Megszüntetnék a görögök elleni túlzott deficiteljárást

Megosztás Tetszik

Nyolc év után a Görögországgal szemben folytatott túlzott deficiteljárás megszüntetését javasolja az Európai Bizottság a tagoszágoknak – jelentette be Pierre Moscovici pénzügyi EU-biztos szerdán Brüsszelben, hangsúlyozva, hogy a döntéssel egyúttal „új lap nyílhat nemcsak Athén, de az eurózóna számára is”.

Pierre Moscovici a brüsszeli testület szerdai ülése után nyilatkozott, amelyen a biztosok kollégiuma az említett döntésre jutott. A francia biztos utalt arra, hogy 2009-ben a görög államháztartás hiánya még 15,1 százalék volt, míg tavaly 0,7 százalékos többletet tudtak felmutatni, és közben is mindvégig, szinte töretlenül csökkenő tendenciát mutatott a költségvetési deficit mértéke.

Moscovici szerint ez a tendencia a jövőben is fenntartható marad – ez az egyik feltétele a túlzott hiányeljárásból való „kiengedésnek” –, és a görög hiány idén és jövőre is a várakozások szerint 3 százalék alatt marad majd, miközben a görög GDP 2017-ben 2,1 százalékkal, 2018-ban 2,5 százalékkal növekedhet.

„Görögország elkezdi betakarítani a termését sok év megszorítási politikájának” – vélte a francia biztos (korábban maga is hazája pénzügyminisztere volt), és utalt arra, hogy a napokban lezárult a görög adósságkezelési program második felülvizsgálata, amelynek pozitív következtetései nyomán éppen a szerdán a görög költségvetéshez megérkezett a hitelezők támogatási programjának újabb 7,7 milliárd eurós csomagja.

„Görögország ezzel új lapot nyithat, és ráléphet a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés szakaszára” – mutatott rá nyilatkozatában Moscovici, aki arról is beszámolt, hogy a görög eredmény több, mint 140 konkrét kormányzati akció és projekt eredményeként alakult ki. Ezeknek is köszönhető, hogy a görög deficit ma már az EU-átlag alatt áll – tette hozzá.

A biztos szerint ezzel egy időben maga az eurózóna is egyértelműen a válságból való kilábalás jeleit mutatja, hiszen amennyiben a tagországok pénzügyminiszteri tanácsától Görögország is megkapja az eljárás alól a felmentést, utána már csak három uniós ország ellen marad hatályban ilyen, szemben a válság csúcspontján, 2010-ben regisztrált 24 tagországgal. (A három ország egyébként Nagy-Britannia – amely azonban nem tagja az eurózónának –, Franciaország és Spanyolország.)

Moscovici szerint ezek az eredmények azért is fontosak, mert adatszerűen demonstrálják, hogy az európai uniós gazdaságpolitikát sokak állításával szemben mégsem a gazdaságot megölő öncélú megszorítás szándéka vezérli.

Ami konkrétan Görögországot illeti, Athénnak tudnia kell – tette hozzá -, hogy az Európai Bizottság, személy szerint is Jean-Claude Juncker elnök, valamint ő maga pénzügyi biztosként „mindig Görögország oldalán állt”.