858 találat a(z) átalányadó cimkére
Egyéni vállalkozók: így számít az adóalap, a kivét az adóelőlegnél
Cikk
A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik – a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása.
Szálláshely-szolgáltatás átalányadójának bevallása a 1653-ason
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átalányadós szálláshely-szolgáltatást kell-e szerepeltetni a 1653-as bevallásban? Ha igen, milyen mezőkben, mit kell megadni? Üdvözlettel: Miklós Attila
Önálló tevékenységből származó jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Édesapám a főállása mellett átalányadózó méhész. Szokott az MVH-tól vissza nem térítendő támogatást kapni eszközökre, amelyet a tárgyévben fel is használ. Az a kérdésem, helyesen teszem-e, hogy ezt a támogatást beírom a 1653-as bevallás 7. sorába a b és c oszlopba? Köszönöm! Üdvözlettel: Gréta
Állattartók kártalanítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó őstermelő méheit betegség miatt le kellett ölni és a méhkaptárokat meg kellett semmisíteni. A leölési határozat alapján a leölt méhcsaládok és megsemmisített betegségterjesztő tárgyak után a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kártalanítást fizetett ki. Ebben az évben árbevétele nem volt az őstermelőnek. Kérdésem a következő: a kapott kártalanítás hány százaléka (15%, 6%) az átalányban megállapított jövedelem? Vagy a kártalanítás nem minősül árbevételnek és nem kell bevallani, mert ha az őstermelő árbevétele éves szinten nem éri el a 600 000 Ft-ot, akkor az őstermelés miatt nem keletkezik adóbevallási kötelezettsége? Biztosított őstermelőként a 2017. évben mi lesz a járulék alapja? Válaszát megköszönve tisztelettel: Csatáriné Szabó Eszter
Őstermelő negyedéves adóelőlege, ehója, kedvezményei
Cikk
Ma van a határideje az őstermelők 2017. évi I. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettségének az őstermelésből származó jövedelem után. Az adóelőleg alapja speciális szabályoktól és a választott adózási módtól is függ.
Őstermelő átalányadózás
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Mezőgazdasági őstermelő 2015. évre vonatkozóan a tételes elszámolást választotta az szja-elszámolásra. 2016. évre az őstermelői igazolványának érvényesítése során a korábbi tételes elszámolása helyett az általányadózást választotta, amit bejelentett a NAV-nak. A 1553-as személyijövedelemadó-bevallásban azonban nem tett nyilatkozatot erre vonatkozóan. Alkalmazható-e az 1653-as szja-bevallásnál az általányadó szerinti elszámolás? Amennyiben nem, akkor ilyen esetben mi a helyes eljárás? Jogorvoslatnak van-e helye, ha nem alkalmazhatja az általányadózást a 2016. évre vonatkozóan? Válaszunkat köszönöm. Üdvözlettel: Pné
Öregségi nyugdíjas átalányadózása
Kérdés
2014-től kiegészítő tevékenységű (öregségi) nyugdíjas vagyok, TEAOR számom: 6622 (biztosítás ügynöki tevékenység). Kérdéseim: 1./ Lehetek-e átalányadózó ebben a tevékenységemben? 2./ A bevétel hány %-a költséghányad (40%)? 3./ 2016-ban bővítettem a vállalkozásomat ingatlan-bérbeadással, és ezen tevékenységből is átalányadót fizettem. Helyesen jártam-e el? Lehet-e az ingatlan-bérbeadás átalányadós, ha nem, hogyan tudom utólag helyesbíteni? Ebben az esetben hány % az elszámolható költség?
Fizető vendéglátó nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó fizető vendéglátónak kell valamilyen bevételi nyilvántartást vezetnie az Szja tv. szerint?
