Tisztelt Szakértő! Cégünknél egy meglévő üzlethelyiséget, amelynek bekerülési értéke 2006. évben 8 eFt volt, az értékcsökkenését évi 2 százalékban határoztuk meg és számoltuk el, 2013-ban felújítottunk. A felújítás értéke 15 eFt – ebből 7 eFt GOP-támogatást kaptunk. Kérdésünk az lenne, hogy a támogatást a 2013. évre hogyan, milyen arányban számolhatjuk el? Várjuk, amennyiben lehet, sürgős válaszukat! Köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy másik magánszemélynek szerződés szerint bérbe adta lakásának egy szobáját 2008. 01. 01-2011.12. 31-éig tartó időszakra. Szerződés szerint a bérleti díjat havi szívességi használatra (a baráti kapcsolatukra) tekintettel 13 000 Ft/hó, a rezsihozzájárulást – szintén szívességi használatra tekintettel – 35 000 Ft/hó átalánydíjban állapították meg. A bérbevevő a díjakat minden hónapban átutalta a bérbeadó bankszámlájára. A valóságban az ingatlant az albérlő és a bérbeadó fia használta. A 3 szobás+kiszolgáló helyiségekből 1-1 szobát maguk, 1 szobát (nappali) és a kiszolgáló helyiségeket közösen használták. Ebből kiindulva az albérlő által használt terület (1 szoba és a közösen használt ingatlanrészek területének a fele) az ingatlan alapterületének az 50%-a. Ebben az esetben helyesen jár-e el a bérbeadó, amikor a használati aránynak megfelelően a rezsiköltségek felét számolja el a rezsihozzájárulás bevételével szemben, valamint a bérleti díj bevételéből levonta az ingatlan értékcsökkenését? A bérbeadónak a bérbeadásból így számított jövedelme (mivel a rezsiköltségek arányos része meghaladja a hozzájárulás összegét) bérleti díj mínusz amortizáció arányosan 50 százaléka. 1.Helyesen jár-e el a bérbeadó, ha a fenti jövedelmet vallja be, és fizeti meg utána a személyi jövedelemadót? 2. A bérbeadó nem vallotta be a bérbeadásból származó bevételét, jövedelmét az adott évek bevallásaiban, ezért önellenőrzés keretében szeretné azokat pótolni. Önellenőrzéskor élhet-e a tételes költségelszámolás választásával?
Május 31-éig kell elkészíteni a mikrogazdálkodói beszámolót, amely jelentősen egyszerűsíti az adminisztrációt a kisebb vállalkozásoknál. A következőkben kiemeljük – a teljesség igénye nélkül – a legfontosabb tényezőket, amelyekre érdemes figyelni a beszámoló összeállítása során.
Tisztelt Cím! Azt szeretném tudni, hogy jól értelmezem-e a társasági adó törvény 7. § zs) pontját? Adott egy vállalkozás 2013-ban, ahol a statisztikai létszám 6 fő, nettó árbevétel 49 millió forint volt, a tulajdonosok magánszemélyek. 2013. januárban a vállalkozás vett 2 darab új, korábban még nem használt ford fiesta (tehergépkocsira vizsgáztatva, a vállalkozási tevékenységet szolgálja közvetlenül) tehergépkocsit, egyenként nettó 2 millió 650 ezer, összesen 5 millió 300 ezer forintért. A vállalkozás adózás előtti eredménye 3 milllió forint. Jól értelmezem-e a törvényt, miszerint az adózás előtti eredményt csökkenthetem a tehergépkocsi bekerülési értékével, vagyis az adózás előtti eredmény 0 forint lesz? Van esetleg korlátozás? Ha igen, a gépkocsik után elszámolhatom a Tao. törvény szerinti 20 százalékos értékcsökkenést is, természetesen időarányosan? Köszönöm.
Véleményük érdekelne a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozás társasági adóalap csökkentés érdekében képzett fejlesztési tartalék létrehozása kapcsán. A jogszabály a mikrogazdálkodói beszámoló esetében arra hivatkozik, hogy a társasági adó amortizációs kulcs és az számviteli törvény szerinti amortizációs kulcs egybe kell, hogy essen. A gondom az, hogy a fejlesztési tartalék felhasználásakor az adott eszközre nem lesz társasági adó szerinti értékcsökkenésem, hiszen pont ezért képeztem meg a fejlesztési tartalékot, ezáltal nem tudom teljesíteni az előírást. Így jól gondolom, hogy mikrogazdálkodói beszámoló esetében nincs mód fejlesztési tartalék képzésére?
