hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyonosodási vizsgálatok: hogyan spórolhatunk többmilliót?

  • dr. Marosi Andrea

A vagyonosodási vizsgálatoknál a becsléssel megállapított adóalapot az adóhatóság beleszámítja az összevont adóalapba. Emiatt a vizsgált évben figyelembe vett adójóváírást a jogosultsági határ átlépése miatt visszavonja. A becsléssel megállapított adóalapot egyéb jövedelemnek tekinti, és ez alapján 11 százalék eho-val is terheli. Ez utóbbit már a most induló eljárásokban nem minden esetben alkalmazza az adóhatóság. A korábbi eljárásokban, illetve néhány regionális igazgatóságon azonban továbbra is felszámítja a 11 százalék eho-t. Az erre irányuló szándékot abból ismerhetjük fel, ha a „meghívón” nem csak személyi jövedelemadó, hanem egészségügyi hozzájárulás adónem vizsgálatát is feltüntetik. Van-e jelentősége ennek a nyelvtani, matematikai okfejtésnek? Van-e számszerű kihatása a megállapított adóhiányra? Vagyis hogyan spórolhatunk meg egy vagyonosodási vizsgálatnál akár több millió forintot?

Adóhatósági vizsgálatoknál néha nem árt a magyar nyelvtan szabályaival és a matematikai halmazelméleti fogalmakkal is tisztában lenni. A jogszabályok értelmezése speciális szakmai felkészültséget, a matematika logikai szabályainak alkalmazását igényli. Ezen túlmenően feltétlenül szükséges a szavak értelmezése a magyar nyelv szabályai alapján. Jogászok nem nagyon szeretik a matematikát, ezért gyakran előfordul, hogy jogszabályok értelmezésekor halmazelméleti szempontból nem tudják leképezni a jogszabály szövegét: például nem tesznek különbséget aközött, hogy adóalapba tartozó vagy adóalaphoz tartozó szövegrész szerepel a jogszabályban. Biológiában is tanultunk halmazelméleti fogalmakat: „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár” (A bogarak halmaza része a rovarok halmazának). Ha felcseréljük, és azt mondjuk, hogy minden rovar bogár is, akkor ebből már egyértelműen következik, hogy a méhecskének kitinpáncélja van. Ilyen téves következtetéseket vonhatunk le akkor is, ha az adójogszabályokat is felületesen értelmezzük halmazelméleti szempontból.

A becsléssel megállapított adóalapot egyéb jövedelemnek minősítik általában a revizorok. Ezt arra alapítják, hogy a becsléssel megállapított adóalapot azt összevont adóalapba tartozónak tekintik. Ezzel a feltevéssel valóban nem lehet máshova besorolni az „eltitkolt jövedelmet”, mint az egyéb jövedelembe. A jogszabály szövege viszont azt mondja (Art. 109.§ (2) bekezdés), hogy a „Az adóhatóság (…) a feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelem eltitkolást megállapítja”. Sajnos bármennyire nem szeretjük a matematikát, nem tudjuk kikerülni jogszabály-értelmezéskor. Az adóhatóság azzal, hogy az adóalapba tartozónak tekinti a becsléssel megállapított adóalapot, ezzel az összevont adóalap részhalmazának tekinti. A jogszabály szövege, viszont halmazok unióját írja elő: összevont adóalaphoz kell hozzászámítani.


Összevont adóalaphoz
 
Összevont adóalapba
önálló tevékenység
 
önálló tevékenység
Nem önálló tevékenység
 
Nem önálló tevékenység
Egyéb jövedelem
 
Egyéb jövedelem
Becsült adóalap
Becsléssel megállapított adóalap
 
 
 

Akkor visszatérve a cikk elején feltett kérdésre: a becsléssel megállapított adóalapnak van-e számszerű kihatása a megállapított adóhiányra a válasz: Két esetben van! Az egyik, ha a megbízólevél hatálya kiterjed az egészségügyi hozzájárulás adónemre is, illetve, ha a becsléssel megállapított adóalap évében a magánszemély bevallásában adójóváírást vett figyelembe.

Ha a törvény szövegét a magyar nyelv és a matematika szabályi szerint értelmezzük, akkor a becsléssel megállapított adóalap egy úgynevezett adóalap növelő tétel. Adóját az „összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó adómértékkel” állapítjuk meg. Mivel nem tartozik az összevont adóalapba, ezért nem minősíthető „egyéb jövedelemnek”. A becsléssel megállapított adóalap nincs visszamenőleges kihatással az adójóváírás összegére sem. Az szja-törvény úgy határozza meg: a jogosultsági határnál figyelembe veendő magánszemélyek összes jövedelmét, hogy „ az adóévben a magánszemély bevallásában bevallott, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt (az összevont adóalapba tartozó és külön adózó) összes jövedelem”. Tehát ha ismét a törvény szövegét, a magyar nyelv és a matematika szabályi szerint értelmezzük, akkor a becsléssel megállapított adóalap nem módosítja visszamenőlegesen az szja-törvény 3.§ 75. pontjában meghatározott „összes jövedelmet”. Emiatt az adójóváírás „visszavétele” becslés esetén ellentétes a törvény szövegével.
Számszerűsítsük, mennyit nyerhetünk az általános iskolai magyar nyelv és matematikai halmazelmélet ismeretek felelevenítésével:

Egymillió forint / év becsült adóalapnál 110 ezer forint eho-t számol fel (nem minden esetben) az adóhatóság és (évtől függően) kb. 110 ezer forint adójóváírást von el. Ez 1 millió forint adóalaphiánynál 220 ezer adótöbbletet jelent. Erre jön még az 50 százalék adóbírság és késedelmi kamata. Összesen az 1 millió forintra átlagosan kb. 400 ezer forint jöhet rá ( 40% ).
Ezt spórolhatja meg a magánszemély egy vagyonosodási vizsgálatnál.

A revizorok a vizsgálatok során egy központilag kidolgozott módszertant követnek.
Az általam felvetett jogértelmezési kérdésre a Módszertani útmutató nem tartalmaz útmutatást. Ma már egyes Regionális Igazgatóságok nem számítják fel a 11% eho-t, mivel nem teljesül az a törvényi feltétel, hogy a becsléssel megállapított adóalap adóelőleg alapját képezi. Mivel e kérdéskörben a revizoroknak viszonylag „szabad keze van”, ezért fontos, hogy már az ellenőrzési eljárás alatt képviselőként eljáró adózási szakember segítse a revizorokat a helyes jogértelmezésben.

Ha egy hibás, téves feltevést jónak fogadunk el, akkor abból kiindulva már hibátlan módszereket dolgozhatunk ki. Ha a becsléssel megállapított adóalapot az összevont adóalapba tartozónak tekintünk, akkor már helyes lehet a 11 százalék eho felszámítása, illetve az adójóváírás utólagos megvonása.

Angyal József okleveles adószakértő

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Rokkantnyugdíjas ügyvezető

Széles Imre

tb-szakértő

Horvátországi áfa

Gombás Otilia

szakértő

J&J Center Kft.

Magánokirat felülhitelesítése II.

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close