1133 találat a(z) értékcsökkenés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. esetében adóellenőrzést (áfa) folytattak le a 2012. és 2013. adóévekre vonatkozóan. A korábbi könyvelő sok mindent rosszul könyvelt és olyan tételeknek is levonta az áfáját, aminek nem lehetett volna. Ráadásul az egyik számlát, amin egy tárgyi eszköz szerepel, hiteltelennek is minősítette a NAV. A tárgyi eszköz megvan, de az eladó átverte az ügyfelemet. Felmerült bennem, hogy ebben az esetben számvitelileg, illetve egyéb adó (például társasági adó) esetében is korrigálnom kellene a könyveket. A korábban elszámolt értékcsökkenés szabálytalan volt. Jól gondolom? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő sajnálatos esemény könyvelési és adózási kérdésének megoldásában szeretném kérni segítségét: Egy traktort magyarországi kereskedő az EU-ban lévő vállalkozótól vásárolta, amit továbbértékesített egy másik kereskedőnek. A traktor eredetiségvizsgálatát Magyarországon elvégezték és úgy adták el 3 évvel ezelőtt egy magyar társaságnak. Kiderült ebben az évben, hogy egy EU-s országból lopott traktort vásárolt a kft., így a rendőrség elvitte, majd visszadta azt az eredeti tulajdonosának. Abban kérném a segítségét, hogy a traktor könyvekből történő kivezetésével milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-nek? Vissza kell-e fizetni a korábban levonásba helyezett áfát, illetve társaságiadóalap-növelő tételbe be kell-e állítani a traktor kivezetésével egyidejűleg a jelenlegi nyilvántartási értéket, illetve van-e teendő a korábban elszámolt értékcsökkenéssel (megegyezik társasági adó, illetve az adótörvény szerinti écs.)? A vállalkozó jóhiszeműsége (nem tudhatta, hogy lopott a traktor) befolyásolja-e az elszámolás menetét? Megköszönöm szíves válaszát! Tisztelettel:Simonné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Termelő géphez, berendezéshez – a piaci igények változásait követve más jellegű minták, feliratok stb. megjelenése a gyártott terméken – évente 3-4 alkalommal szükség van klisék és egyéb "szerszámok" lecserélésére vagy a régiek mellett újak beszerzésére. Az újonnan beszerzésre kerülő szerszámok, klisék, melyeket a társaság több évig is használ, hogyan számolhatók el helyesen a számviteli törvény, illetve a társasági adó törvény hatályos előírásai szerint? Ha például 3 évre határozom meg az adott szerszám hasznos élettartamát (rögzítésre kerül a számviteli politikában is), akkor a számviteli törvény szerinti 33 százalékos kulccsal, míg az adótörvény szerint 14,5 százalékos leírási kulccsal számolhatok értékcsökkenést. (Az adott termelő eszköz besorolását tekintve kizárólag a 14,5 százalékos leírási kulcs alá tartozik az adótörvény szerint.) Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbadással kapcsolatban a következő kérdéseim vannak: 1. Amennyiben a bérbeadott ingatlan egy családi ház, ami a család és a barátok segítségével épült, a tulajdonosok nem gyűjtötték a költségszámlákat, ebben az esetben mennyi lehet az elszámolható értékcsökkenés alapja? Elfogadja a NAV, az ingatlanszakértő hivatalos értékbecslésének összegét? Ilyen esetben lehet értékcsökkenést elszámolni? 2. Amennyiben a tulajdonosnak van adószáma, kötelező-e számlát kiállítani a bérbadásról, ha a bérlő magánszemély, vagy elég, ha a bérleti díjat a bérbeadó készpénzes fizetés esetén bevételi pénztárbizonylattal ismeri el? Köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Utazási iroda ingatlant (szálloda, amelyet üzemeltetni fog) vásárol Spanyolországban. Erre a spanyolországi beszerzésre felhasználhatja-e az előző években képzett fejlesztési tartalékát, ha itt is, ott is (Spanyolországban és Magyarországon is) fog tevékenységet végezni? A tevékenység miatt Spanyolországban is létesíteni kell telephelyet, így kérdéses, hogy a vásárolt ingatlan (szálloda) értékcsökkenését hol lehet elszámolni (Spanyolországban vagy Magyarországon)? Köszönettel: Reményiné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tó vásárlása kapcsán kérném segítségét. A kérdés, hogy magánszemélyként vagy cégként érdemes-e megvenni? A döntéshez szükség lenne tudnunk, hogy hogyan amortizálható, vagy egyáltalán amortizálható-e, érékesítéskor van-e áfafizetési kötelezettség rá, milyen ingatlanbesorolást kap a tó? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A Tao-törvény szabályait alkalmazzuk jelenleg az alábbiak szerint: "b) Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg, a 3. pontban meghatározott értékcsökkenési leírás összegéből – a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt), – a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.” Eddig év végén megállapítottuk a bérbeadott és a nem bérbeadott területek arányát, ami alapján kalkuláltuk a Tao szerinti értékcsökkenési kulcsot. A kiszámolt kulcs természetesen évről évre változik. (A számviteli törvény szerinti értékcsökkenés állandó a könyveinkben.) Helyesen járunk-e el, ha a Tao-törvény szerint minden évben más összeggel korrigáljuk az adóalapot az értékcsökkenés évenkénti százalékának változása miatt? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Tao-törvény 1. sz. melléklet 5. pontja szerint a számvitelről szóló törvényben megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető az e/ pont legfeljebb 200 ezer forint bekerülési értékű tárgyi eszközök esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: Ha van egy 200 ezer forint bruttó értékű tárgyi eszköz, aminek a maradványértéke 40 ezer forint, így a számvitelben 160 ezer forint után számolom az értékcsökkenést, akkor ebben az esetben a törvény szerint a 200 ezer forint vagy a 160 ezer forint után kell számolni értékcsökkenést ? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Szövetkezetünk TÁMOP vissza nem térítendő pályázatot nyert. A működési költségek megtérítése utólagos elszámolással történik. A beszerzett eszközök után az elszámolási szabályzat - ESZA -szerint értékcsökkenést nem lehet elszámolni. A benyújtott számlák alapján 100 E.Ft alatti és a100 E.Ft feletti eszközök pénzügyi igénylése a 141-es főkönyvi számon történik. Jól gondolom-e, hogy a támogatásból beszerzett eszközök pénzügyi elszámolása és a számviteli elszámolása eltér egymástól? A szövetkezet főkönyvi könyvelésében a támogatott eszközök után – 571 és 572 főkönyvi számokon – a Sztv. és Tao tv. szerint értékcsökkenést számolok el. A 100 E.Ft felett beszerzett eszközök után elszámolt tárgy évi értékcsökkenés feletti összeget halasztott bevételként elhatárolom. Helyesen járok-e el, ha a 1429-es bevallásban adóalapnál növelő és csökkentő tényezőként is figyelembe veszem a tárgyi évben elszámolt értékcsökkenést, vagy csak a növelő tényezőként veszem figyelembe, mivel az ESZA szerint nem lehet a támogatott eszközök után értékcsökkenést elszámolni. Válaszukat köszönöm: Kovács Lajosné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A szja-törvény 62. § (1) bekezdése szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből a jövedelem megállapításához le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket – többek között a megszerzéskor az illeték alapját képező összeget – kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt. Kérdésem az, hogy, ha a magánszemély egy lakóingatlant egy ideig bérbeadott, és értékcsökkenési leírást számolt el a bérbeadásból származó jövedelme megállapításakor, ezen elszámolt értékcsökkenés a lakás értékesítésekor csökkenti-e a megszerzésre fordított, a vagyonszerzési illeték alapját képező összeget? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Ügyfelem a társasági adónál elszámolt értékcsökkenést azonosan kezelte a számvitellel, a két összeg a maradványértékes eszközöknél is megegyezett 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban. 2014-ben készültem arra, hogy önellenőrzés nélkül (ennek ugyanis minden feltétele adott volt) elszámolom a 2011., 2012. és 2013-as év értékcsökkenés-különbözetekből adódó tao-különbözeteket, de az ügyfél ezt az eszközt 2014-ben eladta. Így a számításaim szerint értelmetlen visszamenőleg tao-különbözeteket számolnom, hisz értékesítéskor "eltűnik" a korábbi 3 év el nem számolt értékcsökkenés-különbözete (feltételezve persze azt, hogy a tao mértéke mind a négy évben azonos). A kérdéseim: 1.) Logikus-e a fenti levezetés? 2.) Annak ellenére, hogy a fenti számítás ugyanarra az eredményre vezet (azaz nullára hozza ki a tao-különbözetet 2011-2014. évek tekintetében), vezessem-e le az egyes adóévek értékcsökkenés-, illetve adókülönbözeteit? 3.) Hibát követett-e el az ügyfél, amikor a tao-ban nem érvényesített magasabb értékcsökkenést a számviteli értékcsökkenéshez képest? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel.