Kedves Szakértő! Cégünknél 4 darab nagyértékű teherautó van, fuvarozással is foglalkozunk. Úgy ítéljük meg, hogy a tehergépkocsik jobban elhasználódtak 3 év alatt, mint ahogy az értékcsökkenési kulcs szerint számoljuk. Kérdésünk erre vonatkozóan az lenne, hogy mik a terven felüli értékcsökkenés feltételei, milyen esetekben számolhatunk el rendkívüli értékcsökkenést, mivel kell dokumentálni, hogy a törvényi előírásoknak megfeleljünk? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem: községi sportegyesület az önkormányzattal társulva pályázatot adott be játszótér építésére. A terület az önkormányzat tulajdona. Az egyesület nevén futottak át a számlák. Megépült, és átadták a játszóteret. Kérdésem, hogy az egyesület az értékcsökkenést hogyan számolja el? Kikötés volt, hogy 5 évig kell üzemeltetni a teret. Én öt évre gondoltam felosztani az értékcsökkenést a számvitelben. MIvel nem kell tao-bevallást beadni, mert mentes. A tao szerinti értékcsökkenés is lehet 5 év? A támogatást következő évben fogják folyósítani. Köszönettel.
A járművet saját állományba kell-e venni és értékcsökkenteni? Cégautóadót ki köteles fizetni? Ha hitel is kapcsolódik a vásárláshoz (bérlethez), ki, és milyen számlát, illetve számviteli bizonylatot köteles kiállítani? Köszönettel: Takács Gyula
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a 1353-as bevallással kapcsolatos: 35. sor. Közös őstermelői igazolvány 3 fővel. 1. fő: apa, aki 2013-ban 50 ezer forint ehót fizetett. 2. fő, a fia, aki 2x125 ezer forintot. 2013-ban még költségként elszámolható az eho. A törvényt úgy olvasom, hogy a költségeiket annyi felé kell osztani, ahányan vannak . Ebben az esetben például az apa bevallásában: 35. sor "a" oszlop 50 ezer forint, "b" oszlop ((50e+125e+125e):3)=100 eFt? Vagy "a" oszlop 50 ezer forint, és a "b" oszlopban is csak 50 ezer forint számolható el? Megteheti-e azt, hogy 2013-ra nem minden tárgyi eszközére számol el értékcsökkenést? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fejlesztési tartalék felhasználása során beszerzett tárgyi eszközt a beszerzés évében nem aktiválták. Ezért az alábbi kérdések merültek fel: Ebben az esetben még az értékcsökkenés elszámolása nem kezdődött meg, ezért az adott évi társasági adó bevallásban nem kell a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést növelő tételként szerepeltetni? A fejlesztési tartalék felhasználása miatti növelő tételt nem kell egy összegben szerepeltetni, mint a képzéskor szerepeltetett csökkentő tételt? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem a szíves szakértői véleményét. Bérelt ingatlanon felújítást végeztünk. A szerződés nem tért ki rá, hogy mi történik vele a bérleti jogviszony megszűnése után. Most a bérbeadó felmondta a szerződést és nem tart igényt az általunk elvégzett fejlesztésekre, egyáltalán nem hajlandó téríteni a ráfordításainkból. A nyilvántartási értéket selejtezésként vagy terven felüli értékcsökkenésként kell kivezetni? Amennyiben terven felüli értékcsökkenés, akkor az adóalapot meg kell növelnem, mint ha saját döntésem alapján történne a kivezetés, pedig erre, számunkra nagy veszteséggel járó külső körülmény miatt kerül sor. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Cím! Az lenne a kérdésem, hogy a kft.-nk tulajdonában álló tehergépjárműben káresemény következett be, a biztosító térített 1,5 millió forintot, amit bevételként elszámoltunk a 2013. évre. A káresemény következtében felmerülő kiadás is 1,5 millió forint volt, amit 162. felújítás főkönyvi számra könyveltünk, és ráaktiváltuk a tehergépjárműre. A kérdés az, hogy emiatt a költség értékcsökkenés formájában több évre eloszlik, a biztosító térítése, mint elszámolt bevétel, maradhat-e a 2013. évi könyvekben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy egyéni vállalkozó hitelből vásárolt eszközre (mely még értelemszerűen nincs kifizetve) számolhat-e el értékcsökkenést? Köszönöm a választ.
T. Szakértő! Vasanyag értékesítésével foglalkozó kft. két tulajdonosa évekkel ezelőtt az eladásra megvásárolt vasanyag felhasználásával a telekre kerítést, az épület ablakaira rácsot, az épületre vasajtót és az udvarra a vasanyagok tárolására állványokat készített. Ezek az eszközök nem lettek aktiválva. Az akkori könyvelő azt mondta, hogy ennek „örökre” a leltárban kell szerepelni. Most a tulajdonosok szeretnék, ha egy tulajdonosi határozat alapján ezeket az eszközöket aktiválni, majd az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni. Abban kérem a segítségüket, hogy ez így lehetséges-e. Köszönettel: Bné
Egyéni vállalkozó vagyok. Nyíltvégű lízinggel vettem egy személyautót, mely után fizetem a cégautóadót, a vállalkozásban nagyjából 75-80 százalékban használom (útnyilvántartást vezetek) az áfát is ennek arányában számolom el. Kédésem az lenne, hogy az értékcsökkenést hogyan kell elszámolni, ugyanilyen arányban, vagy csak egyszer átalány értékcsökkenést, ami maximum a vételár 10 százaléka. Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték