Top 500: ezért maradt kevesebb nyereség a cégeknél

Megosztás Tetszik

A korábbi években megszokott impozáns tempó helyett tavaly igencsak szerényen nődögélt a nyereség szerinti toplista cégeinek adózott eredménye, az árbevételi rekordereké pedig drasztikusan visszaesett – írja a HVG. A Top 500 fejlécében két felirat megcserélve jelent meg. Az Adózóna a helyes fejléccel közli a táblázatot.

Kicsit több lett a bevételük, cserébe viszont riasztó mértékben csökkent a nyereségük tavaly a legnagyobb magyarországi vállalatoknak. Az árbevételi toplistán (HVG, 2014. november 9.) szereplő ötszáz cég adózás előtti eredménye 32 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. És ez még nem minden. Nyereségüknek, a 2012-es 12 százalék helyett, ezúttal a 19 százalékára tette rá a kezét az állam. Adózás után így 37 százalékkal kevesebb eredményük maradt, mint az előző évben; 100 forintnyi forgalomra már csak 2 forint 30 fillér jutott.

Nem csoda, ha az árbevételi legnagyobbaknak még a fele sem – az 500-ból csupán 246 cég – került fel a 2013-ban legnagyobb nyereségű vállalatok listájára. Márpedig minél kisebb az átfedés a két rangsor között, azaz minél kevésbé lehetnek biztosak a beruházások sorsáról döntők abban, hogy a nagyobb forgalom több nyereséget hoz, annál kritikusabban teszik fel a kérdést, hogy érdemes-e komoly befektetést kívánó üzletbe belevágni a magyar gazdaságban.

De persze a kisebb forgalom sem garancia a nagy haszonra. Az ötszáz legnagyobb nyereségű cég együttes adózott eredménye – a korábbi évek aktuális toplistatagjainak az adott évben 19–49 százalékos száguldása után – ezúttal mindössze 2,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Pedig a listákon, értelemszerűen, mindig az éppen a csúcson lévők szerepelnek. A fluktuáció ezúttal is meglehetősen nagy, az ötszáz közül 168 újonc. Ijesztő, hogy az egy évvel korábbi nyereségrangsor ötszáz szereplőjének 2013-as összesített eredménye majdnem 45 százalékkal kisebb, mint amekkorát 2012-ben elértek.

A kiesettek össznyereségének közel ezermilliárd forintos zuhanásában kitüntetett szerepe van az árbevételi lista örökös első helyezettjének, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek, amely a 2012-es 156 milliárd forint adózott eredmény után tavaly 19 milliárdos veszteségről adott számot. Az olajcég ugyanis 238 milliárd forintnyi értékvesztést számolt el, elsősorban a birtokában lévő olasz IES gazdaságtalan mantovai olajfinomítójának bezárása és a szíriai kitermelés bizonytalanságai miatt. Ugyancsak kiszorult a nyereség szerinti rangsorból az árbevételi toplista 9. helyén álló MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. és az ott a 10. Tesco-Global Áruházak Zrt. is; az előbbi eredménye a 2012-es 12,7 milliárdról félmilliárd forintra csökkent, az utóbbi 1 milliárdos pluszából pedig 43 milliárdos mínusz lett. A brit tulajdonú áruházlánc óriásveszteségét az az 54 milliárd forint okozza, amivel – magyarázata szerint „a gyorsan változó kereskedelmi környezet” miatt – üzleteinek könyv szerinti értékét csökkentette.

A nyereségrangsor élén így is két, az árbevételi nagyágyúk listáján is dobogós vállalat áll. Az első a győri Audi Hungaria Motor Kft., a második pedig az egykori Tungsramból lett GE Hungary anyacége, a GE Infrastructure CEE Holding Kft. Harmadikként a Corning Hungary Adatfeldolgozó Kft. futott be, amelynek ugyancsak bérelt helye van az élbolyban. Az amerikai székhelyű autóüveg-gyártó európai könyvelési központjaként létrehozott vállalkozás annak köszönheti a magyar mezőnyben szinte verhetetlen eredményét, hogy a világcég két dél-koreai, egy spanyol- és egy törökországi érdekeltsége papírforma szerint az ő leányaként termeli évről évre irigylésre méltó nyereségét.

„Táblázatfilozófiai” okból nem lehetett rajta az árbevételi legnagyobbak listáján az itt a negyedik helyen álló OTP Bank Nyrt., a pénzintézeteknek ugyanis a könyveléstani terminológia szerint nincs árbevételük; a HVG nyári banki toplistái (HVG, 2014. június 14.) is a mérlegfőösszegek alapján készülnek. Az ötszáz legnagyobb nyereségű cég sorában viszont 42 pénzügyi intézmény tűnik fel, ezzel a lista harmadik legnépesebb csoportját alkotják. Közöttük azonban csak kilenc bank van – a többi egyéb pénzügyi szolgáltatást végez –, mivel a nyári bankrangsorban szereplő hitelintézetekből 14-nek a nyeresége nem érte el az ötszázba kerüléshez szükséges (830 millió forintos) küszöböt, másik 13 pedig veszteséggel zárta az évet.

A rangsor legnépesebb csapata a szolgáltatóké. 125 ilyen – főleg az ingatlanbizniszben érdekelt, vagyonkezeléssel-tanácsadással foglalkozó, illetve informatikai – cég szerepel a listán, miközben az árbevételi ötszázban csupán 56-an vannak. A második legtöbb, 59 képviselője a nagykereskedelemnek van, ez az üzletág azonban már kevésbé jövedelmező: az árbevételi legnagyobbak között éppen kétszer ennyi ilyen cég van. De ez még mindig sokkal jobb arány, mint a kiskereskedőké, akik közül az árbevételi rangsorban 28-nak a neve tűnt fel, itt pedig csupán nyolcé.

Örökös garanciát persze az sem jelent a nagy nyereségre, ha egy cég szolgáltatásból él. Éppen ebben az ágazatban a legnagyobb a jövés-menés: a 125 vállalkozás közül 54 frissen került be a legnagyobb ötszázba – miután a tavalyiak közül 63-an kihullottak. Az első tízben mindenesetre hagyományosan két képviselőjük is van a szolgáltatóknak. A Corninghoz hasonlóan a másik is amerikai érdekeltség: a hollywoodi Paramount Stúdió filmjeinek forgalmazását – nagyobbrészt az Európai Unió országaiban – intéző és az ezért járó jogdíjakat elkönyvelő Viacom International Hungary Kft. (az 5. helyen áll a listán). A joghasznosítás egyébként is virágzó üzlet. Nem csupán az ugyancsak hollywoodi 20th Century Fox filmjeit terítő TCF Hungary Kft. (99.) űzi ezt az ipart, hanem például a Pepe Jeans brit divatmárka jogdíjkezelő – és mellékesen négy magyarországi üzletét működtető – leánya, a PJ Hungary Kft. (112.) vagy az ugyancsak a divatbizniszben utazó holland G-Star Raw ugyanilyen ügyeit intéző Facton Kft. (121.). Nem jog-, hanem bérleti díjat szednek az apportként kapott tengeri olajfúró tornyokat bérbe adó, egytől egyig újlengyeli székhelyű postafiókcégek (26., 29., 30., 40., 89.). Ötük együtt öt alkalmazottról adott számot, közülük is négy a cégecskék svájci, illetve luxemburgi fióktelepén ténykedik. De persze közel sem csupán efféle cégegzotikumok vannak a szolgáltatók sorában. Ebbe a csapatba tartozik például az immár harmincéves ArchiCad építészeti szoftveréről világszerte ismert Graphisoft SE Zártkörűen Működő Európai Részvénytársaság (154.) vagy az autókba épített gyári navigációs rendszerek világpiacának legnagyobbjai közé számító NNG Kft. (88.) is.

Az egy cégre jutó nyereség a gyógyszeriparban a legmagasabb, 14,7 milliárd forint. A második legjobb ebben a tekintetben a gépgyártás, ám ott az egy GE tornázza föl az átlagot 11,9 milliárdra, az ágazat többi 16 cégére egyenként csupán 4 milliárd forint jut. A leggyengébben a kiskereskedők muzsikálnak, noha 1,6 milliárd forintos átlaguk így is bő ötszöröse a tavalyinak. Más kérdés, hogy ezt az emelkedést szinte kizárólag a 2012-es méretes vesztesége után tavaly 2 milliárdos nyereséget elkönyvelő Lidl Magyarország Bt. (192.) 10 milliárdos plusza okozta. Hasonló a helyzet az építő- és építőanyag-iparban, ahol az egy vállalatra jutó nyereség majdnem meghatszorozódott. Itt nem egy, hanem két cég produkciója húzta föl az átlagot – ám ez a kettő olyan közeli rokona egymásnak, hogy első hallásra nem is könnyű átlátni a köztük lévő különbséget. Az egyik a – ma vagyonkezelőként működő Vegyépszer Zrt.-ből 2009-ben Nemzetközi Vegyépszer Zrt. néven kivált, és utána átnevezett – Vegyépszer Hungária Zrt. (14.). Ez annak köszönheti 25,5 milliárd forintos – árbevételének közel hétszázszorosát kitevő – eredményét, hogy csődegyezség keretében éppen ennyit engedtek el neki a kényszerhitelezői. A másik látványos ugrás pedig az e cégből 2011-ben kivált új Nemzetközi Vegyépszer Zrt. (38.) nevéhez fűződik, amely ellen már alakulásának évében csődeljárás indult, és amely tavaly nullaforintos árbevétellel ért el 12,5 milliárdos nyereséget (ez a nyereség persze már csak virtuális, hiszen a pénzt rég elköltötte).

A lista 31 állami vállalata közül a legnagyobb, 32 milliárd forintos adózott eredményről az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. (8.) adott számot. Az energiamamut ugyanakkor az államiak közül a legsúlyosabb – 41 milliárd forintos – nyereségcsökkenésnek is az elszenvedője. A legnagyobb, 35 milliárd forintos eredménynövekedésről e csapatban a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (51.) adott számot.

Mindig meglepetés a Magyar Államvasutak Zrt. (90.) felbukkanása a legnyereségesebb vállalatok toplistáján, de természetesen évről évre az derül ki, hogy a MÁV-csoport a veszteségének ellentételezésére kapott – 2013-ban 199 milliárd forint – állami támogatásnak köszönheti – ezúttal közel 5 milliárdos – eredményét. Hasonlóan üde színfoltja a listának a közmédiát egyenműsorokkal ellátó, legendásan kiegyensúlyozott hírműsoraiért „közszeretett” MTVA (118.) feltűnése; a tavaly alig 6 milliárd forint üzleti bevételű szervezetnek közel 67 milliárdos úgynevezett közszolgálati hozzájárulásból, valamint 9 milliárd forint más címeken adott állami pénzből maradt 4 milliárdot közelítő nyereségre.

A Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. (124.) eredményének háromötöde lényegében a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (273.) és a (2013-as toplistából már kiszorult) Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. előző évi nyeresége után az anyacégüknek fizetett osztalékból, kétötöde pedig a Főtáv – az anyacég konszolidált mérlegében is megjelenő – friss nyereségéből áll. A 31 ezer kilométernyi országos közúthálózatot kezelő és – úgy-ahogy – karbantartó Magyar Közút Zrt. (271.) két fő bevételi forrása az alapfeladatára a költségvetésből kapott 42 milliárd és az uniós finanszírozású útfelújításokért járó 63 milliárd forint. Az emlékezetes trafikpályázatokat lebonyolító és a -koncessziókat azóta is kezelő ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (359.) is az állami alapítójától kapott egymilliárd forintos juttatásnak köszönheti eredményét.

Mindezek után szinte hihetetlen, hogy a Magyar Posta Zrt.-nek (398.) bármiféle közpénzjuttatás nélkül, egyszerűen a takarékosabb működésből lett nyeresége. Sőt, nemhogy nem kapott állami pénzt, hanem ő fizetett be a költségvetésbe – a szokásos adókon felül – majdnem 10 milliárd forint tranzakciós illetéket.
A Top 500 listán szereplő cégek részletes adatait itt nézheti meg:
http://bit.ly/HVG_TOP500