Kérdés

Lakás bérbeadása esetén bérbeadóként a tételes költségelszámolást választottam, és értékcsökkenést is érvényesíteni kívánok. Az értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat az szja-törvény 11. számú melléklete tartalmazza. Kérdésem, hogy az értékcsökkenés alapjául szolgáló beszerzési értékből el kell-e különítenem a telek értékét, figyelemmel a 11. számú melléklet 2. pontjának f) bekezdésére, mely alapján a telekre értékcsökkenés nem számolható el.? Tekintettel arra, hogy a lakás, amelyet bérbeadok, egy társasházi lakás – és értelemszerűen telek/telekrész is tartozik hozzá –, az adójogi szabályozás nem egyértelmű. Ha minden lakásbérbeadás esetén el kell különítenem a telek értékét, de az adásvételi szerződés nem tartalmazza azt, akkor milyen, az adóhatóság által elfogadott módszerrel kell ezt megtenni? Lehetséges-e az a szituáció, hogy amennyiben az eredeti adásvételi szerződés nem tartalmazza a telek (telekhányad) értékét külön, akkor jogosulttá válok a teljes beszerzési árra értékcsökkenést érvényesíteni, míg az esetben, ha az eredeti adásvételi szerződésben feltüntetésre került a telek értéke, akkor egy kedvezőtlenebb értékcsökkenés elszámolását diktálják a törvényi előírások? Válaszukat előre is köszönöm. Rozgonyi Ildikó

Kérdés

Kérek szépen egy kontírozást arra vonatkozóan, hogy a kapott 50 ezer forintos állami támogatást, a pénztárgép-értékcsökkenést és az év végi elhatárolást milyen összegben, és hogyan kell könyvelni, mert olvastam példákat, de nem igazán értem.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném, ha segítenének a bevallás kitöltésében. Eszköz beszerzésére pályázaton nyertünk vissza nem térítendő támogatást 4 974 678 forintot. Az eszköz bekerülési értéke 14 213 369 forint. Az alábbiak szerint könyveltem: Pénz beérkezésekor 369-989 4 974 678 elhatárolása 989-483 4 974 678 A 2014. évi értékcsökkenést elszámoltam, amelynek összege 4 368 168 forint. Azt szeretném tudni, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímeknél melyik sorba kell beírni, valamint a kapott összeget, vagy csak az elszámolt értékcsökkenést? Valamint a 1429-es nyomtatvány melyik lapján kell ezt a kapott támogatást közölni? Előre is köszönöm a válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági vállalkozás gépbeszerzéséhez támogatást kapott, melyet előírtak, hogy tőketartalékként kell kimutatni. Az lenne a kérdésem, hogy az örökre ott marad, vagy hová, és mikor kell átvezetni, lekönyvelni? A beruházással annyi kötelezettsége van a cégnek, hogy az üzembehelyezést követő 5. év végéig nem adhatja el. Kell-e valamikor a támogatás összegét átvezetni bevételek közé, vagy befolyásolja-e az éves elszámolt értékcsökkenés-összegeket? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyerekkedvezmény több munkahely esetén

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Reklám, vagy üzleti ajándék

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Belföldi fordított adózású értékesítés áfabevallása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink