Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 11. melléklet 2/g pontja alapján, akár két év alatt is elszámolhatóa a 33 %-os kulcs alá tartozók. Kérdés, hogy mindenre vonatkozik-e ez, amit a törvény a 33 %-os kulcs alá sorol? Illetve ebben az esetben az elszámolás úgy történik, hogy 50 % az első évben és 50 % a második évben, függetlenül attól, hogy januárban vagy decemberben került a tulajdonomba? Köszönöm.
Hogyan számolhatnak el értékcsökkenést személygépkocsi lízingje esetén a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozások? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
A vállalkozás 2014-ben személygépkocsit lízingelt, nyíltvégű pénzügyi lízinggel. Mikrogazdálkodói beszámolót készít. A személygépkocsi lízing futamideje 2 év, így az értékcsökkenés 1/24 rész havonta. Azonban a mikrogazdálkodói beszámolónál a tao szerinti értékcsökkenést lehet alkalmazni. Hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása 2014-ben?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből kedvezményezett átalakulás keretében kivált egy kft., amely ingatlan és több tárgyi eszköz tulajdonosa lett. A társasági adótörvény szerinti értékcsökkenést úgy kell elszámolnia, mint a jogelődnél volt (tehát továbbra is a jogelőd bruttó értéke alapján). Kérdésem, hogy a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés elszámolásának mi lesz az alapja, jogelőd bruttó, vagy a vagyonmérleg szerinti érték (jogelőd nettó, mivel átértékelés nem történt)? Köszönöm: Kovács Erzsébet
Családi gazdaság a 116/2013(XII.12) VM rendelet alapján állattenyésztési technológiai berendezések fejlesztése céljából 21 millió 600 ezer forintért traktort vásárolt, melyhez 40 százalék támogatást kap. A támogatás t ebben az évben már nem utalják. A családi gazdaság a traktort szeretné egyösszegben költségként elszámolni. Kérdéseim: 1.) Ha az állami támogatást csak a következő évben utalják, elszámolható-e a traktor értéke egy összegben, vagy csak a támogatással csökkentett rész, vagy csak az évenkénti értékcsökkenési leírást lehet alkalmazni? Mi a helyes módja az értékcsökkenés elszámolásának? 2.) A kapott támogatás bevételnek tekintendő-e? A pályázaíró a kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolását kéri. A családi gazdaság tagjainak a bevétele a 8 millió forintot nem éri el, 40 százalék kistermelői költségátalányt számolnak el. Amennyiben a támogatást bevételként könyvelem, úgy a 40 százalék költségátalány számitásánál milyen módon kell azt figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Jogi személy jövőre szeretne a székhelyéül lakást vásárolni. Van-e lehetőség erre az esetre fejlesztési tartalékot képezni? Ha igen, akkor melyik a jobb választás a konkrét esetben: a fejlesztési tartalék képzése vagy az évi értékcsökkenési leírás alkalmazása? A fejlesztési tartalékot fel lehet-e a jövőben használni uniós pályázaton elnyert támogatás önerejeként (például székhelyvásárlás esetén)? Kimerítő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni. Alapítvány által fenntartott, önálló adószámmal rendelkező iskola nem saját tulajdonú ingatlanán nagy épület-felújításokat végzett. Ennek áfáját visszaigényelheti-e az intézmény? Aktíválást követően milyen értékcsökkenés számolható el?Áfás körben van az étkeztetéssel kapcsolatban, de egyéb áfát (például beruházás) nem számolt/igényelt vissza soha, ez így jó? Segítségét köszönöm! Tóth Tünde
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne,hogy a tao-törvény 1. számú mellékletének 14. pontjában foglalt 100 százalékos értékcsökkenés alkalmazását hogyan kell értelmezni? Vagyis le is kell könyvelni, vagy csak az adóalap-módosító tételek között kell figyelembe venni? Ha le is kell könyvelni, akkor az elszámolt értékcsökkenést a 7. és a 8. § szerinti növelő, illetve csökkentő tételek között szerepeltetni kell? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Magánszemély a bérbe adott ingatlanba vett kis értékű, százezer forint alatti bútorokat elszámolhatja költségként, vagy értékcsökkentenie kell? A bevétellel szemben elszámolt költségeknek van-e maximum határa vagy nullára is csökkentheti a magánszemély a bérbeadásból származó bevételét? (Most történik a lakás felújítása.) (Nyilatkozni csak 50 százalékig lehet.) Előre is köszönöm.
