hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezzel jár a cégautó üzembentartói jogának átruházása

  • adozona.hu

Egy társaság átmenetileg gondolt pénzügyi nehézségei miatt ideiglenesen átadná autói üzembentartói jogát a dolgozóinak. Milyen következményekkel jár az ilyen tranzakció? Az Adózóna olvasójának kérdésére Pölöskei Pálné adószakértőnk válaszolt.

Jelenleg három személygépkocsija van a kft.nek. A cég árbevétele az utóbbi években jelentősen csökkent, és per pillanat nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Éppen ezért az autókat egyelőre nem szeretné eladni, de a költségeit nem akarná tovább fizetni (cégautó-adó, biztosítás, üzemanyag, fenntartási költség stb.) – ecsetelte a társaság helyzetét kérdezőnk. Azt tudakolta, hogy a cég átruházhatja-e az üzembentartói jogokat a dolgozókra addig, amíg el nem dönti, hogy értékesíti-e a kocsikat? Ha igen, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet (Tao, szja, stb.) ellenérték nélküli, ideiglenes átruházás esetén?

Kérdéseire szakértőnk a következőket válaszolta:

Üzemben tartónak a közúti közlekedési nyilvántartásról 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 9. pontja szerint a tulajdonos, illetve az minősül, akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek. Az üzemben tartói jog szerzése az Itv. 102. § 81) bekezdés d) pontja szerint vagyoni értékű jognak minősül, és illeték kötelezettség alá esik az Itv. 2. § (2) bekezdése szerint.

Az üzemben tartói jog átruházása azzal jár, hogy a cégautó adót, a biztosítást, a gépjármű üzemeltetési költségeit az üzemben tartó köteles megfizetni, viselni. Szerintem, mivel a gépkocsi használata a kft.-nél megszűnik, azt – terven felüli értékcsökkenés elszámolása mellett – ki kell vezetni a tárgyi eszköz nyilvántartásból, át kell sorolni a forgóeszközök közé. A társasági adókötelezettséget az értékcsökkenésre vonatkozó módosító tételek alkalmazása érinti.

A Szja tv. szerint (4. § (2) bekezdés és 7. § (1) bekezdés c) pont alapján) adóköteles (összevonandó) jövedelme keletkezik a magánszemélynek az üzemeltetési jog ellenérték nélküli szerzésére tekintettel. A bevételt – ellenérték hiányában – a szokásos piaci áron indokolt meghatározni, amelynek megfelelhet az illeték alapjául szolgáló érték (Itv. 72. §). A jövedelem megállapításakor a szerzéshez kapcsolódó költségek (például az illeték) levonható a bevételből.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kft.-tulajdonos lehet-e katás egyéni vállalkozó?

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Munkaügyi nyilvántartás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

EPR-díj számviteli elszámolása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink