Több letiltás levonásának sorrendje

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy mi a helyes eljárás, ha a munkabér terhére több letiltás áll sorba levonásra. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: A „Vht. 63. §-a több letiltás esetén II.” című kérdésre adott válasz második esetére szeretnék további választ kapni. Amikor megérkezik a második egyéb letiltása adott munkavállalónak, akkor – mivel több letiltása lesz neki – az első letiltását, ahol eddig a munkabér 33 százalékáig vontunk, át kell állítani 50 százalékosra, és amikor kifut, akkor a másodikat beállítjuk 33 százalékra? Vagy marad az első 33 százalék és a másodikból 17 százalék?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Álláspontom szerint az előbbi szerint kell eljárni, azaz az 50 százalék az első letiltásra vonható a munkabérből, míg a második sorban áll. Ezt igyekeztem szemléltetni az első példa 4./ pontjában (levonják a gyermektartásdíjat 50 százalékban, majd a továbbiakat, ha sorra kerülnek), és a második példa 3./ pontjában (az előbb érkező követelésre vonnak 50 százalékot). Számomra nem teljesen egyértelmű a törvény, én ezt a következtetést vontam le.

Megnéztem a Vht. Kommentárját, mely az alábbiak szerint rendelkezik: a 167. § rendelkezése alapján „a kielégítési sorrendben előrébb álló teljes tartozás – költség, kamat és főkövetelés – teljes kifizetése után lehet a hátrébb álló követelést kielégíteni, s mindezeket természetesen a 164. § szerinti költségek után. Ha több végrehajtási ügyben kell a befolyt összeget behajtani, először valamennyi ügy 164. § szerinti költségét kell levonni. Ha ez megtörtént, akkor a fennmaradó összeg felosztását a 165. § szerinti kielégítési sorrend határozza meg”.

A teljesség kedvéért utalni kívánok a 168. § -ra is, mely alkalmazása felmerülhet az eset függvényében, azonos sorrendben álló követelések esetén. Itt is idézem a Kommentárt: „Az eljárás során előfordul, hogy az adósi vagyontárgyból befolyt összeget a Vht. 165. §-a szerinti kielégítési sorrendben azonos soron álló követelések között kell elszámolni. Példával illusztrálva: a végrehajtás során befolyó összegből társasházi közös költséget és parkolási díjat (egyaránt nem privilegizált követelést) kell kielégíteni. Ha az összeg nem fedezi valamennyi követelést, akkor az azonos kielégítési sorban álló tartozásokat a követelések arányában kell kielégíteni.

Felmerül a kérdés, hogy mi alapján kell ezt az arányt megállapítani; ehhez segítségül a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. IM rendelet (Dsz.) 7. §-a szolgál. Ez a rendelkezés határozza meg a végrehajtási ügyértéket. Ha a végrehajtás pénzfizetésre irányul, a munkadíj a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeghez (a továbbiakban: végrehajtási ügyérték) igazodik. Végrehajtási ügyértékként a végrehajtható okirat végrehajtóhoz történő érkezésének napján fennálló, forintban meghatározott összeget kell figyelembe venni, a főköveteléshez társuló járulékok időközbeni változásától függetlenül”.