Kozmetika – Heti PénzPiac – 2023. 26. hét

Megosztás Tetszik

A Global Tax-Office Kft. heti pénzpiaci összefoglalója az elmúlt hét fontosabb pénzpiaci és gazdasági eseményeit tartalmazza, melyek hatással lehetnek a hazai vállalkozások életére.

A gazdasági híreket hallva vagy olvasva a legnagyobb hangsúlyt az alábbiak kapják: infláció és gazdasági növekedés. Előbbi esetében azt szeretjük, ha alacsony és lassú, míg utóbbinál azt, ha magas és „vágtázik”. Egy héttel ezelőtti hasonlatunkhoz úgy társíthatjuk a gazdasági gyarapodást, ahogy az a bizonyos gazda (a gazdaság) halad előre felfelé kényelmesen egy enyhén emelkedő lejtőn (a kutyus pedig – a tőzsde – ugyanarra megy, csak néha kicsit előrébb tart, máskor pedig lemarad). Az emelkedőn ugyan néha elfárad a gazda, de felügyelői figyelnek arra, hogy tartósan ne álljon meg, vagy vissza ne forduljon.

Ezeket a kitérőket azonban nem lehet megakadályozni, bármilyen ügyesek is a gazda irányítói. Ezért inkább azokat a módszereket keresi minden ország vezetése, hogy hogyan tudja a lehető legnagyobb mértékben növelni a gazdasági teljesítményt (ennek leggyakrabban használt mérőszáma a GDP, azaz a Gross Domestic Product – magyarul a Bruttó Hazai Termék). Ez a mutató az egyik legkönnyebben érthető, és ennek változásán keresztül lehet legegyszerűbben összehasonlítani a mi gazdasági teljesítményünket másokéval. A GDP változása befolyásolja a gazdasági szereplők, főként a magánemberek közérzetét, még akkor is, ha a „nagy” GDP-növekedésből közvetlenül nem is érez igazán semmit a többség (a visszaesésből viszont annál inkább).

Az elmúlt évtizedekben a kínai gazdaság csodájára járt a világ, és valóban elismerésre méltó, amit véghez vittek alig több mint 50 év alatt. Egy elmaradott, sokak által lenézett országból egy dinamikusan fejlődő és számos iparágban az innovációban is világszinten élenjáró gazdaság lett. A GDP növekedés nagyon hosszú időn keresztül kétszámjegyű volt, és manapság is jóval meghaladja a fejlett országok, de még számos fejlődőnek nevezett ország mutatóit is. A kínai gazdaság és politika irányítói ebben a néhány tíz évben pontosan (vagy majdnem pontosan) tudták és tudják, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a „bűvös” GDP jól mutasson. Mindig és minden körülmények között.

A feljebb jelölt időszak elején, amikor még nagyon alacsony volt a gazdaság fejlettsége, alapvetően nem volt nehéz dolguk a kínai vezetőknek, csak a piacgazdaság receptjét kezdték alkalmazni: fokozatosan nyitottak a fejlett világ országai felé, akik pedig felismerték a lehetőséget. A kínai dolgozók és munkások kimeríthetetlen forrást jelentettek a külföldről betelepülő új cégeknek, de a jólét növekedésével a 2000-es évek elejére már problémák kezdtek mutatkozni. Ekkortól már új módszereket is bevetettek a gazdasági irányítók: hatalmas infrastrukturális beruházásokat indítottak. Ezek többsége fontos volt a folyamatos és fenntartható fejlődés szempontjából, de némelyek megkérdőjelezhetők. Számos hír érkezett utakról és vasútvonalakról, melyek nem vezetnek sehová, újonnan felépített egész városokról addig lakatlan vidékeken, melyekben nem lakik senki. A világ legnagyobb építményeit hozták létre, melyekhez megszámlálhatatlan mennyiségű építőanyagra volt szükség (érdekesség: bizonyos számítások alapján a 2000-es évek első másfél évtizedében annyi cementet használt fel Kína az építkezésekhez, mint amennyit az USA az azt megelőző 100 évben).

Az elmúlt néhány évben azonban belátta a kínai vezetés, hogy más gazdasági modellt kell alkalmazniuk, és bizony a korábbi évek nagyon magas GDP növekedési számait már nem lehet produkálni. Ezért egyre inkább előtérbe kerülnek azok a gazdaságtámogató és -élénkítő intézkedések, melyek már nem csak szépítgetik a statisztikát, hanem valós teljesítményt jelentenek.

Magyarország

Az előző hét végén mondott ítéletet Magyarország kockázatosságáról az egyik globális hitelminősítő: a magyar államadósság besorolásán nem változtattak, az még éppen a befektetésre ajánlott kategóriában maradt. Jelen helyzetben ez is egy örvendetes hír, amit jelez, hogy az állampapír hozamszintek folyamatosan csökkennek, a forint árfolyama pedig továbbra is az elmúlt több mint egy év legerősebb szintjén, 370 körül táncol az euróval szemben. Igaz, előbbiben azért szerepe volt néhány kormányzati intézkedésnek is, melyekkel számos piaci szereplőt tereltek a kormányzati kötvények piacára. A forint kamatokkal kapcsolatos kilátások továbbra is az ütemes csökkenést vetítik előre a következő hónapokra.

További kedvező hír volt a héten az MNB által közölt végleges 2023. I. negyedévi folyó fizetési mérleg adat, mely az előzetes számokhoz képest javulást mutatott, az egy évvel korábbinál pedig jelentősen jobb lett (ez az érték a külső finanszírozási igény szempontjából fontos: csökkenő folyó fizetési mérleg hiány adott körülmények között a kamatok és hozamok esését vetítheti előre)

A következő hónapokban érdemes figyelni, hogy miként reagál a forint árfolyama a szinte biztosan beszűkülő kamatkülönbözetre: a tankönyvi példák szerint jó eséllyel gyengülnie kellene.

Európai Unió – Eurózóna

Az EKB vezetői a héten sem hagytak ki egyetlen adódó alkalmat sem arra, hogy közöljék: további kamatemelésekre van szükség. A legfrissebb inflációs mutatók vegyes képet mutattak az eurózónából: van ország, ahol már a jegybanki céltartományba, 2 százalék alá süllyedt a mutató, de néhány tagországban megtorpanni látszik a tavaly ősszel indult csökkenés. Ami óvatossá teszi az EKB-t, az a maginfláció trendje: az ipari szektorokban zajló folyamatok egyértelműen az infláció csökkenését vetítik előre, de a szolgáltatásokban még mindig erős áremelési képesség tapasztalható.

Most már akár jelmondatnak is használhatnák az európai jegybankárok: „a kamatoknak tartósan magasan kell maradniuk”. Értsd: addig, amíg az infláció legyőzöttnek nem lesz tekinthető.

A pénz- és tőkepiacok azonban mintha nem hallanák az üzeneteket: a kötvényhozamok egy szűk sávban mozognak, a részvénypiacok pedig a csúcsok körül álldogálnak.

Az euró és a dollár viszonylatában mintha nyugalmi időszak következett volna be: hetek óta 1,09 és 1,1 között ingadozik a keresztárfolyam.

USA

A legfrissebb gazdasági adatok ismét megerősítették a FED döntéshozóit abban a meggyőződésükben, hogy van még teendő az infláció leszorítása érdekében. A fogyasztói árak emelkedése hónapról hónapra ugyan egyre kisebb értékeket mutat, de a további tartós csökkenéshez erősebb lépések szükségesek. Az újabb gazdasági mutatók publikálásával továbbra is az alábbi kép látszik: az ipari szegmensek szenvednek, a szolgáltató szektor pedig erős. Ezt még tetézték a munkaerőpiaci adatok, melyek még mindig ugyanazt a feszességet mutatják, amit a jegybank szeretne végre megszüntetni.

Az újabb FED nyilatkozatok szerint számítani kell a további monetáris szigorításokra, amit a pénzügyi piacok nem áraznak be. Lehet, hogy a piaci szereplők úgy érzik, többet tudnak a jövőről és a gazdasági folyamatokról, mint a központi bank szakemberei, de a múltban a legtöbb esetben ez utóbbiaknak volt igazuk.

A tájékoztatás nem teljeskörű, nem minősül befektetési ajánlásnak. A tájékoztatás a 2023. június 29-én irányadó piaci helyzetet tükrözi, azonban az információk csak időleges tájékoztatást nyújtanak, és a piaci viszonyokkal, körülményekkel megváltozhatnak. Jelen dokumentum elkészítése során felhasznált adatok, tények, információk lényeges forrásai az alábbiak: Bloomberg, Reuters, KSH, EuroStat, MNB, ÁKK, EKB – olvasható a Global Tax-Office Kft. tájékoztatójában.