906 találat a(z) átalányadó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelenleg családi gazdaság vezető tagja vagyok, kompenzációs felárat érvényesítek, átalányadó szerint adózom. Az én adószámom alatt működik a gazdaság. Terveim szerint a családi gazdaságból kilépek, önálló őstermelőként kívánok működni, áfakötelezettséget választva. Ha jól gondolom, én új adószámot fogok kapni. A családi gazdaságból egy másik tag is kilép, fiatal gazda egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét. Van vele kapcsolatban valami tennivalónk? Az új vezető személye kérdéses számomra, mivel úgy tudom, hogy a családi gazdaság vezetője főállásban kell, hogy tevékenységét ellássa. Lehet-e ez a személy nyugdíjas, vagy munkaviszonyban álló? Részére új adószámot kell kérni és az alatt fog a gazdaság a továbbiakban működni? Segítségét megköszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál a bevétel abban a hónapban érkezik meg, amikor a teljesítést történt. Ha az egyéni vállalkozó adott hónapban nem kapja meg a bevételt, amely után az átalányadót kiszámítjuk, akkor mikor kell a járulékot vagy a minimálbér vagy az átalányadó után megfizetni? 1.) Abban a hónapban, amikor nem kap bevételt, akkor a minimálbér után így is, úgy is meg kell fizetni vagy abban a hónapban, amikor megkapja, akkor kell utána a járulékot bevallani, és megfizetni a kiszámított átalányadó-alap után? Ha abban a hónapban, amikor nem kapott bevételt, a minimálbér után fizetjük a járulékot, és a következő hónapban megkapja a bevételt, akkor a jóváírás hónapjában kell a minimálbér és a megkapott bevétel alapján kiszámított átalányadó alapja közötti különbözet után a járulékot bevallani? Például január hónapban nem kapott bevételt, de februárban megkapta. Akkor január hónapra a minimálbér után valljuk a járulékot és fizetjük, és február hónapban, amikor például a hónap elején megkapja a bevételt, akkor már csak a különbözet után kell vallani és fizetni. Tehát, ha később kapja meg az egyéni vállalkozó a bevételt, akkor csak a minimálbér után kell megfizetni a járulékot? Előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a mellékállásban (heti 36 órás munkaviszony mellett) átalányadós egyéni vállalkozónak a bevétele utáni (60 százalékos adóalapra vetítve) 15 százalékos szja megfizetése után milyen egyéb járulék- és adófizetési kötelezettsége van még? Ha esetleg van járulékfizetési kötelezettség, akkor azt milyen módon kell bevallani? További kérdésem, hogy az átalányadó alól mikor és hogyan lehet kilépni (átlépni a katába)? Köszönöm előre is válaszát.

Kérdés

A 16T101 bejelentőn igényeltem adószámot 2016-os évben (alanyi adómentesség és tételes átalányadózás váléasztásával). Kérdéseim a következők: 1. A tételes átalányadózás választása csak a 2016-os évre szól, tehát jövőre újra meg kell adni, hogy melyik adózási módot választom? 2. Ténylegesen csak az utolsó negyedévben lesz tevékenységem. Az egész évre meg kell fizetnem az átalányadót (plusz az ehót)? Ha egész évre kell, akkor utólag hogyan adhatom be ezeket a bevallásokat? Milyen nyomtatványt kell beadnom? Normál szja és eho adónemeken kell megfizetni a közterhet? 3. A vendég felé a teljes összegről kell egy 0 százalék áfatartalmú számlát adnom? A közvetítő részemre a levont jutalékról állított ki számlát, ezzel akkor nem kell csökkentenem a számlámat? 4. Az ez évre szóló adóbevallásomban, milyen módon kell majd szerepeltetni az átalányadót? Köszönettel: Miklós Attila

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves útmutatásukat az alábbi közös őstermelői igazolvánnyal működő őstermelőket, valamint a családi gazdaságot érintő adózási kérdésekhez. Úgy értelmeztem, hogy mindkét működési formánál, ha év közben új tag lép be, akkor az adóév utolsó napján fennálló létszám figyelembevételével kell felosztani a bevételt, és tételes költségelszámolás esetén a költséget a teljes adóévre vonatkozóan? A mezőgazdasági kistermelőket megillető kedvezmények érvényesítésénél az új belépő tagot is megilleti például – 600 ezer forintig az szja-mentesség, – 4 millió forintig a nemleges nyilatkozattétel, ha rendelkezik 20 százalékos költségszámlával, – 8 millió forintig a 40 százalékos kistermelői költségkedvezmény TELJES összegben? Vagy évközi belépésnél arányosítani kell a kistermelői értékhatárokat a belépő tagok működési napjainak arányában? Kérem útmutatásukat továbbá, hogy átalányadózás esetén nem alkalmazható a létszámarányos bevételmegosztás? A közös őstermelői tagok és a családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagjai csak azután a bevétel után átalányadózhatnak, amely a saját nevükre szól? Átalányadózásnál nem egyenértékű a bármely tag nevére kiállított bizonylat? Kérem szíves tájékoztatásukat Köszönöm: Zsoldosné

Cikk

Az egyéni vállalkozó halála napján megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre jogosultság az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény alapján. Az elhunyt magánszemély végleges adóját az adóhatóság állapítja meg, mint ahogy az egyéni vállalkozó kifizetői, munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségét is, abban az esetben, ha a tevékenységet nem folytatja valaki. Ha mégis, akkor a tevékenység folytatójának kell a volt egyéni vállalkozó ez irányú adókötelezettségét teljesítenie.

Kérdés

Magánszemély 2015 szeptemberében fizetővendéglátó engedélyt kapott, a NAV-hoz bejelentette a tevékenységet, és arra tételes átalányadót választott. Egy kiadó szobája van. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: – 2015-ben a szobánkénti teljes évi 32 000 forint szja-t + 6400 forint ehót meg kell-e fizetnie, ha nem, akkor mennyit? – Ha a teljes évit kell megfizetnie, akkor a bevallásban melyik negyedévre milyen összeget kell bevallani?

Kérdés

Egy kezdő egyéni vállalkozó általányadózást szeretne választani a vállalkozói tevékenységére. Heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik. A tevékenységi köre biztosítások kötése lenne. Jól értelmezzük a törvény, hogy Ő választhatja az általányadózást? Köszönjük válaszukat.

Kérdés

Egy magánszemély kétféle tevékenységet kíván végezni. Főállású őstermelőként méhészettel foglalkozik, átalányadózó. E mellett szeretne egyéni vállalkozást indítani, melyben gyertyakészítéssel, viasz és műlép-értékesítéssel foglalkozna, s méhészet témakörében tartana előadásokat. Kérdésem, hogy ha őstermelőként átalányadózó, akkor egyéni vállalkozásában választhatja-e a tételes elszámolást? Ha egyéni vállalkozóként átalányadózást választana, akkor bevételének hány százaléka lesz költség a fent említett tevékenységek esetében (az illető nyugdíjas). Válaszukat előre is köszönöm

Cikk

Átalányadózást választó egyéni vállalkozó eredményének adókötelezettségének levezetését kérte olvasónk. Azt kérdezte: kell-e ez esetben fizetni a vállalkozói szja-t és az ehót, mert a törvényből csak azt olvasta ki, hogy összevontan adózik. További kérdése: mi az iparűzési adó alapja? Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Megvásárolt üzletrész árfolyama

Nagy Norbert

adószakértő

Fejlesztési tartalék felhasználása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Üzletrész-ajándékozás

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink