Merre, hány méter? Tiltott zónák trafikoknak

Megosztás Tetszik

Május 30-ától szigorodnak a dohányboltok elhelyezésének szabályai. Erről és a korábbi előírások értelmezéséről adott ki tájékoztatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) kormányrendeletet (a továbbiakban: kormányrendelet) – amint arról a dohánytermék a 2013. november 28-án megjelent, a dohánytermék-kiskereskedelemmel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 453/2013. (XI. 28.) kormányrendelet módosította. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz beérkezett kérdések, és a jogszabály új rendelkezéseinek helyes értelmezése okán az alábbiakról tájékoztatta az érintetteket.

1. A kormányrendelet 1. számú mellékletének 2.1. pontja szerint „dohánybolt nem működhet másik dohánybolt bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül”. Ezen rendelkezés − a melléklet 2.2. pontja értelmében – „akkor minősül megtartottnak, ha a dohányboltok (egymáshoz legközelebb eső) bejáratainak középvonalától számított legrövidebb, szabályos gyalogos közlekedési útvonal hossza eléri vagy meghaladja a 200 métert”.

Új dohánybolt nyitása, vagy már működő üzlet elhelyezésének megváltoztatása előtt körültekintően kell eljárni a leendő üzlethelyiség kiválasztásakor. Ellenőrizni szükséges a választott helyszínen, hogy a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) gyalogos közlekedésre vonatkozó szabályai szerint 200 méteres távolságon belül nem üzemel-e már dohánybolt. A vizsgálatot az engedélyező vámhatóság is el fogja végezni a kérelem benyújtása után.

A vámhatósági engedéllyel rendelkező nemzeti dohányboltok – pontos címadatokkal is ellátott – listája (a vámhatósági adatbázisban bekövetkező változásokat követő napon frissülve) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján a „Trafiktörvény - Közérdekű információk - Vámhatósági engedéllyel rendelkező nemzeti dohányboltok listája” pont, vagy a http://nav.gov.hu/nav/trafik/kozerdeku_informaciok/engedelyes_dohanyboltok hivatkozás alatt is elérhetőek.

A listán szereplő és a választott helyszín közelében lévő dohányboltok távolságát célszerű előzetesen egy gyalogos útvonaltervező program segítségével ellenőrizni. A legrövidebb útvonal ezen kívül saját méréssel is meghatározható. Kétséges, vagy vitás esetben a hiteles mérést szakértő felkérésével, kirendelésével lehet teljes biztonsággal elvégezni, a vámhatóság vitás helyzetben ezt fogja alkalmazni.

2. A kormányrendelet 1. számú mellékletének 2.5. pontjának a)-b) alpontjára tekintettel „dohánybolt nem létesíthető olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 m²-nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet (kereskedelmi egység), illetve üzemanyagtöltő állomás, azt kiszolgáló kereskedelmi egység működik”.

A kormányrendelet szerint bármely építményben, amiben legalább egy olyan üzlet üzemel, amelynek eladóterének alapterülete nagyobb 2500 m²–nél, fennáll a tiltás. Adott üzlet alapterületén belül az eladótér az üzleten belül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére szolgáló terület.

Azt a körülményt, hogy abban az építményben, amelyben dohányboltot szándékoznak nyitni, 2500 m²–nél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet működik-e, avagy sem a dohánytermék-kiskereskedelmi engedély iránti kérelmet előterjesztő személynek kell megvizsgálnia.

A vámhatóság a fenti követelménynek való megfelelést utólag az építmény hatósági építési engedélye, illetve használatbavételi engedélye alapján ellenőrzi. Kétség fennállása esetén az eladótér területét méréssel állapítja meg a vámhatóság, melybe minden olyan területet (például közlekedőt) beszámítanak, amelyen az adott kereskedelmi egység áruját bemutatják, reklámozzák, vagy ahol a megvásárolt termékeket el lehet csomagolni, vagy ügyfélszolgálati tevékenységet végeznek.

Célszerű, minden üzletház, bevásárló központ, üzletcsarnok területén, vagy amellett jelenleg működő dohánybolt engedélyesének az előzőek szerint eljárva tisztázni a szóba jöhető üzletek alapterületét.

2014. május 30-át követően nem létesíthető dohánybolt üzemanyagtöltő állomáson (benzinkúton) és az azt kiszolgáló kereskedelmi egységben sem.

Az üzemanyagtöltő állomást kiszolgáló kereskedelmi egység az olyan üzlet, amely jellemzően a benzinkúttal egy épületben helyezkedik el, és elsősorban az üzemanyagot vásárló személyek kiszolgálását végzi.

A fentieknek jelenleg nem megfelelő dohánybolt 2014. május 30-áig üzemelhet jelenlegi helyén, ezt követően a dohánybolt engedélyesének új, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő üzlethelyiségbe kell áthelyeznie tevékenységét.

3. A nevezett melléklet 2.6. pontjának értelmében nem létesíthető dohánybolt „a 2.5. pontban meghatározott építményhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem, ha az egyébként az építménytől fizikailag elkülönül”, valamint „az építmény rendeltetésszerű használatához biztosított gépjármű elhelyezésére szolgáló területen (parkolóban), ideértve különösen annak járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalait, határoló területeit, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített területeit is”, ezen túlmenően „ezen területből bármely célból vagy jogcímen leválasztott (kialakított) területen”.

A kormányrendeletben meghatározott építmény „rendeltetésszerű használatához biztosított gépjármű elhelyezésére szolgáló terület (parkoló)” alatt – a NAV álláspontja szerint – az érintett építményhez kialakított, a vásárlást elősegítésére szolgáló parkoló területet kell érteni.

A parkolásra szolgáló terület járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalai, határoló területei, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített terület alatt pedig azon útvonal értendő, amely a fentebb nevesített építmény megközelítést funkcionálisan szolgálja, így például a parkolóból az üzletbe történő bejutást, továbbá azon fás, füves terület, amely a parkoló valamint a gyalogos közlekedési útvonal elválasztását, vagy a parkolónak és a gyalogos közlekedési útvonalnak más területektől történő elválasztását szolgálja.

A kormányrendelet szerinti építményben működő, abból leválasztott, illetve ahhoz kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron üzemelő kereskedelmi egység eladóterének alapterülete, az építményhez tartozó parkoló, illetve az abból leválasztott (kialakított) terület meghatározásához az építmény építési dokumentációiban szereplő adatok szolgálnak tájékoztatásul.

Minden vitás esetben építésügyi szakhatóság, vagy szakértő adhat felvilágosítást. A fentiekben ismertetett feltételeket az illetékes fővárosi, megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságok az engedélyezési eljárás során a benyújtandó helyszínrajz alapján, szükség esetén helyszíni szemle tartásával vizsgálják.

4. A vámhatóság az engedélyezési eljárás során vizsgálja, hogy az engedély módosítása iránti kérelem, annak mellékletei, illetve az ezekben foglalt adatok a tényeknek, illetve a jogszabályoknak megfelelnek-e. Amennyiben az előterjesztett okiratok, a rendelkezésére álló adatok, valamint a hatósági nyilvántartások alapján megállapítható, hogy a kérelmező, illetve kérelme megfelel a vonatkozó jogszabályi követelményeknek, a vámhatóság az engedélyt határozatával módosítja. Amennyiben azonban a kérelemben rögzített adatok olyan jövőben tervezett módosítás végrehajtására vonatkoznak, így például engedélytől eltérő helyszín kialakítása, amelyek a kérelem benyújtásakor, illetve annak elintézésére meghatározott törvényi határidőn belül tényszerűen, érdemben nem vizsgálhatók, az engedélyezés feltételeinek megállapítására, az engedély módosítására nincs mód, a kérelmet a vámhatóság elutasítja.

A dohánytermék-kiskereskedelemmel összefüggésben, egyebekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapján (www.nav.gov.hu), a „Trafiktörvény” menüpont alatt tájékozódhatnak, ahol a felmerült kérdés és az arra adott vámhatósági válaszok kategorizálva a („Gyakran Ismételt Kérdések”), valamint egyéb tájékoztatások („Közérdekű információk”) is megtalálhatók – írja a NAV közleménye.