A később kifizetett munkabér nem járulékalap

Megosztás Tetszik

A munkavállalónak még ki nem fizetett munkabért nem lehet járulékalapként figyelembe venni - hívja fel a figyelmet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a honlapján közzétett tájékoztatóban.

A foglalkoztató a tb törvény szerint a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított járulékot (tagdíjat) a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.

A járulékalapot képező jövedelem az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni.

Az szja törvény 2006. szeptember 1-jétől hatályos (21) bekezdése alapján elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe.

A ki nem fizetett (vagy később kifizetett) munkabér nem (vagy csak később) képez adóelőleg-alapot, ezért csak a ténylegesen kifizetett összeget lehet járulékalapként figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetett munkabért nem. Nem fordulhat tehát elő, hogy a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után történjen adó- és járulékfizetés.

Bevallani mindig csak azt a jövedelmet kell, amelyet a magánszemély az adóelőleg befizetésére nyitva álló határidőig megszerzett. Az olyan jövedelmeket, amelyek után a járulékokat a korábbi rendelkezések alapján már bevallották, későbbi kifizetés esetén értelemszerűen nem kell még egyszer bevallani.