Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodó kft. bérbeadás miatt ingatlanra 5 százalékos, tárgyi eszközre 30 százalékos leírási kulcsot alkalmazott az első évben. A bérbevevő nem tudja a tervezett kihasználtságot biztosítani, ezért a jelenlegi helyzetnek megfelelőbb lenne a tao-törvény 2. számú mellékletében található amortizációs kulcsok alkalmazása. Milyen feltételek mellett van lehetőség a változtatásra? Előre is köszönöm válaszát!
Az alábbi kérdésben kérjük a segítségét. Egy társaság rendelkezik olyan tárgyi eszközökkel, amelyekre állami támogatást kapott és fejlesztési tartalékot is képzett. Az ilyen tárgyi eszközök esetében nem lenne lehetőség társasági adó szerinti csökkentő tétel elszámolására az eszköz élettartama alatt, hiszen azt az adózó már a fejlesztési tartalék képzés évében elszámolja az adóalap terhére. Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatás miatt, évről évre elszámolásra kerül a támogatás miatti halasztott bevétel értékcsökkenés arányában történő feloldása rendkívüli bevételként, ami az adóalap része, amit az adózás előtti eredmény tartalmaz. Kérdésünk,hogy a támogatással kapcsolatban elszámolt rendkívüli bevétel miatt érvényesíthető-e mégis a támogatás mértékéig adóalap csökkentés (mint társasági adó tv. szerinti értékcsökkenés)? Példa: - Eszköz bekerülési értéke 1 000 eFt - Écs (Tao és Sztv szerinti is): 100 eFt/év az egyszerűség kedvéért - Állami támogatás mértéke: 51 % (510 eFt támogatás, 490 eFt saját erő) - Az eszköz beszerzésére korábban fejlesztési tartalékot képeztünk. Egy adott évi társaságiadó-bevallásban a növelő tétel 100 eFt lesz (Sztv. szerinti ÉCS), a csökkentő tétel pedig nulla lenne a fejlesztési tartalék miatt. Kérdésünk, hogy az ugyanahhoz az eszközhöz kapcsolódó állami támogatás (illetve annak évről évre történő rendkívüli bevételként történő elszámolása) miatt van-e lehetőségünk mégis évi 51 eFt (51 százalékos mértékű) társasági adó szerinti ÉCS-vel csökkenteni a társasági adóalapot.
Katából kilépő bt.-ről van szó, a tárgyi eszközeit piaci értéken leltárba vette a nyitómérleghez. Ezek között van olyan, amit még a katás időszak előtt vásárolt, és kisértékű eszköz volt, amit egyösszegben amortizált abban az évben. Ha ez az eszköze még mindig megvan, akkor a piaci értéke lesz a bekerülési érték a nyitómérlegben, és újra amortizálni fogja, mint kisértékű eszközt? Vagy nulla értékkel kell bekerüljön a leltárba?
Szeretném megkérdezni, ha egy kft. vásárol egy ingatlant, hogyan kell üzembe helyezni és értékcsökkenteni? Adott egy telek, ház és melléképület. Jól gondolom, hogy értékbecsléssel meg kell határozni, hogy a vételárból mennyi az értéke a teleknek (ezt nem értékcsökkentjük), a háznak és a melléképületnek? A maradványértéket általában hány százalékban állapítjuk meg? Előre is köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. esetében adóellenőrzést (áfa) folytattak le a 2012. és 2013. adóévekre vonatkozóan. A korábbi könyvelő sok mindent rosszul könyvelt és olyan tételeknek is levonta az áfáját, aminek nem lehetett volna. Ráadásul az egyik számlát, amin egy tárgyi eszköz szerepel, hiteltelennek is minősítette a NAV. A tárgyi eszköz megvan, de az eladó átverte az ügyfelemet. Felmerült bennem, hogy ebben az esetben számvitelileg, illetve egyéb adó (például társasági adó) esetében is korrigálnom kellene a könyveket. A korábban elszámolt értékcsökkenés szabálytalan volt. Jól gondolom? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő sajnálatos esemény könyvelési és adózási kérdésének megoldásában szeretném kérni segítségét: Egy traktort magyarországi kereskedő az EU-ban lévő vállalkozótól vásárolta, amit továbbértékesített egy másik kereskedőnek. A traktor eredetiségvizsgálatát Magyarországon elvégezték és úgy adták el 3 évvel ezelőtt egy magyar társaságnak. Kiderült ebben az évben, hogy egy EU-s országból lopott traktort vásárolt a kft., így a rendőrség elvitte, majd visszadta azt az eredeti tulajdonosának. Abban kérném a segítségét, hogy a traktor könyvekből történő kivezetésével milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-nek? Vissza kell-e fizetni a korábban levonásba helyezett áfát, illetve társaságiadóalap-növelő tételbe be kell-e állítani a traktor kivezetésével egyidejűleg a jelenlegi nyilvántartási értéket, illetve van-e teendő a korábban elszámolt értékcsökkenéssel (megegyezik társasági adó, illetve az adótörvény szerinti écs.)? A vállalkozó jóhiszeműsége (nem tudhatta, hogy lopott a traktor) befolyásolja-e az elszámolás menetét? Megköszönöm szíves válaszát! Tisztelettel:Simonné
Tisztelt Szakértő! Termelő géphez, berendezéshez – a piaci igények változásait követve más jellegű minták, feliratok stb. megjelenése a gyártott terméken – évente 3-4 alkalommal szükség van klisék és egyéb "szerszámok" lecserélésére vagy a régiek mellett újak beszerzésére. Az újonnan beszerzésre kerülő szerszámok, klisék, melyeket a társaság több évig is használ, hogyan számolhatók el helyesen a számviteli törvény, illetve a társasági adó törvény hatályos előírásai szerint? Ha például 3 évre határozom meg az adott szerszám hasznos élettartamát (rögzítésre kerül a számviteli politikában is), akkor a számviteli törvény szerinti 33 százalékos kulccsal, míg az adótörvény szerint 14,5 százalékos leírási kulccsal számolhatok értékcsökkenést. (Az adott termelő eszköz besorolását tekintve kizárólag a 14,5 százalékos leírási kulcs alá tartozik az adótörvény szerint.) Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbadással kapcsolatban a következő kérdéseim vannak: 1. Amennyiben a bérbeadott ingatlan egy családi ház, ami a család és a barátok segítségével épült, a tulajdonosok nem gyűjtötték a költségszámlákat, ebben az esetben mennyi lehet az elszámolható értékcsökkenés alapja? Elfogadja a NAV, az ingatlanszakértő hivatalos értékbecslésének összegét? Ilyen esetben lehet értékcsökkenést elszámolni? 2. Amennyiben a tulajdonosnak van adószáma, kötelező-e számlát kiállítani a bérbadásról, ha a bérlő magánszemély, vagy elég, ha a bérleti díjat a bérbeadó készpénzes fizetés esetén bevételi pénztárbizonylattal ismeri el? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Utazási iroda ingatlant (szálloda, amelyet üzemeltetni fog) vásárol Spanyolországban. Erre a spanyolországi beszerzésre felhasználhatja-e az előző években képzett fejlesztési tartalékát, ha itt is, ott is (Spanyolországban és Magyarországon is) fog tevékenységet végezni? A tevékenység miatt Spanyolországban is létesíteni kell telephelyet, így kérdéses, hogy a vásárolt ingatlan (szálloda) értékcsökkenését hol lehet elszámolni (Spanyolországban vagy Magyarországon)? Köszönettel: Reményiné
Tisztelt Szakértő! Tó vásárlása kapcsán kérném segítségét. A kérdés, hogy magánszemélyként vagy cégként érdemes-e megvenni? A döntéshez szükség lenne tudnunk, hogy hogyan amortizálható, vagy egyáltalán amortizálható-e, érékesítéskor van-e áfafizetési kötelezettség rá, milyen ingatlanbesorolást kap a tó? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A Tao-törvény szabályait alkalmazzuk jelenleg az alábbiak szerint: "b) Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg, a 3. pontban meghatározott értékcsökkenési leírás összegéből – a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt), – a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.” Eddig év végén megállapítottuk a bérbeadott és a nem bérbeadott területek arányát, ami alapján kalkuláltuk a Tao szerinti értékcsökkenési kulcsot. A kiszámolt kulcs természetesen évről évre változik. (A számviteli törvény szerinti értékcsökkenés állandó a könyveinkben.) Helyesen járunk-e el, ha a Tao-törvény szerint minden évben más összeggel korrigáljuk az adóalapot az értékcsökkenés évenkénti százalékának változása miatt? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A Tao-törvény 1. sz. melléklet 5. pontja szerint a számvitelről szóló törvényben megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető az e/ pont legfeljebb 200 ezer forint bekerülési értékű tárgyi eszközök esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: Ha van egy 200 ezer forint bruttó értékű tárgyi eszköz, aminek a maradványértéke 40 ezer forint, így a számvitelben 160 ezer forint után számolom az értékcsökkenést, akkor ebben az esetben a törvény szerint a 200 ezer forint vagy a 160 ezer forint után kell számolni értékcsökkenést ? Válaszukat előre is köszönöm.
