Vagyonadó 2026 – szakértői összefoglaló a főbb tudnivalókról

Megosztás Tetszik

A vagyonadóról szóló törvényjavaslat az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont vonja be – évente egyszer adóztatva – a közteherviselésbe. Állományi adó, azaz a vagyon meglétéhez kapcsolódik; az adókötelezettség évente egyszer, a tárgyév utolsó napjára vonatkoztatva áll fenn (adóévről tehát nem beszélhetünk). A javaslatot a Pénzügyminisztérium október 6-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre, a véleményezési határidő október 14., a szöveg ennek megfelelően még változhat.

Alapok és alanyok

Az Alaptörvény teherbíró-képességre vonatkozó követelményére épülő új adónem a jövedelmi és fogyasztási viszonyok mellett harmadik pillérként jelenik meg.

A javaslat a következő elveket rögzíti: az adóköteles vagyon teljességét, a valósághű vagyonfeltárást, a kétszeres figyelembevétel tilalmát, valamint az adóelkerülés tilalmát és a rendeltetésszerű joggyakorlást. Utóbbit a NAV a bevezetés köztudomásúvá válásától, az indokolás szerint 2026. május 14-étől vizsgálja: rendeltetésszerű a jogügylet, ha az adóalany valós gazdasági vagy az adókötelezettségtől független, méltányolható indokot igazol.

Adóalany a belföldi és a külföldi illetőségű magánszemély, valamint a belföldi és a külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany.

A belföldi adóalany adókötelezettsége teljes körű (belföldi és külföldi vagyon), a külföldié korlátozott: belföldi ingatlan, azon fennálló vagyoni értékű jog, magyar jog szerinti társaságban lévő részesedés, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban (75 százalékot meghaladó ingatlanarány, pénzeszközök nélkül, közvetetten is számítva) fennálló részesedés. Ez utóbbi zárja ki (részben), hogy a magyar ingatlan külföldi cégbe apportálva kikerüljön az adóztatás alól.

Vagyonkezelési adóalany a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon, a magánalapítvány és a hasonló rendeltetésű külföldi konstrukció – önálló jogalanyiság nélkül is. Belföldi illetősége a tényleges irányítási helyén alapul; ha bármely vagyonrendelő vagy alapító belföldi magánszemély, a vélelem szerint az irányítás helye Magyarországon van, és e vélelmet a kedvezményezett belföldi illetősége is megalapozhatja.

A belföldi illetőség a magánszemélyeknél is szigorú: a kettős állampolgár nem esik ki ezen a címen, kivéve, ha a tárgyév utolsó napján legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él.

Adóalap, értékhatár, család

Az adóalap az adóköteles vagyonelemek számított értékéből a levonható tartozásokkal csökkentett nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része.

Tartozás csak jogszabályon, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozaton, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hitel- vagy kölcsönszerződésen alapulhat, ténylegesen fennálló és igazolt módon, és közvetlenül az adóköteles vagyonelemhez kell kapcsolódnia.

Az ingóságból a mindennapi életvitelt és lakhatást szolgáló tárgyak kimaradnak, kivéve a 3 millió forint feletti műtárgyat, gyűjteményt és ékszert, valamint a 10 millió forint feletti járművet. A gazdasági tevékenységhez használt ingóság teljes értéken számít.

A házastársak közös vagyonát elkülönítetten kell figyelembe venni: vagyonjogi szerződés hiányában a nyilvántartás szerinti vagyonelem a választásuk szerint az egyiküknél vagy 50–50 százalékban szerepel, de a választás csak azonos tartalmú nyilatkozattal érvényes, annak elmaradása esetén egyenlő arányban számítandó. Az egymilliárdos sáv mindkét házastársat önállóan megilleti.

A kiskorú vagyona – az örökölt, saját keresményként szerzett és ezek helyébe lépő elemek kivételével – a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapjába kerül, közös felügyeletnél egyenlő arányban, az értékhatár pedig a szülő és a nála figyelembe vett gyermeket illető vagyon együttes összegére vonatkozik.

Az átlátható személyegyesítő szervezet vagyona a tagnál jelenik meg; az őstermelők családi gazdasága nem önálló adóalany.

A vagyonkezelési adóalany adóztatása elkülönül a vagyonrendelő, vagyonkezelő, alapító, csatlakozó és kedvezményezett saját vagyonának adóztatásától – a vagyonelem nem jelenik meg kétszer.

A kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok (közös vagyonrendelő, hozzátartozói vagy kapcsolt vállalkozási viszony) az egymilliárdos értékhatárt együttesen, egy alkalommal alkalmazhatják; nyilatkozat hiányában létrejöttük sorrendje dönt. A vagyonkezelési adóalany önálló adóalanyisága és külön bevallása fennmarad, és adózónak minősül önálló jogalanyiság nélkül is.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• adómérték és levonások,

• értékelés,

• eljárásrend,

• hatályba lépés, hatásvizsgálat.