erre 2017-ben előleget kapott (az üzletrész-értékesítés szerződésének dátuma 2018. februári). Osztalékot is kapott ettől a cégtől 2017-ben. A kapott előleg és az osztalék után egészségügyi hozzájárulást hogyan kell Magyarországon fizetnie? Az szja-bevallás melyik sorában szerepeltessük ? (2017 szeptemberétől Magyarországon be volt már jelentve, járulékot fizetett). Angliában tavaly nem fizetett sem az üzletrész-értékesítés, sem az osztalék felvét után semmit. Előre is köszönöm
Üzletrészek cseréje: hogyan kell megállapítani az adót?
Cikk
Keletkezik-e adókötelezettség üzletrészek cseréjénél? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Kft.-üzletrész értékesítésének adózása
Cikk
Hogyan kell adózni kft. üzletrészének értékesítése során a jövedelem után, hogyan állapítandó meg a szerzési érték? – kérdezte az Adózóna olvasója. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Üzletrészjuttatás adózása
Kérdés
Egy kft. jutalmazás kapcsán visszavásárolt üzletrészt juttatna dolgozóinak. Milyen értéken kell figyelembe venni a juttatás összegét, és milyen adófizetési kötelezettség terheli a juttatást? Köszönöm válaszukat: Kovács
Üzletrész-ajándékozás eredménytartalékból emelt jegyzett tőke esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaságnak három tulajdonosa van. Az 500 ezer forint jegyzett tőke 3 millió forintra emelése az eredménytartalék terhére történt. Majd az egyik tulajdonos az üzletrészét elajándékozta a másik tulajdonosnak, aki egyébként a fia. Mivel az elajándékozott üzletrész tartalmazott olyan részt is, ami után nem fizették meg az osztalékadót (az eredménytartalékból való emelés miatt), úgy gondolom, most meg kellene ezt fizetnie. Viszont mivel ellenértéket nem kapott, tanácstalan vagyok, hogy valóban kell-e adóznia utána. Illetve a fia ingyenesen jutott üzletrészhez. Kérdésem, hogy az üzletrészét ajándékozással elidegenítő tulajdonosnak jelen esetben van-e osztalékadó-fizetési kötelezettsége, illetve a fiának keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, és ha igen, mikor? Be kell-e jelenteni az üzletrész-átruházást? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. Bodnár Ildikó
Kft. üzletrésze értékesítésének adózása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Uzletresz_piaci_erteke_a_vetelar_adozasa_es_QNG1ZA cikk kapcsán az alábbi kérdésem lenne: egy kft. 10 millió forintos jegyzett tőkével és 7 millió forintos tőketartalékkal rendelkezik. A többségi tulajdonos megvásárolja az egyik, 16%-os tulajdonos üzletrészét 10 millió Ft-ért. Kérdés: az 1,6 és a 10 millió Ft különbözet utáni 15% szja és 14% (max. 450 ezer Ft) adótartamon kívül kell-e foglalkozni a tőketartalék (adott arányú) értékesítésével, adózásával is? Köszönettel: Szabó Péter
Külföldi illetőségű magánszemély – üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi illetőségű kft. külföldi magánszemély tulajdonosa a társaságban lévő üzletrészét el kívánja adni Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság részére. Az szja-törvény szerint a kft.-üzletrész eladása értékpapír-eladásnak minősül, így a szerzéskori érték és az eladási ár között keletkező árfolyamnyereség után kell 15 százalék szja-t fizetni. Mivel az eladó magánszemély brit illetőségű, ezért figyelemmel kell lenni a kettős adóztatásról szóló egyezményre, mely az elidegenítésből származó jövedelmek adóztatásáról is szól. Az egyezmény – értelmezésem szerint – az üzletrész (mint ingó értékpapír) eladását a külföldi magánszemély hazájában adóztatandó jövedelemnek tekinti, az ottani adókulccsal. Jól értelmezem-e a 2011. évi CXLIV. törvény:a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt egyezmény előírásait? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély tulajdonosa névértéken eladja az üzletrészét egy másik magánszemélynek, de szeretné a cégből kivonni a ráeső "nyereséget", ezt milyen jogcímen teheti meg? A kft. saját tőkéje 56 millió 480 ezer forint, mely jegyzett tőkét és eredménytartalékot tartalmaz, lekötött tartalék nincs.
Üzletrész beszerzési ára részletfizetés esetén
Kérdés
T. Szakértő! Egy társaság év közben üzletrészt vásárolt, a vételár összegének egy részét az adásvételi szerződés aláírásakor készpénzben fizette meg. A hátralékos vételár egy év múlva esedékes. Az eladó hozzájárult, hogy a vevő tulajdonjogát a tagjegyzéken és a cégnyilvántartásban feltüntessék. Kérdés, hogy tárgyév végén vevőnél ennek a részesedésnek a beszerzési ára év végén mennyi? A már kifizetett összeg, ha igen, a fennmaradó kötelezettséget hogyan kell kezelni? Előre is köszönöm válaszukat.
Üzletrész adásvétele+engedményezése, szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély a 9 millió forint értékű üzletrészét (kft.) eladta 17millió forintért. A vevő nem pénzben fizette meg a vételárat, hanem egy 17 millió forint értékű – harmadik féllel szemben fennálló – követelését engedményezte az üzletrész eladójára. Az üzletrész eladója ezt beszámítással elfogadta mint vételárat. Az üzletrész eladója ebből az engedményezésből nem jutott bevételhez, hanem ezt a 17 millió forintot tovább engedményezte még adóéven belül. Van-e adókötelezettsége az üzletrész eladójának ebben az esetben? Válaszát köszönöm
Saját üzletrész bevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem konkrétan a saját üzletrész bevonásával kapcsolatos adózási és számviteli kötelezettségekre vonatkozik. Adott egy 3 millió forint törzstőkéjű magyarországi kft., amely visszavásárolt saját üzletrésszel rendelkezik. A Ptk. 3:175. paragrafusa szerint ezt egy éven belül meg kell szüntetni. A tagság 100 százalékban úgy dönt, hogy az üzletrészt bevonja a törzstőkeleszállítás szabályainak figyelembe vételével. A tagság szerkezete: 4 természetes személy plusz 1 saját üzletrész azonos arányban. Ebben az esetben első lépésként törzstőkeemelést kell végrehajtani a tagságnak, vagy alkalmazható a Ptk. 3:202. paragrafusának (4) bekezdése, amely szerint a saját üzletrész bevonásából adódó törzstőkeleszállítással egy időben elhatározható a törzstőke olyan mértékű emelése, hogy az elérje a törvényben meghatározott minimum értéket (3 millió forintot)? Adózásban van-e különbség a két módszer között? Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
