Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az szja törvény 53. § (3) bekezdés g.) pontja szerint 2016. január 1-jétől átalányadózást folytató közúti áruszállító egyéni vállalkozó – év közben – 2019. március 1-jétől átléphet-e a kisadózás adózási formában és lehet-e ettől az időponttól kisadózó egyéni vállalkozó? Szja-bevallásban mikor és hogyan jelenthető az átalányadózás 2019. február 28-ai megszüntetése? A szíves válaszadását előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném, hogy főfoglalkozású átalányadós egyéni vállalkozó 2018. 08. 01-jétől szünetelteti e tevékenységét, ha most 2019. évben újraindítja, átalányadósként tudja folytatni? A 2018. évi szja-bevallásában a 2019. évre való választást jelölnie kell? Előbb küldje be az szja-bevallást és utána indítsa újra a vállalkozását? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Egyéb tevékenységre egyéni vállalkozó 2013-2014-2015-2016. években átalányadózóként adózott. 2017-2018. években kataalany. A vállalkozásában mezőgazdasági és egyéb tevékenységet is végez. 2014. évben folyósítottak számára 10 millió forint fiatal gazda mezőgazdasági támogatást, melyből 2015 évben termőföldet vásárolt. 2018 évben ezen termőföld egy részét értékesítette. Kérdéseim: • Átalányadó-alap volt-e a 2014 évben folyósított fiatal gazda támogatás? • A 2015. évben a támogatásból vásárolt földterület 2018. évi értékesítése katás bevétel-e? • Amennyiben katás bevétel, akkor az az egyéb tevékenység vagy a mezőgazdasági tevékenység bevétele? • Áfamentesen adózó egyéni vállalkozóként értékesített termőföld értékesítése áfaköteles-e? Köszönettel várom válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Az őstermelő 2017. adóévre elfelejtette bevallani az őstermelésből származó bevételét, melyet most pótol. Egyéb helyen rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal. Közös őstermelői igazolvánnyal 2 családtag gazdálkodik. Az szja szerinti átalányadózást választották. Átalányadózás esetén is érvényes a 600 ezer forintos adómentesség? A 600 ezer forint mentesség külön-külön illeti meg a családtagokat? Üdvözlettel
Mezőgazdasági őstermelő bevétele a 2018. évben várhatóan 16 millió Ft lesz. Ebben az esetben maradhat-e átalányadózó, illetve áfakötelessé válik-e?
Tisztelt Szakértő! Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet UGYANANNAK A SZEMÉLYNEK, adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. Kérdésem, hogyan kell érteni a "személy"-t a szja-törvény 57/A §-a alapján? Ha például a bérlő egy kft., amely 2018-ban 90 napig Kiss János részére, majd a következő 90 napban Szabó László részére veszi igénybe a szolgáltatást – akkor már a szolgáltató nem választhatja a tételes átalányadózást, mert a kft. minősül ugyanannak a személynek? Vagy ebben az esetben ugyan a kft. nevére szól a számla, de dokumentálható, hogy nem ugyanaz a személy vette igénybe a szolgáltatást 90 napot meghaladóan, és a szolgáltató adózhat a tételes átalányadózás szerint? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynek az szja-bevallás 17SZJA-01-es lapján a 107-es sorban kellett jelölnie, ha korábban nem választott még átalányadózást, de a 2018-as adóévre átalányadózást szeretne választani. Kérdésünk, hogy ha ezen jelölés elmaradt, illetve a magánszemély a bevallás beküldése utána változtatott a döntésén, akkor van-e valamilyen mód arra, hogy mégis átalányadózást válasszon a 2018-as évre? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozóként áfakörbe tartozom. Emellett a tevékenységem mellett magánszemélyként saját tulajdonú vidéki házamat kívánom fizető vendéglátás (falusi szálláshely-szolgáltatás) keretében időnként kiadni. Alkalmazhatom-e erre a tevékenységemre az alanyi áfamentességet a 8 millió forintos értékhatáron belül? Tételes átalányadót kívánok alkalmazni (szobánként 38 400 Ft). A kiadandó házban kettő apartman található, mindegyikben konyha-nappali (egyben), fürdőszoba és egy 13 négyzetméteres hálószoba található, melyben 2-4 személy elhelyezése lehetséges. Hány szobásnak számít a ház az átalányadó szempontjából? Válaszát előre is köszönöm.
Április 12-én ismét esedékes az adóelőleg-fizetés. Mi számít az egyéni vállalkozó bevételének és költségének, kell-e arányosítani, milyen kedvezmények érvényesíthetők? Ismertetjük az adóelőleg-számítás egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályait.
Tisztelt Szakértő! Tevékenységét 2017 decemberében kezdő őstermelőnek, akinek a jövedelme feltételezhetően nem fogja meghaladni 2018. évben a 8 millió forintot, és mentes az áfa alól a mezőgazdasági kompenzációs rendszer mellett, tehát mint mezőgazdasági kistermelő, milyen könyvvezetést kell alkalmaznia? Illetve ha 2017-ben még egyéni vállalkozó volt, és mint őstermelő abban az egy hónapban bevétele nem keletkezett, akkor a 2017. évi adóbevallásban kellett volna nyilatkoznia, hogy kistermelői átalányadózást választ? Ha nem nyilatkozott, jól gondolom, hogy azt utólag már nem lehet módosítani? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem falusi szállásadást szeretne végezni. A ingatlan a szülők tulajdonában van. Kérdésem az, hogy szívességi használatban végezheti-e az ingatlanban a falusi szállásadást? Alkalmazhatja-e a tételes átalányadózást? Köszönöm válaszát.
36 órás munkaviszony melletti taxizást végző egyéni vállalkozó a személygépkocsi beszerzési árát értékcsökkenés formájában elszámolhatja-e.? Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége? A felmerülő költségek (biztosítás stb.) teljes egészében elszámolhatók? Ha átalányadózást választ, mi lesz a járulékok és az adó alapja? Átalányadós egyéni vállalkozóként kell cégautóadót fizetnie? Köszönöm.
Gyet mellett fodrász és átalányadós. A bevétel húsz százaléka után kell megfizetnie a járulékokat. Kérném segítségét a vonatkozó jogszabályról.
Főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak januártól júliusig nem érte el a jövedelme a minimálbér összegét. Így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette. Viszont augusztustól decemberig a keletkezett jövedelme a minimálbér többszöröse volt. A járulékokat is ezután fizette. Kérdésem: nem kellett volna átlagolni a járulékalapot? Így ugyanis sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben keletkezett jövedelme után kellett volna fizetni, ha az egyenletesen oszlik el. A választ előre is köszönöm.
Jelentős adminisztrációcsökkentéssel és pénzmegtakarítással számolhatnak jövőre a bérbeadók. A hosszú távú lakáskiadóknak mindössze 15 százalék szja-t kell fizetniük, a rövidtávú bérbeadók (például az airbnb-zők) már három lakásra is választhatják a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási módot, a tételes átalányadót – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték