adozona.hu
Eladott bt. ellenőrzése érinti a korábbi tulajdonost?
//adozona.hu/archive/20070919_apeh_orokseg_afa_bt
Eladott bt. ellenőrzése érinti a korábbi tulajdonost?
Tetszik
A külföldi bankszámláról örökölt pénz illetékköteles? Az autóvezetői vizsga díjának áfáját vissza lehet igényelni? Eladott bt. APEH-ellenőrzése érinti a korábbi tulajdonost? A 2006-os önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetés az idei évre saját befizetésnek számít? Kérdezzen Ön is!
1., Mivel a 2006-os adóbevallásban az önkéntes nyugdíjpénztárakba történő saját befizetés kedvezményét nem lehetett pénzben visszakérni, (csak rendelkezni a pénztárhoz utalásról), jól gondolom-e, hogy az az idei évre saját befizetésnek számít, és figyelembe kell vennem, ha ki akarom használni az idei teljes keretet?
Abban az esetben, ha a 2006. adóévről szóló adóbevallása alapján az adójának egy részét az adóhatóság az Ön önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számlájára átutalta, ez az összeg nem lesz alapja a 2007. adóévre vonatkozó rendelkezésnek. A jogszabály ugyanis tételesen felsorolja, hogy mely összegek után történhet nyugdíjpénztári rendelkezés, ezek pedig a következők: a magánszemély saját befizetése, a munkáltatói hozzájárulás adóköteles része, továbbá az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg. Mivel az adóhatóság – egyébként adómentes – átutalása ebben a felsorolásban nem szerepel, így ez az átutalás nem alapoz meg újabb rendelkezést.
2., Ha magánszemély külföldről örököl bankszámlán lévő pénzt, az adó- és illetékmentes?
Az illetékekről szóló törvény öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseit magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés az örökösnek kell bizonyítania.
A törvény szerint ingónak minősül a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog. A magánszemély bankszámlán, illetőleg folyószámlán elhelyezett pénzére és kamataira a takarékbetétre vonatkozó szabályozások érvényesek (kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát). Mivel a takarékbetét mentes az öröklési illeték alól, ezért a bankszámlán elhelyezett pénz után sem kell öröklési illetéket fizetni.
Figyelembe véve tehát az előzőekben megfogalmazottakat, amennyiben a szóban forgó magánszemély (örökös) magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár, akkor a külföldön lévő bankszámlán elhelyezett pénzeszközei Magyarországon mentesülnek az öröklési illeték megfizetése alól.
3., Negyven órás közalkalmazotti főállásom mellett alkalmazottként heti 10-16 órában mellékállásban szeretnék elhelyezkedni, nem egyéni vállalkozóként. A mellékállásomban engem, mint munkavállalót, illetve a mellékállásom munkáltatóját milyen járulékok fizetésére kötelezik az érvényes jogszabályok?
Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot. A foglalkoztatónak a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója után a járulékalapot képező jövedelem 29 százalékos társadalombiztosítási járulékát kell megfizetnie. Abban az esetben, ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztár tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) valamint 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.
A munkavállaló a további jogviszonyában 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaiban együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig köteles megfizetni, amely 2007-ben évi 6 748 850 forint.
4., Autóvezetői vagy motorvezetői vizsga díjának áfáját vissza lehet-e igényelni? Csak az igényelheti vissza, aki elvégezte, vagy a vele egy háztartásban élő is?
Az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfa-törvény) alapján tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül többek között a jogszabályban meghatározottak szerint szervezett képzés, továbbképzés, illetve szakvizsgára történő felkészítés, ideértve az ezekhez kapcsolódó vizsgáztatási tevékenységet is. A gépjárművezetés oktatásáról, vizsgáztatásáról külön jogszabály rendelkezik, így a vizsgáztatási tevékenység tárgyi adómentes tevékenységnek minősül. Az áfa-törvény szerint a jogszabályon alapuló vizsgáztatás tárgyi adómentesnek minősül. A tárgyi adómentes szolgáltatást nyújtó adóalany nem számíthat fel adót a számlán. Mivel a szolgáltatást igénybevevőre áfát nem hárítottak át, ezért nem tud áfát levonni.
Ha a gépjárművezetői vizsga adóköteles szolgáltatás lenne, akkor is csak a szolgáltatást igénybevevő élhetne adólevonási és az ezen alapuló visszaigénylési jogával, és csak abban az esetben, ha a szolgáltatást gazdasági tevékenységéhez használná fel.
5., Ebben az évben sikerült az évek óta nem működő bt.-met átadnom. Tudomásom van róla, hogy az új tulajdonos nem ad számlákat az elvégzett munkákról. Szeretném tudni, ha ő ellenőrzést kap, visszamenőleg engem is fognak vizsgálni, vagy mivel más a beltag-kültag-telephely-székhely, engem nem ellenőriznek?
Az adóhatóság elsődlegesen a bt.-vel szemben folytathat le visszamenőlegesen ellenőrzést, de csak az adó megállapításához való jog elévülésén belül. Ez annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Amennyiben a bt. az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, akkor fennáll a mögöttes felelősség, ami azt jelenti, hogy az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, a vezető tisztségviselő.
A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében a társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt.
Tehát tekintettel az előzőekre, amennyiben a bt. az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a mögöttes felelősség alapján a bt.-től megváló tag a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig felel a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, így egy esetleges ellenőrzés keretében ezekkel a tartozásokkal kapcsolatosan adott esetben az adóhatóság az öt éves elévülési időn belül megállapításokat tehet.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
