Mi állhatott az APEH-elnök felmentésének hátterében?

Megosztás Tetszik

Az adóhatóság szakmai munkája - az Adózóna okleveles adószakértője szerint - az elmúlt években sok kívánni valót hagyott maga után. A Malév-botrány csupán egy hiba a sok közül, melyet az APEH elkövetett. Szakmai tévedések, amelyek az APEH-nek felróhatók.

 A Malév-botrány kapcsán a nemzetgazdasági miniszter azonnali hatállyal vizsgálatot indított az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökével szemben, amiért az szerinte elengedte a Malév tartozását. Az APEH azonban visszautasította ezt a vádat, hangsúlyozva, a légitársaság már rendezte adótartozását.A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői tájékoztatása szerint a vizsgálat megállapította az elnök intézkedése nyomán jogellenes állapot következett be, hiszen kvázi szüneteltették a végrehajtást. Emellett - véli Angyal József - az adóhivatalnak róható fel a vagyonosodási vizsgálatok „készpénz szemléletű” módszertana is, amely az APEH jogsértései közül a leginkább szembetűnő. Az adóhatóság a magánszemélyeket a „pénztárcájuk szemszögéből” vizsgálta. Ez azt jelentette, hogy a hatályos törvényekben szereplő pénzforgalmi szemléletet egy jogszabályi háttér nélküli készpénzforgalmi szemléletre cserélte. Emiatt szerinte közvetlen összefüggés mutatható ki a New York-i terrortámadás után megszigorított, pénzmosásról szóló törvény és a vagyonosodási vizsgálatokban alkalmazott „készpénz-egyenleg” módszer között. Nyolc éve ugyanis még a betétkönyvek döntő többsége bemutatóra szóló betétkönyv volt. Ezeket az új törvényi szabályozás értelmében nevesíteni kellett. Aki jogkövető állampolgárként nevesítette bemutatóra szóló betétkönyveit, azoknál az APEH készpénz-egyenleg módszere komoly forráshiányt mutatott ki. Ha a magánszemély megszüntette a bemutatóra szóló betét könyvét, és a saját nevére szóló bankszámlán helyezte el, akkor ez az összeg forráshiányként jelentkezett, mivel az APEH „készpénz-egyenleg” módszere a saját bankszámlára befizetést kiadásnak tekintette, és tekinti ma is. A 2006-ban tömegesen indult vagyonosodási vizsgálatok pedig a 2002-2005 éveket vizsgálták elsősorban. 

Hasonlóan sérültek az adózási alapelvek a 2009-es évközi járulékcsökkentés téves jogértelmezésnél - mondta Angyal József adószakértő. A Pénzügyminisztérium és az APEH az egy éve kihirdetett jogszabály szövegében a „megfelelő” szót „megegyező” -re, illetve a „helyett” szót „mellett” szóra cserélte le. Ezek után egy magánszemély után havonta akár 3 millió forintig is igénybe vehette a kedvezményes járulékalapot, a jogalkotói szándékkal ellentétesen. A Start kártyás dolgozónál az 5 százalékos Start kártya járulékcsökkentés mellett, még az 5 százalékos tb-járulékcsökkentést is igénybe vehetik a PM szerint. Ez a téves jogértelmezés súlyos milliárdokat jelent a tb-kasszának - véli Angyal József. Ráadásul a 0908-as bevallás ellenőrzése nem fogadta be akkoriban a jogszabálynak megfelelő bevallást – érvelt a szakember, utalva arra is: az Alkotmánybíróság szerint a PM-APEH útmutatások, jogértelmezések senkire sem kötelezőek, ha azok a jogszabályból nem vezethetők le. Még többet erről az Adózónán olvashat!

Az adóhivatal harmadik szakmai hibát az internetes ingó értékesítése kapcsán indított ellenőrzéseknél követte el. Még csak most kezdődnek az ezzel kapcsolatban indított perek, melyekben az adóhatóság azt hangsúlyozza, hogy a legújabb bírósági gyakorlat már nem követeli meg az adószámot az áfafizetési kötelezettség megállapításához. Több ügyben is született már elsőfokú határozat, ahol a törvény értelmében kiszabható bírság kilencszeresét állapították meg, a fellebbezési eljárások jelenleg is folynak. Egy konkrét esetben például 10 millió bruttó leütési árra az adóhatóság felszámította a 20 százalék áfát, azaz 2 millió forintot. Az adószám hiánya miatt pedig kiszabta a 200 000 forint mulasztási bírságot és az ingó értékesítést átminősítette a személyi jövedelemadó törvény 58.§ (8) bekezdésére hivatkozással önálló tevékenységből származó jövedelemre. (Ha szeretné tudni, mekkora bírság lenne reális, olvassa el a cikket az Adózónán! 

 Az APEH az elmúlt időszakban szakmai kontroll nélkül működött - állítja Angyal József. A szakmai felvetésekre válaszul az APEH rendszerint azt tanácsolta az adózónak, forduljon bírósághoz, ám jó néhány esetben a bíróságon volt APEH jogász bírókhoz lehetett jogorvoslatért fordulni. Ők tárgyalták ugyanis ezeket a peres ügyeket. Jelenleg az Alkotmányban rögzített jogorvoslathoz fűződő alapjogot korlátozza a kialakult gyakorlat: első fokon az APEH dönt, a fellebbezést az APEH bírálja el, a bíróságon volt APEH-jogász bíró kezében a döntés. Az APEH munkája feletti szakmai kontrollt Angyal szerint az jelentené, ha a bíróságok igénybe vennék az okleveles adószakértői végzettségű igazságügyi adó- és járulékszakértőket.