Varga Mihály az áremelkedésről: mikor csökkenhet az infláció? – Vége az alacsony kamatoknak

Megosztás Tetszik

A járvány 4. hulláma a magas átoltottság miatt a kormány várakozásai szerint gyengébb lesz, így idén változatlanul 7 százalék körüli gazdasági növekedésre és 7,5 százalék körüli hiányra lehet számítani – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio Budapest Economic Forum című mai konferenciáján. Az inflációt az újranyitással együtt járó keresleti elindulás, az energiaárak világpiaci emelkedése és a konténerhiány fűti. A kormány arra számít, hogy a drágulás mértéke 2022 elejétől csökkenésnek indul, 2022 nyarára normalizálódik a helyzet.

A kormány szándéka, hogy a deficit visszatérjen a korábbi, 3 százalék alatti tartományba. A fokozatosság ugyanakkor nagyon fontos, hogy "ne indítsunk el újabb recessziós hullámot" – hangsúlyozta a miniszter.

Véleménye szerint a monetáris politika lépései "megalapozottak és időszerűek" voltak, a magyar gazdaságban az inflációs környezet 2020 előtt sem volt kifejezetten alacsony, és erre a járvány még "rátett egy lapáttal" - jegyezte meg a pénzügyminiszter. Az inflációt az újranyitással együtt járó keresleti elindulás, az energiaárak világpiaci emelkedése és a konténerhiány fűti.

Varga Mihály rámutatott: a monetáris politikának és fiskális politikának együtt kell dolgoznia, hogy az infláció a 3 százalékos tartományba visszatérjen. A kormány arra számít, hogy a drágulás mértéke 2022 elejétől csökkenésnek indul, 2022 nyarára normalizálódik a helyzet, az év végére pedig elérhető a cél.

Magyarország felminősítéséről szólva a tárcavezető megemlítette, hogy az elmúlt másfél évben ritkaságnak számított egy ország adósbesorolásának javítása. A Moody's azzal indokolta lépését, hogy a gazdasági helyreállás igen gyors volt, továbbá az államadósság radikális csökkenése várható – idézte fel.

A kormány elkötelezett szándéka, hogy idén már kismértékben ugyan, de csökkenjen az adósságmutató, amely a gazdaságvédelmi intézkedések miatt a GDP 80 százalékára ugrott fel - jegyezte meg a pénzügyminiszter. Összehasonlításképpen azt is elmondta, hogy az európai uniós átlag a GDP 100 százaléka felett áll.

Az uniós viták az Európai Bizottsággal idén év végéig várhatóan "kifutnak", és az ország hozzáférhet a helyreállítási program forrásaihoz – mondta Varga Mihály azt is hozzátéve, hogy ezek a viták "politikailag motiváltak". Emlékeztetett arra: korábban is látható volt, hogy a tárgyalások elhúzódnak, így az állam "jó időben", szeptember elején 4,5 milliárd euró finanszírozást szerzett a piacról, így a beruházási programokat el tudta indítani. Az utóbbi tíz év munkája nem volt hiábavaló, az államadósság devizaarányának csökkentése nagyobb mozgásteret teremtett az országnak a járvány okozta válság kezelésében – fűzte hozzá.

A külső környezetet a közeljövőben a jelek szerint a folyamatos romlás jellemzi majd, a Fed várhatóan elindul a sokak által várt monetáris szigorítási pályán és az EKB is követi majd, az energia és a szállítás költségei magas szinten maradnak, a fizetési mérleg romlását okozzák, továbbá számolni kell a kínai ingatlanpiaci hatással és a kereskedelmi háborúk következményeivel is - ecsetelte a miniszter. Ettől függetlenül a magyar gazdaság visszatér arra a növekedési pályára, amelyen 2019 előtt járt, csak kicsit más szerkezetben - összegezte a miniszter.

Nagy Márton: van pénz a beígért kifizetésekre, de vége az alacsony kamatoknak

Erős fiskális dominancia látható a monetáris politika felett a gazdaságban, aminek megvan a létjogosultsága, de csak átmeneti ideig, egy-két évig maradhat fenn – mondta a konferencián Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója, a jegybank volt alelnöke. Nagy Márton szerint a fiskális politika aktív és ösztönző, míg a monetáris politika csak félig aktív, "nem szigorít, hanem szigorítgat".

Erős ösztönző előtt áll az ország, 2021 utolsó negyedévében és 2022 első negyedévében a GDP 15 százaléka feletti költségvetési kiáramlás várható a már bejelentett intézkedések alapján – hívta fel a figyelmet.

A miniszterelnök főtanácsadója szerint a kiadásokra megvan a fedezet, szeptember végén 2010 óta nem látott összeg, 4500 milliárd forint állt rendelkezésre az állam számláján. Ebből finanszírozható egyebek mellett az szja-visszatérítés, a fegyverpénz, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, az ágazati béremelések, a munkáltatói járulékcsökkentés, a kieső uniós források, az otthonfelújítási programok.

A növekedés több mint 50 százalékát a jegybank adta 2013 és 2019 között, amikor monetáris dominancia volt megfigyelhető az országban. Ezzel szemben 2021-2022-ben a fiskális politika az uniós programokkal együtt a GDP-bővülés 60-70 százalékáért felelős – húzta alá Nagy Márton.

A szakember szerint a fiskális és a monetáris politika irányítói a jelenlegi világpiaci környezetben nincsenek könnyű helyzetben, a kockázatok megnehezítik a döntéshozatalt és a tisztán látást. Feltételezéseket kell tenni arról, hogy mennyire lesz tartós az energiaárak megugrása, a chiphiány, a munkaerőhiány egyes szakmákban, mikor lesz képes a kínálat a kereslet növekedéséhez alkalmazkodni. Kevésbé valószínű forgatókönyv, de felmerül a stagfláció kockázata is, amikor a magas infláció alacsony növekedéssel párosul - jelezte. 

Nagy Márton ugyanakkor figyelmeztetett, hogy vége az alacsony kamatok és a pénzbőség időszakának, és fel kell készülni arra, hogy az államadósság mostani 1000 milliárd forintos kamatterhe fokozatosan növekszik, 100-200 milliárd forinttal már jövőre több lesz.