A fejlesztési tartalékképzésre vonatkozó előírásokat ugyan 2003-tól tartalmazza a társasági adóról szóló törvény (Tao), de még ma is vannak kérdések a képzéssel, felhasználással, az értékcsökkenési leírással kapcsolatban, vagy arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve önellenőrzés esetén.
Magánszemély a tulajdonában lévő ingatlant a saját kft.-jének (ahol ő a többségi tulajdonos) ingyenesen használatba adta. Megállapodás szerint a működéshez szükséges átépítéseket a cég fizette, ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként aktiválta is. A bérleti jog apportként a kft.-ben van. A tulajdonos az ingatlan egy részét eladta, így a beruházás arányos részét ki kell vezetni a nyilvántartásból. A még el nem számolt amortizáció terven felüli értékcsökkenés lesz, amit az adótörvény tudomásom szerint nem ismer el jogos költségként. Ez azt jelenti, hogy ez az összeg az adóalap-növelő tételekben benne kell, hogy legyen, de a csökkentőkben nem? Meg kell-e térítenie az ingatlan tulajdonosának a még el nem számolt értékcsökkenéstt, és ha igen, ezt hova kell könyvelni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyéni ügyvéd szeretne a vállalkozásába nyílt végű pénzügyi lízinggel személygépkocsit beszerezni. A vételár 30 százalékát fizeti be önerőként. Fejlesztési tartalék felhasználásnál figyelembe veheti-e az önerőként befizetett összeget? Továbbá ezen összegre vonatkozóan hogyan alakul az áfa- és az értékcsökkenés-levonási lehetőség?
Példa: bevétel 12 millió forint, költség 8 millió forint, vásárol teherautót 4 millióért, megkezdi az értékcsökkenés leírását, elszámol 65 ezer forint értékcsökkenést. Kisvállalkozói kedvezménnyel csökkentem a vállalkozói jövedlemet, akkor nulla. Ennek nincs adója, mert a minimumadó alatta van a hasonlítási alapnak. A vállalkozói osztalékalapot növeli a kisv.állalkozói kedvezmény, csökkenti a tárgyévi értékcsökkenéssel csökkentett beruházási költség, ennek 16 százaléka az osztalékadó. Az eho fizetésénél ugyanez az alap? Négy évig nem adja el, csak vállalkozási célra használja. A későbbi években kell-e adóalapnövelést (valamelyi fázisban) alkalmazni? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni abban, hogy van egy kft., amely az evát választotta még 2003. évben. (Sajnos ebben az évben került hozzám.) A kft. rendelkezik tárgyi eszközökkel, és folyamatosan minden évben elszámolta, majd le is könyvelte az évi értékcsökkenést, valamint a beadott eredmény-kimutatás -mérlegében is szerepeltette 2013.december 31-éig. Ezáltal szerintem így kevesebb eva-eredményt tudott kivenni. Kell-e ezáltal a már leadott eredménykimutatásokat önellenőrizni? Hogyan tudja a kft. rendezni ezáltal az eva befizetése utáni jövedelmét kivenni? Milyen módon kell ezt a könyvelésben elszámolni? Segítségét előre is megköszönöm. Zsmami Szerintem az EVA időszaka alatt a tárgyi eszközök értékcsökkenését elszámoltnak kell tekinteni, azaz nem kell könyvelni sem.
Kft. 2014. évi eredményéból előreláthatólag 5 millió forintot kíván fejlesztési tartalék címén elhatárolni. A társaság 2015-ben tehergépkocsit kíván vásárolni 8 millió forint értéken a fejlesztési tartalék terhére is. Kérdés : mikor jár legjobban a kft., ha fejlesztési tartalékból vásárolja meg a tehergépkocsit, vagy ha inkább az évenkénti értékcsökkenési eljárást választja? Köszönöm válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték