adozona.hu
Nem tették közzé a bírósági ítéletet – megsértették a személyiségi jogait
//adozona.hu/altalanos/Nem_tettek_kozze_a_birosagi_iteletet__megse_PSQV6E
Nem tették közzé a bírósági ítéletet – megsértették a személyiségi jogait
Azzal, hogy a polgármesteri hivatal és az önkormányzat az önkormányzat internetes oldalán a valóságot hamis színben feltüntetve, a felperes közszolgálati jogviszonyának jogellenes megszüntetésével kapcsolatos bírósági ítélet megállapításait nem közölte, megsértette a felperes jóhírnevét és a munkához való személyiségi jogát is – mondta ki a Kúria.
Megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal sértették meg, hogy 2004. évben az internetes oldalon a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegése és a fegyelmi határozattal történő hivatalvesztés tényének közlésén túl a felperesnek a fegyelmi határozatban és az eljárás irataiban szereplő személyes adatait is nyilvánosságra hozta.
A jogerős ítélet az I. és II. rendű alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy az ítéletben meghatározott tartalmú elégtételt nyújtó közleményt az internetes oldalon tegye közzé.
Kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 3 000 000 forintot és törvényes kamatát nem vagyoni kártérítés címén.
A Kúria az alperesek felülvizsgálati kérelme alapján indult felülvizsgálati eljárásban meghozott ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelem alapján a következő kérdésekben kellett dönteni: sérült-e az alperesek Pp. 3. § (6) bekezdésében biztosított eljárási joga, illetve az a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indokolja-e; rendelkezik-e az I. rendű alperes perbeli legitimációval; a jogerős ítéletnek a személyes adatok és a jóhírnév védelméhez, valamint a munkához való joghoz fűződő személyiségi jog megsértését megállapító, továbbá az elégtétel adására vonatkozó rendelkezése jogszabályt sért-e; a követelés elévült-e; a nem vagyoni kártérítés összegszerű meghatározása a Pp. 206. §-ába ütközik-e – írja közleményében a Kúria Sajtótitkársága.
Hozzászólások (0)