241 találat a(z) üzletrész cimkére
Üzletrész bekerülési értékének figyelembe vétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság (kft.) magánszemélytől megvásárolja a cégének 100 százalékos üzletrészét. A magánszemély az üzletrész bekerülési értékeként – tekintettel arra, hogy a vállalkozást saját maga alapította – a társaság törzstőkéjét határozta meg. Az üzletrész adásvételi szerződésében meghatározott eladási árat a felek három részletben számolják el: az első részlet a szerződés aláírásakor aktuális, a második részlet egy év múlva, míg a harmadik részlet három év múlva esedékes. Kérdés, hogy melyik részletből kell levonni a bekerülési értéket a jövedelem meghatározásához? A tulajdonszerzés és a cégbírósági bejegyzés az adásvételi szerződéskor megtörténik.
Üzletrészmegváltás
Kérdés
A kft. ügyvezetője 2016. júliusában meghalt, a társaság csak most decemberben választott ügyvezetőt. A tagok megváltanák az örökös üzletrészét, csak a kérdés az, hogy milyen időpontra kell elkészíteni a piaci értéknek megfelelő cégértéket. A problémát az okozza, hogy a cég vagyona - éppen az ügyvezető kiesése miatt - az elmúlt időszakban lényegesen csökkent.
Ajándékba kapott üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 50-50%-ban tulajdonosai a kft.-nek. A cég saját tőkéje 20 millió, a jóváhagyott osztalék 4 millió, a tagi kölcsön 2 millió forint. Az osztalék és a tagi kölcsön is 50-50%-os a felek közt. Az apa betegsége miatt gondolniuk kell a cég további sorsára. Egy gyermekük van, aki az egyik örökös, a másik örökös a házastárs, aki egyben a cég másik tagja. 1. megoldás Az apa az üzletrészét 50-50%-ban elajándékozza a gyermekének és a házastársának. Az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) 2. pontja értelmében az ajándékozási szerződés napjára meg kell határozni az üzletrész szokásos piaci értékét . A szokásos piaci érték az ajándékozott üzletrészre jutó saját tőke, növelve a jóváhagyott osztalékrésszel? Vagy még a tagi kölcsön rá eső részével is kell növelni az értéket? Az ajándékozási szerződésben elég az üzletrész névértéke, és az szja-törvény alapján elégséges igazolás a szokásos piaci értékre vonatkozóan a szerződés napjára taggyűlés által jóváhagyott mérleg? Kérdésem még, hogy ha kiveszik a jóváhagyott osztalékot és a tagi kölcsönt, amit az üzletrésszel ajándékba kaptak, akkor a magánszemélyek hogyan adóznak? 2. megoldás Ha megvárják az öröklés útját, akkor mi lesz a szokásos piaci érték, kiemelve kérdezem a jóváhagyott osztalék és a tagi kölcsön sorsát? Ha a megörökölt jóváhagyott osztalékot, tagi kölcsönt kiveszik, akkor hogyan adóznak? Várom – ha lehet, jogszabályi hivatkozással – szíves válaszukat. Üdvözlettel:Kisfaludyné
Kft.-üzletrész visszavásárlása
Kérdés
A kft.-nek két üzletrész tulajdonosa van, 60-40% arányban. A kisebbségi tulajdonos (40%-os) üzletrészét a kft. visszavásárolná. Mire kell figyelemmel lenni a visszavásárlásnál? Van-e korlátja a visszavásárlásnak? Cégbiróságon a visszavásárlást be kell-e jegyeztetni? Várom megtisztelő válaszát.
Tagi részesedés csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat, illetve megerősítésüket: Egy kft. egyik magánszemély tagja értékesíti tulajdonrészének 30 százalékát a másik magánszemély tagnak. Értékesítés előtt 50-50% volt a tulajdonosi hányad, a jegyzett tőke 3 millió forint, pozitív saját tőkével rendelkezik. Az üzletrész értékesítését a magánszemélyek egymás közötti adás-vételi szerződéssel tudják megtenni? Elsőként meg kell vizsgálni a vagyoni betét piaci értékét, amely a saját tőke összegéből a 30%-ra jutó arányos rész, közbenső mérleg segítségével? Magánszemélyként jövedelem az eladónál akkor keletkezik (és ezáltal szja-, valamint ehofizetési kötelezettség), ha a kapott ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja? Piaci áron történő értékesítéskor adófizetési kötelezettsége eladónak nincs? Piaci ár alatt, esetleg ellenérték nélkül történhet-e átruházás? Ez esetben jelentkezik valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel
Goodwill
Kérdés
Van egy cég, amelyet megvásárolnánk. Az szja és eho oldala számomra már tiszta, amennyiben szokásos piaci áron történik, akkor szja + a 14 százalékos eho van, aminek ugye van plafonja a 450 ezer forint…itt az szja az eladási ár és a jegyzett tőke különbsége. Az eho meg azon múlik, hogy beleférünk-e a szokásos piaci árba, mert ha nem, akkor 27 százalék az eho felső határ nélkül, tehát a teljes összegre…az szja törvény szerint alapvetően a saját tőkéig lehet elmenni a szokásos piaci árnál, illetve ha kellően alátámasztott, tehát szakmailag indokolt, akkor mehetünk e fölé is… A gondom ennek a másik oldalával van, a vevő oldalával…2016-tól a goodwillt egy picit újragombolták…e szerint, üzletrész adásvételre nem lehet goodwillt képezni, mert az a kiindulási pont, hogy a vételár a szokásos piaci ár…nincs e feletti rész, így nincs mit amortizálni, ugye mert az idei évtől került be az 5-10 év, tehát a szokásos piaci ár is visszatérülne a tao-ban, de így nem tud, mert nem értelmezhető a szokásos piaci ár feletti rész…ha jól értelmezem a törvényt és a cikkeket, amik megjelentek, abban az van, hogy üzletágvásárlásra, eszközvásárlásra vonatkozhat csak a goodwill, üzletrészre semmiképp…azért vagyok bajban, mert akkor itt ellentmondás van az szja és a tao törvény között…vagy rosszul értelmezek valamit? Köszönöm válaszát
Részesedés devizában
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy magyar kft., amelynek 3 000 000 forint a jegyzett tőkéje, eladja az üzletrészét egy másik magyar kft.-nek 100 000 euróért. A vevő magyar kft. mint részesedés tartja nyilván a szerződéskori MNB-árfolyamon? Év végén van átértékelési kötelezettség? Köszönöm a válaszukat Horváth ANdrea
Tagi kölcsön kft. tagjának halála esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magánszemély az elmúlt években jelentős tagi kölcsönt nyújtott a kft. számára. A magánszemély meghalt, az üzletrészét két gyermeke fogja örökölni. Ebben az esetben az üzletrész megöröklésével a betett tagi kölcsön is automatikusan öröklődik, vagyis a társaság visszafizetheti-e a kölcsönt a két örökösnek, mihelyt a kft. likviditása ezt lehetővé teszi? Kell-e valamilyen adókötelezettséggel számolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Üzletrész apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A magyar állam 100%-os tulajdonában van "A" és "B" Kft. is. A "B"-ben lévő 100%-os üzletrészét apportálja "A" Kft-be. Kérdés, hogy az apportálandó üzletrész "A" Kft.-ben a saját tőkében hova kerülhet: 1. csak jegyzett tőkébe 2. jegyzett tőkébe és tőketartalékba, például 10-90% arányban megosztva, annak ellenére, hogy az apportált üzletrész nem osztható, nem értelmezhető ilyen arányban? Úgyis feltehetném a kérdést, hogy tőkeemelés keretében – például egy autó apportálásakor – megoszthatom-e az apportértéket a jegyzett tőke és a tőketartalék között, ha az autó fizikailag egy darab tárgy? Köszönöm válaszát! M. Judit
Osztalék fizetése, előírások üzletrész átruházásánál, lefoglalásánál
Cikk
Mikor, kinek jár az osztalék, mikor nem fizethető egyáltalán? Üzletrész átruházásánál kit illet meg a nyereség? Körbejártuk a sokakat érintő kérdést. Az adóhatóságtól megkérdeztük azt is, hogy mi a helyzet a lefoglalt üzletrészekre vonatkozóan.
Üzletrészvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét. Adott egy kft., aki magánszemélyektől vásárolná meg egy másik kft. 100 százalékát. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőkéje 12 millió forint, a vételár 30 millió forint lenne. Ilyen esetben mi számít a szokásos piaci árnak? Kifizetőként lesz-e ehofizetési kötelezettségünk?
Üzletrész-ajándékozás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. jegyzett tőkéje 3000 eforint, az ajándékozó tulajdonos része 1500 eforint, a saját tőke 30 000 eforint. A kft. egyik tulajdonosa a saját üzletrészéből 10 százalékot ajándékoz egy magánszemélynek, a magánszemély nem rokon, akkor mikor és milyen illeték- és adóvonzat keletkezik? Válaszát előre is köszönöm.
Üzletrész-ajándékozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. tulajdonosa egy házaspár. Az anya idős, ezért az üzletrészét egyenesági rokona, fia részére kívánja elajándékozni. Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes. Kérdésem, hogy kinek, mikor keletkezik szja- és ehofizetési kötelezettsége az ajándékozás végett? A szakmabeliek véleményei közt találtam olyan megjegyzést, hogy nemcsak az üzletrész fiú általi értékesítésekor, hanem már az szja-törvény 9. § (2) b) pontja az értékpapír megszerzését említi a jövedelem meghatározásakor, mivel a magánszemélyt a hasznok szedésének joga (például osztalék) illetve rendelkezési jog megilleti?
Üzletrész adásvétele
Kérdés
A kft. magánszemély tagja hárommillió forintos üzletrésztőkéjét kívánja értékesíteni, ezen összeget jóval meghaladó áron. A kft. saját tőkéje tízmilliós nagyságrendű negatív tőke, eszközértékének fedezete idegen forrás, így kötelezettsége is jelentős. A kft. üzletrészének piaci értéke a fentiek alapján negatív. Kérdés, hogy mi számít piaci értéket meghaladó összegnek, és a magánszemélynek mely összeg után kell szja-t fizetnie, milyen formában, és milyen mértékű az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége? Tisztelettel: Berghofferné
Egyéni vállalkozó apportja
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: Áfakörös egyéni vállalkozó szeretne egy gazdasági tárasaságba belépni. Az üzletrészt a korábban a vállalkozásában beszerzett tárgyi eszközökkel szeretné megszerezni, melyet apportként bocsájtana a társaság rendelkezésére. A vállalkozásában a tárgyi eszközök helyett megjelenne az üzletrész mint értékpapír. Értelmezhető-e ez a gazdasági esemény a vállalkozás részéről, mivel a vállalkozó természetes személynek minősül? Mindezen ügylet , ha értelmezhető, akkor alkalmazható-e rá az áfatörvény 17. és 18. §-a , mert mindkét fél belföldön bejegyzett adóalany, szerzett jogok tekintetében jogutódként viselkedik és nincs elidegenítést korlátozó teher. Válaszát előre is köszönjük.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
