A G7-országok kibertámadásokkal tesztelik a bankrendszer védelmét

Megosztás Tetszik

Mesterséges intelligencia segítségével indított, kibertámadásokat utánzó közös gyakorlatok megrendezéséről állapodtak meg a világ legfejlettebb iparral rendelkező országainak (G7) pénzügyi vezetői, hogy felmérjék, mennyire felkészültek a hatóságok az ilyen támadások kivédésére – közölte az MTI.

A Financial Times című brit üzleti napilap pénteki beszámolója szerint a megállapodást Katajama Szacuki japán pénzügyminiszter ismertette Bangkokban, ahol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közös éves közgyűlési ülését tartják.

A G7-országok pénzügyi hatóságai olyan támadásokat feltételeznek majd, amelyekben a támadók mesterséges intelligenciát használnak, vagy az MI működéséhez szükséges informatikai rendszereket veszik célba. A gyakorlatokba kereskedelmi bankokat is bevonhatnak, és azt ellenőrzik, hogy a hatóságok válságkezelési tervei megfelelőek-e egy súlyos kibertámadás esetén.

I Dzsemjong dél-koreai elnök beszámolt arról, hogy országa bankjait ért kibertámadásoknál mesterséges intelligencia használatára utaló jeleket észleltek; a brit pénzügyi felügyelet pedig arra figyelmeztetett, hogy a legfejlettebb MI-modellek gyorsabban fedezhetik fel a biztonsági réseket, mint ahogyan a pénzügyi vállalatok ki tudják javítani azokat.

Az IMF kedden közzétett jelentése szerint 2026-ban a támadók által kihasznált informatikai rések több mint 70 százalékát már azelőtt kihasználták a támadók, hogy maga a megtámadott felfedezte, vagy felfedezte már, de még nem hozta nyilvánosságra, míg 2018-ban ez az arány még csak mintegy 20 százalék volt.

Caio Ferreira, az IMF piacelemzési osztályának helyettes vezetője szerint a pénzintézetek egyre inkább külső informatikai szolgáltatókra támaszkodnak, ezért egyetlen szolgáltató kiesése is több bankot érinthet. A szolgáltatások rövid ideig tartó szünetelése közvetlen pénzügyi veszteség nélkül is megrendítheti a bizalmat a bankban – hangsúlyozta.

„Megfelelő óvintézkedések nélkül a kockázatok meghaladhatják az előnyöket. Mindenekelőtt etikai alapokra van szükség, és nem vagyok biztos abban, hogy ezek már megvannak” – jelentette ki Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója a bangkoki tanácskozáson a Reuters hírügynökség pénteki jelentése szerint. Hozzátette: az MI kedvezőtlen gazdasági hatásokkal is járhat, ha a termelékenység nem javul a remélt ütemben. Georgieva szerint ahhoz, hogy a technológia előnyeiből világszerte részesülhessenek, megfelelő digitális infrastruktúrára, villamosenergia-ellátásra és szabályozásra van szükség. A vállalatok önszabályozása mellett a kormányok és a társadalom bevonását is fontosnak nevezte.

Erin Browne, az amerikai pénzügyminisztérium nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerint az IMF túlságosan a világgazdaságot fenyegető kockázatokra összpontosít, és nagyobb figyelmet kellene fordítania az MI kedvező gazdasági hatásaira.

Dani Rodrik, a Harvard Egyetem közgazdásza szerint ha az MI beváltja a termelékenységhez fűzött reményeket, akkor egyes ágazatokban jelentős munkahelyvesztést okozhat, ha viszont elmaradnak a várt eredmények, az adatközpontokba fektetett hatalmas összegek miatt pénzügyi válság alakulhat ki. „Nem tudjuk, melyik válsággal kell majd szembesülnünk: a munkahelyek megszűnése miatt kialakulóval vagy a pénzügyivel” – mondta.