hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: bevallás, rokkantság, adójóváírás

  • adozona.hu

Külföldön is dolgoztam és itthon munkanélküli segélyen is voltam, hogyan kell ezt szerepeltetni az adóbevallásomban? Rokkantság esetén melyek az adócsökkentő tényezők és milyen formában kell igazolni a sérülés fokát? Ha a házunkat egy eladott ingatlanból származó jövedelemből újítanánk, akkor az levonható az adóból? Lehet havonta, arányosan érvényesíteni az adójóváírást?

Külföldön dolgozom tavaly július óta, ott von tőlem mindent a munkáltatóm. Előtte, 2007 elején munkanélküli segélyt kaptam. Az adóbevallásomban a segélyen kívül kell szerepeltetni mást is?
A külföldön szerzett jövedelmét is be kell vallania, mivel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2. § (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed, amelybe beletartozik a belföldről és a külföldről származó jövedelem is.

Miként történik a rokkantsági nyugdíj és a bér összevonása adófizetés szempontjából? Hogyan kell kiszámítani a fizetendő adót? Melyek az adócsökkentő tényezők (pl: súlyos mozgássérültség, vakság, fogyatékosság, súlyos fogyatékosság) és ezek esetében milyen formában kell igazolni a sérültség fokát?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 3. § 72. pontja alapján a rokkantsági nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Ha a magánszemélynek kizárólag adóterhet nem viselő járandóság jogcímén van jövedelme, adóbevallást nem kell benyújtania, amennyiben azonban egyéb összevont adóalapba tarozó jövedelmet is szerez (jelen esetben ilyen a munkaviszonyból származó jövedelem), akkor a szja-törvény 34. § (1) bekezdése értelmében az adóterhet nem viselő járandóság az összevont adóalap részét képezi, de a rá eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetni.

A szja-törvény 40. § (1) bekezdése alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.

E kedvezmény jogszabályban meghatározott orvosi igazolás alapján vehető igénybe, amelyet nem kell az adóbevallásához mellékelnie, csupán meg kell őriznie.

Szüleim meghaltak, örököltem utánuk egy-egy házrészt. Ha a házunkat az eladásból származó jövedelemből újítanánk, akkor levonható az adóból?
Amennyiben a magánszemély 2007. december 31-ét követően szerez ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából jövedelmet, akkor e tekintetben lakásszerzési kedvezményt már nem érvényesíthet (a 2008. január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény, továbbiakban: a szja-törvény 63. § (2) és (3) bekezdései alapján).

A kérdésében jelzett esetben azonban a 2007-es szabályok alapján sem lehetett lakásszerzési kedvezményt érvényesíteni, mivel a lakásfelújítás nem minősült lakáscélú felhasználásnak.

A munkáltatóm úgy tájékoztatott, hogy lehetőség van arra, hogy adójóváírást az éves becsült jövedelem alapján, havonta, arányosítva vegyem igénybe (ez 6 090 Ft lenne), később azonban havonta a maximális 11 340 Ft-ot kezdték érvényesíteni. Ez számomra mindenképpen hátrányos, hiszen a jogosultsági határ eléréséig már több adójóváírást érvényesítek, mint amennyi valójában járna. Tényleg nem lehet havonta, arányosan érvényesíteni az adójóváírást, vagy csak a munkáltatóm szerint nem?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 48. § (12) bekezdésének a) pontja alapján a havi adójóváírás nem érvényesíthető a munkavállaló nyilatkozata alapján sem, ha a munkáltató, kifizető által az adóévben juttatott bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege meghaladja az 1 250 000 forintot (jogosultsági határt), vagyis a munkáltató az adójóváírást csak a jogosultsági határt meg nem haladó bérjövedelem erejéig veheti figyelembe, a csökkentett összegű adójóváírást havonta nem érvényesítheti az Ön javára a munkáltató.

Ilyen esetben Ön utólag az adóbevallásában érvényesítheti az Önt megillető adójóváírást.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink