Tisztelt Szakértő, kérem szíveskedjenek segítséget nyújtani abban, hogy 1. a kavicsbányát - megnevezése "kivett bányaterület" - milyen értékcsökkenési kulccsal lehet a számviteli és a társasági adótörvény szerint értékcsökkenteni, 2. támogatott eszköz esetében az értékcsökkenési kulcs lehet-e kevesebb, mint a társasági adótörvényben meghatározott mérték? Segítségüket megköszönve, tisztelettel, M. Dóra
Tisztelt Szakértő! Szeretném szíves állásfoglalását kérni a következő esettel kapcsolatban: Társas vállalkozás beruházási hitelt kap, amiből berendezést vásárol, amelynek értéke jelentős. A berendezést aktiválja, de az értékcsökkenési leírást nem 14,5 százalékban állapítják meg, hanem ennél jóval alacsonyabb kulcson. Ennek oka, hogy a berendezés élettartama előre láthatóan 15-20 év, és a maradványérték is jelentős lehet. A nagy értékű berendezés értékcsökkenése kapcsán a vállalkozás az első években bizonyára veszteséges lenne, így a finanszírozási hitelekre már nem lenne esélye a cégnek. Kérdésem, ha a számviteli politikában módosítjuk az értékcsökkenési leírás módját, ezen főkönyvi számlán nyilvántartott berendezések kapcsán helyesen járunk el? Szükséges még egyéb intézkedéseket hozni? Köszönettel: Szabó Anita
Kedves Szakértő! Cégünk 2012-ben fejlesztési tartalékot képzett 2 millió 400 ezer forint értékben. 2013-ban tehergépkocsit vásároltunk nettó 4 millió 900 ezer forintért. Ehhez felhasználtuk a fejlesztési tartalékot, a 2 millió 400 ezer forintot, a maradékra pedig értékcsökkenést számoltunk el. Most 2014.11. hóban a tehergépkocsit értékesítettük, helyette egy nagyobb értékű, nettó 5 millió 900 ezer forintos tehergépkocsit vásároltunk. Mi lesz így az elszámolt fejlesztési tartalékkal, kell-e valamit módosítanunk, milyen hatással lesz az értékcsökkenésre, valamint a társasági adóra? Kérjük segítő válaszukat.
Lakásbérbeadáshoz mikor kell adószámot kiváltani, hogyan számolhatók el a költségek és az értékcsökkenés, hogyan kell adózni, ehót fizetni? Olvasói kérdésekre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az alábbiban. Egyéni vállalkozó 2008. 10. 02-án üzembe helyezett egy tehergépjárművet értékcsökkenés 5 év, értéke 4 821 000,forint, 2012. 01. 01-től szünetel a vállalkozás (jelenleg is). 2011.december 31-éig az időarányos arányos écs-t elszámolta, 3 131 274 forint a szünetelés alatt nem lehet elszámolni. Ekkor a tehergépjármű nettó értéke 1 689 726 forint. Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét meg szeretné szüntetni, az écs-t hogyan kell elszámolni, a tárgyieszköz jelenlegi értékét meghatározni, és utána mikor kell adózni, ha a 2008. évi szja bevallásában adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételként, a kizárólag üzleti célt szolgáló 2008. évben értékcsökkenés alá vont tárgyieszköz nettó értékénél 4 580 742 forintot figyelembe vette. /(4 821 000 a 2008. évi écs.) Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk bérel egy őshonos fás területet (a bérleti szerződés jelenleg 4 évre szól), melyen kalandparkot létesített szabadidős tevékenységre. A fás területen alvállalkozóval magaslati kötélpályarendszert építtetett a természetes faállományra, több millió forint értékben. Kérdésem, hogy társasági adóban mekkora értékcsökkenést számolhatunk el?
Tisztelt Cím! Élni szeretnénk a konzultációs szolgáltatás lehetősével. A következő kérdésre keresnénk a választ. „A” Kft. 2012-ben vásárolt egy ingatlant, részben banki hitelből. 2012-ben és 2013-ban élt a Tao. törvény 22./A § által nyújtotta lehetőséggel, a kamat adókedvezményével. 2014. év végén „A” Kft.-ből kedvezményezett kiválással létrejön „B” Kft., az ingatlanok és a hozzá kapcsolódó hitel könyv szerinti értékének átvételével. Az a konkrét kérdés, hogy ebben az esetben „B” Kft. igénybe veheti-e a kamat adókedvezményét? A kiválás keretében átvett ingatlan beszerzésnek minősíthető? „A” Kft.-nél a kiválás miatt fennáll a 22./A § (5) b) miatti szankció? Másik kérdés a fejlesztési tartalékkal kapcsolatos. „A” Kft. fejlesztési tartalékot használt fel az ingatlannal kapcsolatban. A kiválás kapcsán „B” vagyonleltárában nem szerepel átvett lekötött tartalék. Hogyan történik a fejlesztési tartalék elszámolása? „A” és „B” Kft.-nél hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása, a tao-alap módosítása?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak tárgyi eszköz beszerzései után kötelező-e elszámolnia az értékcsökkenést? Vállalkozásában minimális jövedelem keletkezik, az értékcsökkenés elszámolása esetlegesen veszteségessé tenné a vállalkozást. Ezt nem szeretné. A tárgyi eszköz kartonon kiszámolja, csökkenti az eszköz értékét, de nem szeretné, ha az adóbevallásában az értékcsökkenés összege megjelenne. Szabályos-e ez így? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre várom válaszát: 2014-ben egy épületet építettünk saját vállalkozásban, melyet bérbe adtunk. Az épület szeptember elejére elkészült, korábban megkötött bérleti szerződésünk szerint a bérlő beköltözött, szeptemberre bérleti díjat fizet. Azonban a használatba vételi engedélyt a mai napig nem kaptuk meg, így annak jogerős változata még később várható. Kérdésem: a társasági adó törvény szerint aktiválhatom-e az épületet szeptember 1-jétől, vagyis csökkenthetem-e az adóalapomat a szeptemberi értékcsökkenéssel? Törvényi hivatkozást is szeretnék kérni. Létezhet-e egy épületnek két aktiválási dátuma: egy Szt. szerinti, és egy társasági adó törvény szerinti? Köszönöm szépen válaszát!
A látszólag egyszerű kérdés megválaszolása gyakran nem is olyan könnyű. A gyakorlatban számos „határeset” merülhet fel, amelyek nem könnyítik meg a könyvelők dolgát. A cég adóalapjára is hatással bíró döntéshez egy esettanulmányon keresztül igyekszünk segítséget adni.
A gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások veszteséget, vagy kevés nyereséget termelnek, gyakran már az üzemi eredményük is negatív. Felmerül a kérdés: muszáj-e az értékcsökkenést elszámolniuk például a könyv szerinti értékkel bíró, de nem használt eszközeik után? Sok esetben ugyanis létfontosságú lenne számukra a pozitív számviteli eredmény, például a folyószámlahitelük meghosszabbításához.
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kilép a kata hatálya alól. Ismét társasági adó hatálya alá kerül. Kérdésünk, hogyan kell elkezdeni a nyitást? Vagyonmérleg alapján? Jegyzet tőke adott, tárgyi eszközt leltározással, piaci, vagy előző nyilvántartást folytatva könyv szerinti értéken kell megnyitni, bank, pénztárnyitás lehetőleg nulla forinttal? Lehet követelés és kötelezettség is, ami a vállalkozást illeti, adózási formától függetlenül. Az eszköz-forrás egyezőséghez a különbözet eredménytartalékba kerül, elkülönítve, mert osztalék kifizetésére már ez nem jogosíthat, mivel a katába belépéskor bevallotta, és még fizeti, mert nem telt le a három év. A tárgyi eszközökre, amiket folyamatosan a vállalkozás használ, értékcsökkenés számolható, vagy esetleg nulla értéken kell nyilvántartásba venni? A nyitással kapcsolatos gyakorlati teendőkre szeretnék pontosan rákérdezni. Köszönettel: Gyenes Krisztina
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatos kérdésre válaszoltak augusztus 21-én és augusztus 27-én. Az előbbiben azt írták, hogy a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben a lízingelt gépkocsit (de nem ő a tulajdonos, majd a futamidő végén dől el, hogy ki lesz a tulajdonos) és értékcsökkenést számol el utána a számviteli törvénynek megfelelően. Az augusztus 27-ei válaszban pedig azt írják, hogy értékcsökkenési leírás csak a vállalkozás saját tulajdonú tárgyi eszközei után számolható el. Így most nem értem. A nyílt végű pénzügyi lízingnél tárgyi eszközként kezelem az eszközt és értékcsökkenést számolok el, vagy csak bérlem az eszközt, mert a futamidő végén korántsem biztos, hogy én leszek a tulajdonos, és a lízingdíjakat költségként számolom el? Köszönöm válaszát. üdvözlettel Izsó Krisztina
Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó terepmotort (600 köbcentiméter feletti ENDURO tip.) szeretne vásárolni a földeken való közlekedés céljából. Kérdésem, hogy a vállalkozásában elszámolhatja-e, és milyen feltételekkel a motorbeszerzés költségét (értékcsökkenési leirással), valamint a motor üzemeltetésének költségeit (üzemanyag, fenntartási költség, biztosítás). Kell-e cégautóadót fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi boltot üzemeltető egyéni vállalkozó nyílt végű lízinggel személygépkocsit szeretne az egyéni vállalkozásába. Kérem foglalja össze az ezzel kapcsolatosan a tudnivalókat, illetve erősítsen meg, hogy jól gondolom-e a szabályokat. Értékcsökkenést nem számolunk el, mivel nem kerül az ő tulajdonába egyelőre. Útnyilvántartást kötelezően vezetnie kell.Tankolás, javítás, autómosás költségeiről számlát hoz és azokat elszámoljuk. Van ennek korlátja, mennyit lehet? a cégautóadót ki fizeti? Az áfát levonásba helyezzük a lízingdíjból. Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték