Rossz számla, nyugta kiállítása miatt az alkalmazott is büntethető

Megosztás Tetszik

A törvényalkotó fő célja az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) módosításaival, hogy az adóhatóság kezébe olyan eszközöket adjon, amelyekkel az adózók jobban ösztönözhetők a jogkövetésre. Idén is nagy hangsúlyt fordítanak a feketegazdaság elleni küzdelemre, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek további kiterjesztésére – olvasható a KPMG hírlevelében.

A jövőben az adóhatóság az adószámra regisztrált adóalanyoknál, a regisztrációt követő 90 napon belül ellenőrzi azokat az adóalanyokat, amelyeket egy kockázatelemző rendszer segítségével választanak ki. A hírlevél szerint így a kiválasztott cégek 20 százalékánál biztosan ellenőriznek majd, és a kiválasztás során kiemelt jelentőségű lesz a tisztségviselők múltjának vizsgálata.

A mulasztási bírságok összegeit 100-ról 200 ezer, 200-ról 500 ezer forintra emelik. Egymillió forinttal sújtható a számlával kapcsolatos kötelezettségszegés, a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása, illetve az igazolatlan áruk forgalmazása. Rossz számla, nyugta kibocsátásáért az alkalmazott is büntethető lesz 10–50 ezer forint bírsággal, amennyiben mulasztása megállapítható. 

Kétmillió forinttal sújthatók nyilvántartásonként a piaci ár meghatározásával kapcsolatos dokumentációk tartalmi elemeinek hiányosságai. Az adózó kifizetésenként a kifizetés összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha megsérti a közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében megkötött vállalkozási szerződésekhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségét.

A közpénzek védelme érdekében szigorítják a közbeszerzési eljárás keretében történő kifizetéseket, figyelemmel a köztartozások elsődleges kiegyenlítésére. A módosítás értelmében a vállalkozó az alvállalkozónak fizetett összeg erejéig felel az alvállalkozó köztartozásaiért, ha úgy teljesít kifizetést, hogy nem rendelkezik az alvállalkozó nullás köztartozásáról szóló nyilatkozatával. A közbeszerzések közvetlen megvalósításához kapcsolódóan megkötött szerződések esetén a vállalkozó köteles tájékoztatni az alvállalkozót arról, hogy a szerződés és a kifizetés e közbeszerzésekről szóló paragrafus alá esik.

Változás, hogy ha eljáráshoz, illetve valamely vállalkozási igazolványhoz nem kötött bevételszerző tevékenységgel kapcsolatban az igénylő késedelmesen jelentkezik adószámért, akkor az adóhatóság az adószámot a tevékenység megkezdésének napjára és nem a bejelentés napjára állapítja meg.

A foglalkoztatás terén szigorítás, hogy a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása esetén az adó- és járulékkülönbözetek megállapításánál az adóhatóság vélelmezi a foglalkoztatást a megelőző három hónapra is. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időszakon belül ismételten be nem jelentett alkalmazottat talál, akkor a két ellenőrzés közötti időszakra is vélelmezve állapít meg adóalapot.

Az alkotmányba, illetve uniós szabályozásba ütköző adók visszatérítésével ezentúl külön paragrafus foglalkozik az Art.-ban, ami azokra az esetekre vonatkozik, ha a visszatérítés az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntései miatt vált szükségessé. Amennyiben ilyen jellegű eljárása nincs folyamatban, az adó-visszatérítés feltétele, hogy az adózó a döntés kihirdetését követően 180 napon belül beadja ez irányú kérelmét az adóhatósághoz.

A visszaélések számának csökkentése érdekében a módosított törvény kimondja, hogy a végrehajtáshoz kapcsolódó árveréseken érvénytelen lesz a becsérték 50 százalékát el nem érő ajánlat. A nyilvánosan meghirdetett lakóingatlanok esetében érvénytelen lesz az ajánlat, amennyiben a becsérték 75 százaléka alatt marad. Megjelenik az Elektronikus Árverési Felület is, amely jelentősen megnehezítheti a visszaéléseket.

A törvény új mondattal egészül ki, a „nettó adótartozás” fogalmával, amely szerint, ha a jogszabály valamely kedvezmény igénybevételét ahhoz köti, hogy az adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, e feltétel vizsgálata során az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével.

A jövőben a honlapon elérhetők lesznek a szankciós törléssel érintett adószámok, azoknak az adózóknak az adatai, amelyekkel szemben az adóhatóság végrehajtási eljárást folytat, az áfa- és evaalanyok. Díjfizetés ellenében elérhetőek lesznek az adóhatósági nyilvántartásban az ingatlanokkal kapcsolatos összehasonlító értékadatok – az ingatlan tulajdonosa személyes adatainak kivételével.

A jövőben az állandó meghatalmazás érvényes, ha azt az adózó formanyomtatványon jelentette be az adóhatóságnak. A központi ügyintézés helye eltérhet a székhelytől, de az adózó erről köteles tájékoztatni az adóhatóságot. Az áfatörvényben foglalt csoportos adóalanyiság eljárási szabályait nem az Art, hanem az áfatörvény tartalmazza.

A 2008-as adóévre vonatkozólag a TAO-bevallás mellett már a beszámolót is meg kell majd küldeni az adóhatóságnak.