IMF-záradék: ráfizetnénk, ha mégsem lenne ingatlanadó

Megosztás Tetszik

Ha nem lenne vagyonadó, megszegnénk az IMF-fel és az EU-val kötött húszmilliárd eurós mentőcsomag-szerződést. A szerződés májusi módosításában benne van a vagyonadó bevezetése - tudta meg az Index. Így a parlament legfeljebb kisebb átrendezést hajthat végre.

A parlament előtt hever a heves belpolitikai vitákat kiváltó vagyonadótörvény [1], zárószavazása a meghosszabbított tavaszi ülésszak utolsó napján, június 29-én lesz. Előtte nem sokkal az IMF vezetése hagyhatja jóvá azt a szerződéskiegészítést, amelyet a Nemzetközi Valutaalap és az EU delegációjával Magyarország megtárgyalt [2]. Információink szerint a tavaly ősszel megkötött, az ország számára húszmilliárd eurós hitelt biztosító szerződés májusban tárgyalt – már második – módosítása közvetlenül is rendelkezik a vagyonadó bevezetéséről. Ráadásul a vagyonadó ad fedezetet az élőmunkaterheknek a szerződésben rögzített mértékű csökkentéséhez. Az IMF és az EU szakértői, valamint a kormány közötti tárgyalásokon elfogadott, de a két intézmény hivatalos jóváhagyására váró szerződés szerint a vagyonadónak értékarányosnak kell lennie, és központilag kell beszedni (ez nem jelenti azt, hogy az adó automatikusan a központi kormányzatnál marad – az döntéstől függően lehet a helyi önkormányzatoké is.)

A szerződés azonban más irányból is a vagyonadó bevezetését vonja maga után. Az Index szerint a szerződés rendelkezik arról is, hogy az átlagbér környékén tíz százalékponttal kell csökkennie az adóéknek és az úgynevezett marginális adókulcsnak. Az adóék azt mutatja, hogy mekkora részt tesz ki a munkabér után fizetendő összes adó és járulék a munkáltatót terhelő, a bérrel kapcsolatos összköltséghez képest. Ma az adóék 54 százalék, jövőre 45 százalékra csökkenne. A marginális adókulcs azt mutatja, hogy adott bruttó bérszinten mekkora elvonás sújtaná a munkavállalót, ha bruttó bére egy forinttal emelkedne (ez ma fizetéstől függően 52 és 64 fillér között van).