Fizető-vendéglátóként tételes átalányadó feltételei
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az szja törvény 57/A §-a szerint fizető-vendéglátóként tételes átalányadózást az választhat, aki tulajdonosa, haszonélvezője az ingatlannak. Kérdésem, hogy 100 százalékos tulajdonosnak kell-e lenni, vagy elég a résztulajdon az átalányadó választáshoz? Köszönöm szépen, üdvözlettel: vbtax
Egyéni vállalkozó átalányadózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállás mellett (8130) zöldterület-kezelést végez mint egyéni vállalkozó. Hány százalék költségátalányt vonhat le az szja számításakor? Segítségét köszönöm Ildi
Átalányadós egyéni vállalkozónak kell-e ehot fizetnie?
Kérdés
Átalányadós egyéni vállalkozónak (nem mezőgazdasági őstermelő) a vállalkozói jövedelme után (2016. évi) kell-e ehot fizetnie?
Fontos szempontok az adózási forma választásánál
Cikk
„Adott egy másodállású egyéni vállalkozó, jelenleg a kata hatálya alatt, havi 25 ezer forintos járulékfizetéssel. A jelenlegi főtevékenységét, ami biztosítási ügynök, szeretné befejezni, a többi tevékenysége nem termel állandó és magas jövedelmet (átlagban havi 50 ezer forint, de nem állandó rendszerességű). Mi lenne számára az ideális, ha evás lenne, vagy ha bevételarányosan adózna, vagy az átalányadózás?” Olvasói kérdésre Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.
Családi gazdálkodás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jelenleg családi gazdaság vezető tagja vagyok, kompenzációs felárat érvényesítek, átalányadó szerint adózom. Az én adószámom alatt működik a gazdaság. Terveim szerint a családi gazdaságból kilépek, önálló őstermelőként kívánok működni, áfakötelezettséget választva. Ha jól gondolom, én új adószámot fogok kapni. A családi gazdaságból egy másik tag is kilép, fiatal gazda egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét. Van vele kapcsolatban valami tennivalónk? Az új vezető személye kérdéses számomra, mivel úgy tudom, hogy a családi gazdaság vezetője főállásban kell, hogy tevékenységét ellássa. Lehet-e ez a személy nyugdíjas, vagy munkaviszonyban álló? Részére új adószámot kell kérni és az alatt fog a gazdaság a továbbiakban működni? Segítségét megköszönöm!
Átalányadózás (késve érkezik a bevétel)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál a bevétel abban a hónapban érkezik meg, amikor a teljesítést történt. Ha az egyéni vállalkozó adott hónapban nem kapja meg a bevételt, amely után az átalányadót kiszámítjuk, akkor mikor kell a járulékot vagy a minimálbér vagy az átalányadó után megfizetni? 1.) Abban a hónapban, amikor nem kap bevételt, akkor a minimálbér után így is, úgy is meg kell fizetni vagy abban a hónapban, amikor megkapja, akkor kell utána a járulékot bevallani, és megfizetni a kiszámított átalányadó-alap után? Ha abban a hónapban, amikor nem kapott bevételt, a minimálbér után fizetjük a járulékot, és a következő hónapban megkapja a bevételt, akkor a jóváírás hónapjában kell a minimálbér és a megkapott bevétel alapján kiszámított átalányadó alapja közötti különbözet után a járulékot bevallani? Például január hónapban nem kapott bevételt, de februárban megkapta. Akkor január hónapra a minimálbér után valljuk a járulékot és fizetjük, és február hónapban, amikor például a hónap elején megkapja a bevételt, akkor már csak a különbözet után kell vallani és fizetni. Tehát, ha később kapja meg az egyéni vállalkozó a bevételt, akkor csak a minimálbér után kell megfizetni a járulékot? Előre is köszönöm.
Átalányadós egyéni vállalkozó adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a mellékállásban (heti 36 órás munkaviszony mellett) átalányadós egyéni vállalkozónak a bevétele utáni (60 százalékos adóalapra vetítve) 15 százalékos szja megfizetése után milyen egyéb járulék- és adófizetési kötelezettsége van még? Ha esetleg van járulékfizetési kötelezettség, akkor azt milyen módon kell bevallani? További kérdésem, hogy az átalányadó alól mikor és hogyan lehet kilépni (átlépni a katába)? Köszönöm előre is válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
