adozona.hu
Árfolyamnyereség adóvonzata és a legjobb adózási forma
//adozona.hu/archive/20070730_arfolyam_nyereseg_ingatlan_szerzodes
Árfolyamnyereség adóvonzata és a legjobb adózási forma
Tetszik
Milyen nyomtatványon és mikor kell adózni árfolyamnyereség után, megrendelő és gyártó köthet-e vállalkozási szerződést, van-e olyan nyugdíjalapú befektetés, amellyel csökkenthető az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos adókötelezettség, ha valaki vállalkozó, főiskolai hallgató és részmunkaidős munkavállaló egyben, akkor melyik az optimális adózási forma? Kérdezzen Ön is!
Az árfolyamnyereséget a személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania a magánszemélynek. Az egyéni vállalkozóknak és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek ezt február 15-ig kell megtenniük, míg másoknak május 20-áig kell benyújtaniuk az adóbevallásukat. Nem kell bevallani az árfolyamnyereséget akkor, ha az értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó és a vállalkozásból kivont jövedelem együttes összege nem több 50 ezer forintnál, feltéve, hogy az említett jövedelmekből a kifizető levonta az adót.
A magánszemélynek a bevallási kötelezettség alá tartozó árfolyamnyereségből származó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell, egészen addig, amíg a befizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint egészségügyi hozzájárulás együttes összege az adott évben el nem éri a 450 ezer forintot.
Amennyiben a magánszemély által megszerzett árfolyamnyereség kifizetőtől származik, akkor az adót és az egészségügyi hozzájárulást az árfolyamnyereség kifizetésekor (jóváírásakor) a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia. Ha az árfolyamnyereség nem kifizetőtől származik, akkor az adót és az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek az adóbevallásában kell jeleznie, és befizetnie.
2., Előírja-e a számviteli törvény azt, hogy vállalkozási szerződést kössenek a felek (megrendelő és gyártó), ha igen, akkor milyen összeghez van kötve, vagy elegendő egy megrendelés és egy teljesítési igazolás, ami alapján majd készül a számla?
A szerződés szabadsága - a törvényben megfogalmazottak szerint - a számviteli törvény hatály alá tartozó gazdálkodókat is megilleti, erre vonatkozó korlátozást nem tartalmaz a törvény. Szigorú előírások vonatkoznak viszont a könyvviteli elszámolást alátámasztó bizonylatok általános alaki és tartalmi formájára, mely adatoknak hitelesnek, megbízhatónak kell lenniük, a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazniuk. Amennyiben a megrendelés és a teljesítési igazolás, valamint a számla együttesen megfelel a bizonylatokra vonatkozó szabályoknak, úgy természetesen ezek elegendőek. Nem szabad elfeledkezni azonban arról sem, hogy az áfa-törvény viszont kötelezően írja elő a szerződést minden szolgáltatásra vonatkozóan, amely éves szinten egy partnertől összesen eléri a 200 ezer forintot.
3., Létezik olyan nyugdíjalapú befektetés, mely igénybevétele esetén az ingatlanértékesítés utáni SZJA befizetési kötelezettség csökkenthető?
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem nem csökkenthető a magánszemély nyugdíjalapú befektetéseivel. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem utáni adókötelezettség megállapítása során ilyen címen lakáscélú kedvezmény nem érvényesíthető.
4., Egyéni vállalkozóként dolgozom, de mellette van részmunkaidős (heti 20 óra) bejelentett állásom és még nappali hallgatói jogviszonyom. Ebben az esetben melyik a legoptimálisabb adózási forma?
Az egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhatnak. Az egyik adózási forma a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik az átalányadózás. Az átalányadózás azonban feltételekhez kötött. Ha Ön munkaviszonyban áll, akkor nem választhat átalányadózást, mert azt a törvény kizárja.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott feltételek mellett az egyéni vállalkozóknak lehetőségük van arra is, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szabályai szerinti adózást válasszák.
A kérdésben szereplő információk azonban nem elegendőek annak eldöntéséhez, hogy az adott vállalkozói tevékenységre választhatja-e az eva szerinti adózást és az sem, hogy annak a választása célszerű lenne-e. Ehhez ismerni kellene például, hogy mikor kezdte meg a vállalkozói tevékenységét, az adott vállalkozás jellegét, a vállalkozói bevételeknek és költségeknek a várható éves összegét.
A munkaviszonyból származó jövedelem és az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő (a felsőoktatási intézménytől kapott) ösztöndíj adózását illetően nincs választási lehetősége a magánszemélynek.
Megjegyezzük, hogy a választott adózási mód érinti a járulékfizetési kötelezettséget is.
5., Ha magánszemélyként foglalkoztatok alkalmi munkavállalót, akkor a foglalkoztatottak után valamilyen bevallási kötelezettségem van-e?
Erről a kérdésről jelenleg szakmai egyeztetés folyik, később fogunk rá visszatérni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
