adozona.hu
Az ingatlanokat érintő áfa- és illetékváltozások
//adozona.hu/archive/20071121_deloitte_afa_ingatlan_adotorveny
Az ingatlanokat érintő áfa- és illetékváltozások
Tetszik
Az újrakodifikált áfatörvény egyes, az ingatlanok adózására vonatkozó rendelkezéseivel, valamint az illetékszabályok ingatlanszektort érintő változásaival foglalkozik a Deloitte legújabb hírlevele. Az Adózóna most a beépítési mérték és az illetékmentesség kapcsolatával foglalkozó módosulásokkal, az adómentességet érintő változásokkal, az ingatlan-értékesítési adatok hozzáférhetőségének feltételeivel, az adó visszaigénylés szabályának változásával, és fordított adózás alá eső hazai ügyletek körével kapcsolatos részeket közli a hírlevélből.
Az illetéktörvény úgynevezett 4 éves, feltételes illetékmentessége értelmében amennyiben a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon megszerzője a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik lakóház-építési szándékáról, és a ház 4 éven belül felépül, az állami adóhatóság a kiszabott, de felfüggesztett illetéket törli.
Új feltételként kerül a törvénybe, hogy az illeték törlésének feltétele immáron nem csupán lakóház-építés, hanem olyan lakóház építése, amelyben a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. Ezzel kívánják kiküszöbölni azt, hogy esetleg egy több hektár nagyságú telek esetén a beépítés megtörténjen egy minimális méretű lakóház felépítésével.
E mentességi szabállyal összefüggésben - az elmúlt évek gyakorlata által kitermelt hiányosságok pótlása érdekében - az illetéktörvény rendezi a felfüggesztett illeték sorsát azokban az esetekben, amikor több telek vonatkozásában vállalja a vagyonszerző lakóház felépítését, és a telkeket utóbb egyesítteti, ám csupán egy lakóház felépítésére kerül sor, illetve, amikor a vásárló a telket utóbb megosztja, és nem épül valamennyi új telken egy-egy lakóház. Előbbi esetben a mentesség feltételét a törvény akkor tekinti teljesítettnek, ha az egyesített telken felépített lakóház esetében is teljesül az a kritérium, hogy a lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. Ellenkező esetben valamennyi telek esetén meg kell fizetni az illetéket. Utóbbi esetben azokra az új telekre kell megfizetni az illetéket, amely(ek)en nem épül lakóház, természetesen mindkét esetben késedelmi pótlékkal növelt összegben.
Ha a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának időpontjában eltérő, a két érték közül a vásárlóra kedvezőbbet kell figyelembe venni.
Hozzáférés a hatóságnál összegyűlt ingatlanértékesítési adatokhoz
Fontos újdonság, hogy az állami adóhatóság az általa nyilvántartott, ingatlanok értékesítésével kapcsolatos adatokról díj ellenében adatokat szolgáltathat az üzleti szféra számára. Az adatszolgáltatással és a díjjal kapcsolatos részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza majd. Ilyen adatszolgáltatásra jelenleg a jelzálog-hitelintézetek számára van lehetőség, indokolt azonban ennek a kizárólagosságnak a megszüntetése. Így többek között ingatlanforgalmazók, szakértők tevékenységük folytatásához, a magánszemély vevő pedig ingatlanvásárlásához kaphat hivatalos értékadatokat.
Adófizetési kötelezettség keletkezése, az adómentességre vonatkozó szabályok
Főszabály szerint adómentességet élveznek alól – akár lakóingatlan, akár egyéb ingatlan értékesítéséről van szó, továbbá akárhányadik értékesítés történik is – a nem új (azaz a használatba vett és két évnél régebbi használatbavételi engedéllyel bíró) ingatlan-értékesítések, és a telkek értékesítése, valamint minden ingatlan bérbe- és haszonbérbeadása. Mindenképpen adóköteles azonban az új, tehát használatba még nem vett, vagy legfeljebb két éves használatbavételi engedéllyel bíró ingatlan és ehhez tartozó földterületet (továbbiakban új ingatlan), vagy építési telek értékesítése.
Az adóalany dönthet azonban úgy is, hogy a fenti termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra irányuló ügyleteket adókötelessé teszi. Választásától az adóalany a választása évét követő ötödik év végéig ugyanakkor nem térhet el. (A választás lehetősége nem ingatlanonként külön-külön értendő, hanem a tevékenységek szerint, azaz választható adózás külön a bérbeadásra és külön az értékesítésre.) Jövőre tehát áfa-mentessé válik minden „használt” ingatlan értékesítése, amelyre azonban az értékesítő választhat áfa-kötelezettséget is.
Fontos újítás, hogy ha a terméket – így az ingatlant – most eladó adóalany előzőleg a terméket kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez használta (így az előzetesen felszámított áfát nem tudta levonni még részben sem) akkor ennek az eszköznek a továbbértékesítése is tárgyi mentes lesz. Ehhez hasonlóan tárgyi mentes lesz az olyan termék (így ingatlan) értékesítése is, amelynek a külön nevesített, a termékhez kötődő levonási tilalom miatt nem lehetett levonni az áfáját (pl. lakóingatlan nem továbbértékesítési célú beszerzése). Ez a tárgyi mentesség a nem új ingatlan értékesítésére csak akkor vonatkozik, ha az értékesítő nem választott adókötelezettséget.
Ugyanakkor ezzel egyidejűleg ebben az esetben értelemszerűen megszűnik az a lehetőség, hogy a továbbértékesítéskor a korábban le nem vonható adó időarányos része visszajár. Ha viszont a beszerzéskor a termék (az ingatlan is) csak részben esett levonási tilalom alá, mert például a nem lakóingatlan részben szolgált tárgyi mentes, részben adóköteles tevékenységet, akkor az értékesítést adókötelezettség választása esetén adó terheli, azonban tárgyi eszköznek minősülő ingatlan esetében a beszerzéskor részben le nem vonható adóra vonatkozó pótlólagos korrekcióval az értékesítéskor lehet élni.
Visszaigénylési szabályok
A törvény az adó-visszaigénylés feltételeit jelentős mértékben megkönnyíti, és egyszerűsíti a jelenlegi szabályozáshoz képest. Így az adó éves göngyölített bevételi határtól függetlenül, és tárgyi eszköz beszerzés hiányában is visszaigényelhető, ugyanakkor továbbra is tisztában kell lenni azzal, hogy csak a megfizetett adó igényelhető vissza.
Ha tehát jövőre az elszámolandó adó abszolút értékben eléri, vagy meghaladja göngyölítetten számítva
• havi bevallási kötelezettség esetén az 1 000 000 forintot;
• negyedéves bevallási kötelezettség esetén a 250 000 forintot;
• éves bevallási kötelezettség esetén az 50 000 forintot,
a kifizetett beszerzések előzetesen felszámított adója visszaigényelhető.
Az átmeneti szabályok szerint az új szabály „az adóalany előzetes bejelentése alapján” már a január 20. napjáig beadandó, az idei év utolsó bevallására is érvényesíthető.
Fordított adózás alá eső hazai ügyletek
Abban az esetben, amikor mind az eladó, mind a vevő belföldi adóalany, a fordított adózás alá eső ügyletek köre kibővül. A jövőben bizonyos esetekben még az egyszerű belföldi tranzakcióknál sem az eladó számít fel áfát, hanem a vevő önbevallással fizeti meg azt. Ezekben az esetekben a teljesítésre kötelezett a számlájában nem tüntethet fel áfát, azt a vevőnek kell rendeznie! (Önmagában ez a tény az adó levonhatóságát nem befolyásolja.) Ilyennek minősülnek az ingatlanhoz kapcsolódó ügyletek közül a következő értékesítések, szolgáltatások:
• építési-szerelési szerződés alapján történő termékátadás (tehát a generálkivitelező és a megrendelő közötti ügylet);
• az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási, bontási szolgáltatások nyújtása.(Vigyázat, ez tételes felsorolás, az itt nem említett, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások nem esnek fordított adózás alá, például az ingatlan bérbeadása sem, még abban az esetben sem, ha a bérbeadó adókötelezettséget választott);
• az előzőek szerint „újnak” nem minősülő ingatlan értékesítése, feltéve, hogy az eladó adófizetést választott.
Nem alkalmazható a fordított adózás a még használatba nem vett ingatlan értékesítésére, vagy az ingatlannak a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követő 2 éven belüli értékesítéseire, továbbá az építési telek eladására.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
