Termék, szolgáltatás Közösségen belülről: az áfakötelezettség alakulása

Megosztás Tetszik

Kérdezőnk az EU belülről terméket szerez be, illetve szolgáltatást vesz igénybe. Eltérő a partner áfabeli státusa, így az is, hogy milyen számlát állít ki. A kérdezőnek milyen áfakötelezettségei vannak? Dr. Csobánczy Péter közgazdász, jogász, adótanácsadó válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni: sok olyan számlánk van, ahol közösségen belüli az eladó partner. Termékbeszerzés és szolgáltatás is előfordul. (A 10 ezer eurós beszerzési értékhatárt bőven meghaladjuk.) A számlák egy részén az adószámunk magyar formában jelenik meg, nem közösségi adószámként, így az eladó a saját országának megfelelő adót számít fel. Ebben az esetben közösségen belüli beszerzésnek minősül-e Magyarországon a beszerzés, mivel mindkét oldalon van közösségi adószám? Meg kell-e fizetnünk Magyarországon az áfát, mint „fordított adó”? A számlák másik része, amikor a közösségen belüli eladó cég bejelentkezett Magyarországra (gondolom), mert magyar 27 százalékos áfával állítja ki a számlát? Az eladó partner magyar adószáma nem szerepel a számlán, csak a közösségi adószáma. Mivel ebben az esetben Magyarországon adózik az eladó, a mi részünkről közösségi beszerzésként kell-e kezelnünk, és megfizetnünk a „fordított adót”? Ugyanezek a kérdések merülnek fel, ha a partner harmadik országbeli. Ha ő számol fel saját országbeli vagy magyar 27 százalékos adót.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdésében említett 10 ezer eurós összeghatár meghaladása valóban azzal a következménnyel jár, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 20. § (1) bekezdés d) pontja a törvény erejénél fogva (már) nem alkalmazható, az áfát tehát »termék Közösségen belüli beszerzése« jogcímén kell megfizetni.

Az előzőhöz képest más a helyzet akkor, ha a »termék Közösségen belüli távértékesítéséről« van szó, ami többek között akkor alkalmazandó, ha a beszerzőnek az áfatörvény 20. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem kell áfát fizetnie (lásd áfatörvény 12/B § (1) bekezdés a) pont aa) alpontját!). Ez voltaképpen tehát a »belföldön teljesített termékértékesítés« egyik minősített alesete.

Amíg az elsőként tárgyalt esetben – az áfatörvény 257/B § (1)–(2) bekezdése alapján – közösségi adószám birtokában és használatával kell eljárni, addig a másodiknál nem. Ha a számla nem az áfatörvény által előírt követelménynek megfelelően tanúsítja az ügylet megtörténtét, úgy a célszerű, egyben indokolt magatartás a számla kijavítása.

Az áfa szabályrendszere egyébként olyan, hogy egy adott (konkrét) ügylet után párhuzamosan több adóztatási jogcímen nem keletkezhet tényleges adófizetési kötelezettség, márcsak ezért is indokolt a tényállás tisztázása, különösképpen akkor, ha a számla megfelelőségével kapcsolatban kételyek, aggályok merülnének fel. Az „egy ügylet után csak egy jogcímen kell áfát fizetni” elve az Európai Közösségen/Unión kívüli, úgynevezett harmadik országgal szemben is érvényesül, azzal, hogy itt termékkel összefüggésben a sorban első adóztatási jogcímnek feltétlenül »termék importjának« kell lennie.