adozona.hu
Az APEH válaszol: mellékállás, alkalmi munka, nyugdíjas bt-tagok
//adozona.hu/archive/20080418_apeh_bt_ado_illetek
Az APEH válaszol: mellékállás, alkalmi munka, nyugdíjas bt-tagok
Tetszik
Kell adót fizetni az alkalmi munkabér után és ha igen mennyit? Főllás mellett Szlovákiában bejegyzett cégnél vállalt mellékállás esetén milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség van? Külföldön szerztett jövedelemből Magyarországon vásárolt ingatlan után mit és mennyit kell fizetni? Bt. nyugdíjas beltagjainak mit és milyen jogcímen kell fizetniük?
Amennyiben Önnek a 2007. adóévben alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzése során szerzett jövedelme a minimálbér éves összegét (786 000 forintot) nem érte el és más az összevont adóalapba tartozó jövedelme –az adóterhet nem viselő járandóság kivételével- nem volt, akkor nem kell adóbevallást benyújtania, így adófizetési kötelezettsége sem keletkezik.
Abban az esetben azonban, ha az alkalmi munkavállalásból származó jövedelme az előzőekben említett összeghatárt meghaladja, akkor Ön adóbevallás benyújtására is köteles. Ilyen esetben az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmet mint bérjövedelmet a 0753-as személyi jövedelemadó bevallás 1. sorában kell szerepeltetnie a kapott igazolás alapján.
Azonban az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közteherjegy személyi jövedelemadó előleget nem tartalmaz, így vélhetőleg Önnek a bevallás benyújtásával egyidejűleg adófizetési kötelezettsége is keletkezik.
Angliában dolgozó, magyar állampolgár vagyok. Ha évek múltán hazaköltözöm és a kint leadózott jövedelmem egy részét otthon lakásvásárlásra fordítom, lehetséges-e, hogy adóznom kell a jövedelmem, illetve a lakásvásárlás után?
Tekintettel arra, hogy a külföldön megszerzett bérjövedelem után Ön Angliában teljesíti az adókötelezettségét, így az belföldön nem adóztatható. Azonban lakásvásárlás esetén Ön visszterhes vagyonszerzési illetéket köteles fizetni, az illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke pedig 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék.
Európai Unión kívüli országban dolgozom, a jövedelmem után is itt adózom. Mi a helyzet, ha itt veszek egy személygépkocsit, majd ha 1-2-3 év múlva hazatérek, azt is vinném magammal. Ebben az esetben kell-e valami adót fizetnem. Egyáltalán milyen jogszabály szabályozza ezt a kérdést?
Amennyiben az Európai Közösségen kívüli országban beszerzett használt személygépkocsit (1-3 éves), a – feltehetően – nem áfaalany személy Magyarországra kívánja hozni, a behozatalra az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) importra vonatkozó rendelkezései lesznek alkalmazandóak. Az említett törvény 24. és 53. §-a alapján, ha a terméket (személygépkocsit) Európai Közösségen kívüli országból hozzák Magyarországra, és azt itt helyezik szabad forgalomba, termékimport címén áfafizetési kötelezettség keletkezik belföldön. A termékimport sajátossága, hogy az ezt terhelő áfa fizetési kötelezettség független az adóalanyiságtól. Az áfatörvény 155. §- a szerint a fizetendő adót – főszabály szerint – a vámhatóság vámhatározatában állapítja meg, amelyet az importálónak a határozat szerinti időpontban kell megfizetnie. Amennyiben a termékimport az áfatörvény 94. §-a szerint – vámmentességgel összefüggésben – áfamentes, erről az importáló szintén a vámhatározatból, illetve előzetesen a vámhatóságtól szerezhet tudomást.
Abban az esetben, ha a belföldre behozott személygépkocsit forgalomba kívánják helyezni, a forgalomba helyezés, a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény alapján további adófizetési kötelezettséggel jár, amelyet ezen törvény 9. §-a alapján a vámhatóság állapít meg és vet ki. Ha az import közvetlen következményeként helyezik a személygépkocsit forgalomba, a regisztrációs adót a vámhatóság a vámeljárás során állapítja meg.
Kétszemélyes bt. tagjai nyugdíjasok. A beltag viheti-e a cég ügyeit havi 1950 Ft EHO megfizetése mellett, vagy kötelező akár minimális összegű munkaszerződést kötnie a kapcsolódó járulékfizetési és bevallási kötelezettség teljesítésével? Kell havi 4350 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Üres 801-es bevallást is havonta be kell nyújtani?
A betéti társaság nyugdíjas beltagjának járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége attól függ, hogy a társaság tevékenységében milyen jogviszonyban tevékenykedik. Ha a beltag csak vezető tisztségviselést lát el, ezt megbízásos jogviszonyban végezheti, vagy munkaviszonyban is elláthatja, ha a társasági szerződésben erről külön rendelkeznek. Amennyiben a vezető tisztségviselői tevékenységet az előzőek szerint látja el, az általános szabályok szerint kell a közterheket megfizetnie.
A beltag a vezető tisztségviselésen felül ténylegesen és személyesen is közreműködhet a társaság tevékenységében, és ha ezt a tevékenységet nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszony keretében végzi, akkor kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként kell a járulékokat megfizetni.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, a társas vállalkozó pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem. A beltag személyes közreműködése esetén a társaságot 1950 forint egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli.
A havi adóbevallás benyújtására kötelezett adózónak az egyéb kötelezettségekről havonta, a tárgyhónapot követő hó 20-áig kell bevallást teljesítenie. A bevallást nullásan is teljesíteni kell.
Főállású társas vállalkozó vagyok, heti 36 órás munkaviszonyban alkalmazna egy másik cég, melynek székhelye Szlovákiában van bejelentve, ott adózik. A társas vállalkozást nem szeretetnénk megszüntetni, a maradék időmben dolgoznék benne. Azt szeretném tudni, hogy ez esetben milyen adó és járulékfizetési kötelezettségeim lennének. Igaz-e ebben az esetben az, hogy a heti 36 órás munkaviszony létesítése mellett csak a vállalkozásból kivett tényleges jövedelem után kell az adót és járulékot megfizetni és nem a minimálbér duplája után?
Az Európai Unió tagállamain belül a munkavállalók abban az államban tartoznak a társadalombiztosítási kötelezettség alá, amelyben keresőtevékenységüket végzik. Amennyiben a magyar állampolgár Szlovákiában létesít munkaviszonyt, és a munkavégzés helye is Szlovákia, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség Szlovákiában áll fenn. Részére a szlovák hatóság E 101 igazolást állít ki, hogy Szlovákiában biztosított, így Magyarországon társas vállalkozóként nem terjed ki rá a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
