A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1,6 százalékos magyar gazdasági növekedéssel számol az idei évre a tavalyi 0,5 százalék után, jövőre pedig 2 százalékos bővülést vár – tette közzé az MTI.
Az idei év második negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal haladta meg a 2024. második negyedévit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai közlése szerint.
Folyamatos a párbeszéd a munkaadói és munkavállalói oldallal a minimálbér emeléséről – írja mai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A negyedéves gazdasági előrejelzésben ismertetett adatok szerint az MNB az idei inflációt a 3-4,5 százalékos sávba várja, amely 0,5 százalékponttal alacsonyabb a márciusi előrejelzéshez képest. A jövő évi és a 2026-os prognózison nem változtatott a jegybank, mindkét évben 2,5-3,5 százalék közötti fogyasztóiár-index növekedéssel számol – közölte Balatoni András, a jegybank igazgatója a júniusi Inflációs jelentést bemutató mai online sajtótájékoztatóján.
Összességében minimálisan javultak a világgazdaság idei kilátásai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az előző, januári előrejelzés óta. Magyarországon az idei évre 3,7 százalékos éves átlagos inflációt és 2,2 százalékos GDP-növekedést jósol a szervezet.
A Világbank 2,6 százalékra javította a 2023-as globális gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a júniusban becsült 2,1 százalékról. Az idei évvel kapcsolatos várakozásán nem változtatott, továbbra is 2,4 százalékos világgazdasági bővülést vár.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) -0,6-(-0,4) százalékra változtatta az idei évi GDP-növekedési előrejelzését a korábban várt -0,5-0,5 százalékról. Az inflációs folyamatokat ugyanakkor valamelyest derűlátóbban ítéli meg a jegybank: a szeptemberben várt, éves összehasonlításban 17,6-18,1 százalékos prognózist 17,6-17,7 százalékosra változtatta ma kiadott legfrissebb, decemberi Inflációs jelentésében.
A magyar gazdaság a veszélyes nemzetközi környezetben is elkerüli a recessziót, 2023 egészében 1,5, jövőre 4 százalékkal növelheti teljesítményét – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Programban. Az infláció csökkenése az év második felében felgyorsul, az év végére az áremelkedés üteme egyszámjegyűre mérséklődik a tárca szerint. A kormány tervei szerint a költségvetési hiány jövőre 3 százalék alá, az államadósság aránya 66,7 százalékra mérséklődik.
Az eddig becsültnél némileg nagyobb idei globális GDP-növekedést vár a Világbank.
Egyetért a jövő évi költségvetés kormányrendelettel történő módosításáról szóló tervezetben foglaltakkal a Költségvetés Tanács, a testület ugyanakkor a kockázatokra is figyelmeztet.
Magyarország gazdasága lehet a második leggyorsabban növekvő az idén Horvátország után az IMF által vizsgált feltörekvő és fejlődő európai térségben – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) című jelentése szerint.
Ahogyan az elmúlt esztendőkben az már megszokottá vált, idén is még a nyári szünet előtt döntött a parlament a jövő évi költségvetésről, amelyet 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők – írja a Világgazdaság.hu. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke ugyanakkor a lapnak azt nyilatkozta: érdemes lenne átgondolnia a kormánynak a 2023-as büdzsét.
A magyar gazdaság Európában a leggyorsabbak között indult újra, az év közepére már meghaladta a járvány előtti szintet; idén 6,8 százalékos, jövőre pedig 5 százalék feletti növekedés várható – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter éves meghallgatásán a gazdasági bizottság mai ülésén.
Javította a horvát államadósság osztályzatát a Fitch Ratings, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy Horvátország alig több mint egy év múlva csatlakozhat az euróövezethez.
Magyarország a harmadik legnagyobb gazdasági növekedést érheti el idén az Európai Unióban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán ismertetett októberi felülvizsgált jelentése szerint.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték