Nemzetközi adatbázisok alkalmazása a transzferárban

Megosztás Tetszik

Az összehasonlító független ügyletek meghatározásához – bizonyos transzferárképzési módszereknél – nemzetközi adatbázisok alkalmazhatóak. A magyar adóhatóság 2021. május 28-án kiadott iránymutatásában található, hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott standard adatbázis-kutatás kvantitatív és kvalitatív lépéseit Orbók Ilona, a BDO Magyarország adópartnere foglalta össze.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal meghatározta azokat a szempontokat, melyet célszerű alkalmazni abban az esetben, ha független ügyleteket szeretnénk összehasonlítani. A földrajzi elhelyezkedés, a tevékenységelemzés, a függetlenség és a profitabilitás olyan szempontok, melyek a nemzetközi adatbázisok használatával segíthetnek pontos képet alkotni az ügyletek függetlenségéről.

„Az adatbázis-kutatás elkészítésének stratégiája számos tényezőtől függ, a megfelelő kutatási lépések alkalmazásához ezek egyedi értékelése szükséges” – mondta Orbók Ilona, a BDO Magyarország adópartnere. – A NAV által kiadott iránymutatás megbízható keretet biztosít az alkalmazandó szűrési lépésekre, valamint a lehetséges módosításokra is, ami a pandémia miatt is szükségessé válhat.”

Kvantitatív adatbázis-kutatási lépések

Fontos, hogy a kiválasztott tesztelt fél piaci környezetével egyező vagy ahhoz nagyon hasonló földrajzi területen működő független társaságokat válasszunk ki. Amennyiben – a magyar tesztelt fél esetében – nem található kellő számú hazai társaság, célszerű bővíteni a földrajzi kritériumokat (pl. közép- és kelet európai régió). A tevékenységi kör meghatározásánál mindig olyan osztályozási rendszert kell kiválasztani, amely nemzetközileg széles körben elfogadott (például NACE Rev. 2), egyúttal törekedjünk az adott vállalatcsoporton belüli tevékenységet legjobban jellemző tevékenységi kód kiválasztására! Ha egy tevékenységet több kód is lefed, ajánlott mindet kiválasztani.

A NAV gyakorlata alapján a függetlenség biztosításához egy társaságban egy tulajdonos legfeljebb 50 százalékos részesedéssel rendelkezhet, illetve a társaság tulajdonosi hányada a leányvállalatában nem lehet több 50 százaléknál. Ha ezek a feltételek alacsony találati számot eredményeznek, a keresés bővíthető az ismeretlen függetlenségű vállalatokkal is. Fontos, hogy a választott jövedelmezőségi mutató számításához szükséges pénzügyi adatok rendelkezésre álljanak az elemzést érintő (legalább három egymást követő) üzleti évekre vonatkozóan, illetve elengedhetetlen a tartósan veszteséges és az inaktív vállalatok kizárása is.

A kvalitatív (minőségi) kutatás lépései

„A kvantitatív adatbázis-kutatási lépések önmagukban nem elegendőek a szokásos piaci jövedelmezőségi szint meghatározásához” – hangsúlyozta Orbók Ilona. „A lehető legmegbízhatóbb, összehasonlítható adathalmaz előállításához kvalitatív kutatásra is szükség van is. A minőségi kutatásra és elemzésre vonatkozóan az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni.”

Az adatbázisokból meghatározható a társaságok függetlenségi jellemzője, de ezek az információk nem feltétlen naprakészek, így előfordulhatnak olyan esetek, hogy a társaságok csoporttaggá váltak, és így ki kell zárni őket. Ezért fontos, hogy mindig ellenőrizzük a függetlenséget a társaság honlapján, mely segítségével azt is eldönthetjük, hogy a kapcsolt tranzakcióval valóban összehasonlítható tevékenységet végeznek-e. Ezen kívül az összehasonlíthatóság megállapítása során az előállított termékek és a nyújtott szolgáltatások jellemzőit is figyelembe kell venni.

Vizsgáljuk meg, és zárjuk ki a tartós veszteséget generáló (két egymást követő negatív eredményű év) társaságokat. A fenti leírt lépések alapján célszerű egy úgynevezett elutasítási mátrix létrehozása, amely tartalmazza az összehasonlító elemzés során elfogadott és kizárt entitásokat. Előfordulhat, hogy kizárólag a karakterizációnak nem teljesen megfelelő, független társaságokat lehet azonosítani (például bérgyártó, korlátozott kockázatú disztribútor). Ilyenkor a független vállalatok jövedelmezőségi adatain korrekciót kell végrehajtani (például működő-tőke kiigazítás, költség vagy árbevétel korrekció).

„A gazdasági válság kapcsán felmerülő egyéb megoldások kialakításához szükséges megismernünk az adott iparágat, valamint végezzünk funkcionális elemzést, mivel a különböző iparágakat és az egyes vállalatokat eltérően érinthet egy esetleges gazdasági válság, tehát minden esetben egyedi értékelés szükséges” – zárta összefoglalóját Orbók Ilona – olvasható a sajtóközleményben.