Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy, ha A Kft. megvásárolja B Kft. tulajdonjogát, akkor A Kft., mint tag, üzletrésznek lekönyveli a 115 f.számra a vásárlás tényét, ha jól gondolom, és kell elszámolnia értékcsökkenést? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bérbe kívánom adni a lakásomat, amelyet szüleimtől ajándékozási szerződéssel kaptam. Kérdésem, hogy amennyiben a bérbeadási tevékenység során tételes költségelszámolást választok, és értékcsökkenési leírást szeretnék elszámolni, mi minősül a lakás – értékcsökkenési leírás alapját képező – szerzési értékének? Az ajándékozási szerződésben feltüntetett érték? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bérbe kívánom adni a lakásomat, amely házassági vagyonközösség megosztásával került teljesen a tulajdonomba úgy, hogy a vagyonmegosztási szerződésben rögzített értéke figyelembevételével került megállapításra az általam szerzett többletvagyon, ami után a kivetett illetéket megfizettem. Kérdésem az, hogy az ingatlannak a vagyonmegosztási szerződésben rögzített értéke minősül-e szerzési értéknek a bérbadás során elszámolható értékcsökkenési leírás alapjaként? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély átruházza a kilencszemélyes kisbusz – ami személygépkocsinak minősül – üzemeltetési jogát egy kft.-nek. Kérdés, hogy a kft. a megszerzett vagyoni értékű jog után jogosult-e értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, akkor milyen leírási kulccsal? A kilencszemélyes kisbusz után kell-e cégautóadót fizetni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem magánszemélyként havi 120 000 forintért lakást ad bérbe. A bérleti díjon felül a bérbeadó megkapja a közös költség összegét, valamint a közüzemi díjak ellenértékét is. Tételes költségelszámolást választott, így a lakás értékcsökkenését (18 000 000 forint x 0,02), valamint a közüzemi díjakat, a közös költséget és egyéb, a lakás javításával, valamint a lakás felszerelésével kapcsolatos költségeket is elszámolja. Megerősítést szeretnék kapni öntől, hogy a felsorolt költségek valóban elszámolhatók az szja, illetve az eho számításánál. Köszönöm a válaszát.
A 2014-es évben vásárolt pénztárgép értékcsökkenésének elszámolásával kapcsolatban kérdezném a következőt. A gép nettó árát, amelyben benne van az 50 ezer forintos állami támogatás is, az 1-es számlaosztályba könyveltem. Ha levonom az 50 ezer forintot, mint támogatást, akkor a maradék lesz a nyilvántartási érték, mely után kell az értékcsökkenést elszámolni? De, hogy fog kinézni a tárgyieszközkarton, ha elfogy a nyilvántartási érték évek múlva, és ottmarad az 50 ezer forint? Vagy a tárgyieszközkartonra csak a tényleges támogatás nélküli összeget kellett volna felvezetnem? Ezekre szeretnék útmutatást kérni. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fogorvosi ellátást végző társaság röntgengépet vásárolt. A vásárláskor a próbaüzemelés megtörtént. A gép működése a sugárvédelmi előírások miatt külön engedélyhez kötött. Milyen időponttól számolható értékcsökkenés a gép után? A próbaüzemelés kezdete óta, vagy az engedélyezési papir megérkezésétől? Válaszukat megköszönve.
A 2013. évről beadott 1353-as bevallásban a családi gazdálkodó rossz döntést hozott a tárgyi eszköz üzembehelyezésekor. 2013. évben 20 százalékos értékcsökkenés alá tetette az elszámolást, most meg 2015. évben önellenőrizteti, hogy egyösszegű értékcsökkenés-elszámolás legyen. A törvényből azt olvastuk ki, hogy a családi gazdálkodó esetében mód van a beruházási költség egyösszegű elszámolására az üzembehelyezés időpontjában. A mi esetünkben megállja-e a helyét az önellenőrzés keretében történő megváltoztatás?
Tisztelt Szakértő! Sportegyesületünk - nem áfás - pályázaton nyert támogatásból az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon sportöltözőt és konditermet (belevaló gépekkel) valósított meg, melyet legalább öt évig működtetni kell. Az önkormányzattal ingyenes használatra szerződést kötöttünk határozatlan időre, de minimum öt évre a működtetésre. A rezsiköltséget támogatásként az önkormányzat biztosítja a sportegyesület részére. Jól gondolom-e, hogy a teljes bekerülési érték (pályázati összeg) az értékcsökkenés alapja, s ez öt év alatt egyenlő részben leírható?
Tisztelt Szakértő! A következő adózási kérdésben kérem szíves segítségnyújtásukat. Egy egyéni vállalkozó gépeket vásárolt 2013. évben. Gépek vásárlásához támogatást nyert el a vállalkozó, 2013. évben megkötötte a támogatási szerződést a támogató szervvel. A gépeket 2013. év júliusában üzembehelyezte. Az egyéni vállalkozó 2013. évről készített személyi jövedelemadó bevallásában a 2013. évi időarányos értékcsökkenést elszámolta, valamint a gépek december 31-ei nettó értékével az egyéni vállalkozó adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentette. (Itt még nincs csökkentve a gépek nettó értéke a támogatás összegével.) A támogatást 2014. február hónapban utalták, és íródott jóvá az egyéni vállalkozó bankszámláján. Kérdésünk: Mi a helyes eljárás ebben az esetben? A 2014. évi személyijövedelemadó-bevallás készítésekor bevételként elszámolta a vállalkozó a támogatást, illetve az időarányos értékcsökkenésen túlmenően a támogatásra jutó értékcsökkenést is. Viszont ezáltal a vállalkozó adózás utáni vállalkozói jövedelme a támogatásra jutó értékcsökkenés mértékével kevesebb lett. Ugyanakkor a 2013. évben még nem lett "korrigálva" a gépek nettó értéke a támogatás összegével, hiszen a támogatást 2014. évben kapta meg, így 2013. évben is kevesebb volt a vállalkozó adózás utáni vállalkozói jövedelme a támogatásra jutó értékcsökkenéssel? Várjuk szíves segítségnyújtásukat. Előre is köszönjük. Tisztelettel: Biró Valéria
Bt. a 2013-as évre véletlenül 48 ezer forint helyett 96 ezer forint értékcsökkenést könyvelt le, és állított be a mérlegébe. Mikrogazdálkodói beszámolót készít. Hogyan tudja kijavítani a hibát, mik a könyvelés tételei?
Ha a vállalkozás a kísérleti fejlesztésre fordított összeget az immateriális eszközök között állományba veszi, és értékcsökkenéssel számolja el, akkor az iparűzési adó alapjában mi lehet a csökkentő tétel: a felmerüléskor a teljes összeg, vagy pedig az évenként elszámolt értékcsökkenés összege? A helyi adóhatóságnak nincs egyértelmű válasza.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság részletfizetéssel vásárol meg egy személygépkocsit. A szerződésben rögzítik a fizetési ütemezést, illetve azt, hogy a gépjármű csak a teljes vételár kifizetését követően kerül majd a társaság tulajdonába. Kérdésem az lenne, hogy milyen költségeket tud elszámolni a társaság addig, amíg át nem kerül a tulajdonába a gépjármű? Például értékcsökkenés, üzemanyag-, szervizköltségek. Illetve kérdésem lenne még, hogy szükséges-e a költségek elszámolásához az, hogy legalább üzemben tartóként bekerüljön a társaság az autó forgalmi engedélyébe? Válaszát köszönöm! Glück Attiláné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki a tevékenységét nem szüneteltette, 2014-ben eladott egy olyan nagy értékű tárgyi eszközt, amire 2012-ben és 2013-ban költségként nem számolt el értékcsökkenést, mert bevétele nem volt. Kérdésem az lenne, hogy 2014-ben elszámolható-e a 2011. év végén nyilvántartott nettó érték, vagy az értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni 2012-2013-ban anélkül, hogy költségként érvényesítette volna?
Tisztelt Adózóna! A TAO tv. 1. mellékletének 9. pontja szerint bizonyos eszközökre 50 százalékos értékcsökkenés érvényesíthető. A számviteli törvény szerint az értékcsökkenés elsőként meghatározott mértéke csak indokoltan változtatható. (Például ha egy eszköznek 10 százalékos amortizációs kulcsa volt, az csak akkor módosulhat, ha az eszköz használatában változás – például műszakszám-változás – következik be.) A TAO törvényben nincs ilyen kitétel. Azaz például, ha egy 2012-ben beszerzett eszközt eddig 14,5 százaléos kulccsal értékcsökkentettek, akkor 2014-ben nincs akadálya az 50 százalékos kulcs alkalmazásának a TAO-ban?
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték