adozona.hu
Az APEH válaszol: külföldi munka, ajándékozás és ügyvezető kismama
//adozona.hu/archive/20080410_jarulek_teher_ajandek_illetek
Az APEH válaszol: külföldi munka, ajándékozás és ügyvezető kismama
Tetszik
Milyen járulékok terhelik a gyesen lévő kft-ügyvezetőt? Munkaadóm megbízásából külföldön dolgoztam, többletjövedelmemet bérként igazolták, nem külszolgálati juttatásként, rendben van ez így? Ingatlaneladásból szerzett jövedelemből, adót és illetéket fizetve ajándékoznám meg a gyermekeimet. Milyen módon és milyen anyagi vonzattal tehetem ezt meg?
Amennyiben a gyermekgondozási segélyben részesülő tag ügyvezetői teendőket is ellát (megbízásos jogviszonyban vagy munkaviszonyban), a járulékfizetési kötelezettségnek az általános szabályok szerint kell eleget tenni, vagyis a társaság megfizeti a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot.
Ezen felül a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a segély összege után 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) is fizet.
2007 év első öt hónapjában úgynevezett "job rotation"-munkahelycsere keretében munkáltatóm megbízásából külföldön dolgoztam. Az emiatt kapott többletjövedelmet a munkáltató az adóigazolásban bérjövedelemként igazolta (holott a szerződésben is a felmerülő extra költségek fedezetére hivatkoztak). Véleményem szerint ezt külszolgálati juttatásként kellene igazolni, amelynek 30 százaléka költséghányadként elszámolható, tehát adócsökkentő tétel. Jól gondolom?
Amennyiben az Ön és a munkáltató között létrejött szerződésben kifejezetten azt rögzítették, hogy a munkáltató érdekében felmerült külföldi munkavégzéssel kapcsolatos többletkiadások fedezetére tekintettel jogosult Ön térítésre, akkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény 27. § c) pontja alapján a nem önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a külszolgálat címén kapott összeg 30 százaléka, de legfeljebb az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség. Ez esetben a munkáltató által kiállított igazoláson e juttatásnak külszolgálatért kapott jövedelemként kellene szerepelnie, amelyet a 0753-as bevallás 3. sorában kell feltüntetni.
Ötven százalékos rendszeres szociális járadék mellett teljes munkaidőben dolgozhatom-e vagy csak részmunka időben? Van-e jövedelemhatár?
A rendszeres szociális járadék folyósítása melletti munkavégzéssel kapcsolatos kérdésével szíveskedjék az ellátást megállapító szervhez fordulni, vagyis az illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz.
Ingatlaneladásból szerzett jövedelemből, levonva a szerzéskor kifizetett illetéket, eladás után megfizetve a 25 százalékos szja-t, a maradékból a gyermekeimnek szeretnék adni x-x összeget , mely forma lehetséges (takarékbetétkönyv,folyószámla,értékpapír) Kell-e nekik illetéket, adót fizetni?
Az ingatlan eladásból származó adózott jövedelmet a magánszemély tetszés szerint használhatja fel, vagyis ajándékozhatja a gyermekeinek is. Azonban attól függően, hogy az ajándékozás milyen formában történik (takarékbetét, folyószámlára utalás, értékpapír juttatás), eltérően alakul az utánuk esetlegesen fennálló ajándékozási illetékfizetési kötelezettség.
A takarékbetét ingyenes megszerzése mentesül az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól. Itt ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy szintén takarékbetétnek minősül a Polgári törbénykönyv. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.
Ezért amennyiben a szülő bankszámlán/folyószámlán elhelyezett pénzösszeget kíván a gyermek részére ajándékozni, és azt átutalja a gyermek bankszámlájára/folyószámlájára, akkor ez az ajándékozás mentes az ajándékozási illeték alól.
Az előbbiektől függetlenül azonban felhívjuk arra a figyelmet, hogy amennyiben valamely ajándékozás az Itv. által meghatározott illetékmentesség körébe esik, akkor az ilyen – egyébként illetékmentességi körbe eső – ügyletet is be kell jelenteni az adóhatóságnak, függetlenül attól, hogy az esetlegesen illetékmentes.
A törvény szerint ajándékozási illeték tárgyát képezi – többek között – az ingó ajándékozása. Mivel az értékpapír is ingónak minősül, ezért az értékpapír ajándékozása esetében illetéket kell fizetni. Azonban megjegyezzük, hogy az ingó ajándékozása csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.
Az ajándékozási illeték összegét – az egy-egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével – meghatározott kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani, aminek alapján megállapítható, hogy az ajándékozási illeték mértéke függ a rokonsági foktól és az ajándék tiszta értékétől. (Megjegyezzük, hogy az ajándék alapja a tiszta érték=megszerzett vagyon – ajándékot terhelő adósság)
Így amennyiben az ajándékozó (szülő) gyermekének juttat ajándékot, akkor az illeték általános mértéke 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék, s a 35 millió forint feletti rész után pedig 21 százalék.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