Szövetkezetünk TÁMOP vissza nem térítendő pályázatot nyert. A működési költségek megtérítése utólagos elszámolással történik. A beszerzett eszközök után az elszámolási szabályzat - ESZA -szerint értékcsökkenést nem lehet elszámolni. A benyújtott számlák alapján 100 E.Ft alatti és a100 E.Ft feletti eszközök pénzügyi igénylése a 141-es főkönyvi számon történik. Jól gondolom-e, hogy a támogatásból beszerzett eszközök pénzügyi elszámolása és a számviteli elszámolása eltér egymástól? A szövetkezet főkönyvi könyvelésében a támogatott eszközök után – 571 és 572 főkönyvi számokon – a Sztv. és Tao tv. szerint értékcsökkenést számolok el. A 100 E.Ft felett beszerzett eszközök után elszámolt tárgy évi értékcsökkenés feletti összeget halasztott bevételként elhatárolom. Helyesen járok-e el, ha a 1429-es bevallásban adóalapnál növelő és csökkentő tényezőként is figyelembe veszem a tárgyi évben elszámolt értékcsökkenést, vagy csak a növelő tényezőként veszem figyelembe, mivel az ESZA szerint nem lehet a támogatott eszközök után értékcsökkenést elszámolni. Válaszukat köszönöm: Kovács Lajosné
Tisztelt Szakértő! A szja-törvény 62. § (1) bekezdése szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből a jövedelem megállapításához le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket – többek között a megszerzéskor az illeték alapját képező összeget – kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt. Kérdésem az, hogy, ha a magánszemély egy lakóingatlant egy ideig bérbeadott, és értékcsökkenési leírást számolt el a bérbeadásból származó jövedelme megállapításakor, ezen elszámolt értékcsökkenés a lakás értékesítésekor csökkenti-e a megszerzésre fordított, a vagyonszerzési illeték alapját képező összeget? Válaszát előre is köszönöm.
Ügyfelem a társasági adónál elszámolt értékcsökkenést azonosan kezelte a számvitellel, a két összeg a maradványértékes eszközöknél is megegyezett 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban. 2014-ben készültem arra, hogy önellenőrzés nélkül (ennek ugyanis minden feltétele adott volt) elszámolom a 2011., 2012. és 2013-as év értékcsökkenés-különbözetekből adódó tao-különbözeteket, de az ügyfél ezt az eszközt 2014-ben eladta. Így a számításaim szerint értelmetlen visszamenőleg tao-különbözeteket számolnom, hisz értékesítéskor "eltűnik" a korábbi 3 év el nem számolt értékcsökkenés-különbözete (feltételezve persze azt, hogy a tao mértéke mind a négy évben azonos). A kérdéseim: 1.) Logikus-e a fenti levezetés? 2.) Annak ellenére, hogy a fenti számítás ugyanarra az eredményre vezet (azaz nullára hozza ki a tao-különbözetet 2011-2014. évek tekintetében), vezessem-e le az egyes adóévek értékcsökkenés-, illetve adókülönbözeteit? 3.) Hibát követett-e el az ügyfél, amikor a tao-ban nem érvényesített magasabb értékcsökkenést a számviteli értékcsökkenéshez képest? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték