Marad az Amazon online óriásplatform: az Európai Unió Törvényszéke elutasította a minősítés elleni beadványt

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió Törvényszéke elutasítja a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet alapján az Amazon Store platformot „online óriásplatformnak” minősítő bizottsági határozat ellen az Amazon által benyújtott keresetet, írja a Törvényszék T-367/23. számú ügyben hozott ítéletében.

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA)1 különleges kötelezettségeket ír elő az Európai Bizottság által „online óriásplatformnak” vagy „nagyon népszerű online keresőprogramnak” minősített, bizonyos szolgáltatások szolgáltatói számára, amennyiben felhasználóik száma meghaladja a 45 milliót az Európai Unióban (azaz az Unió lakosságának 10 százalékát). Az Amazon Store platformot üzemeltető Amazon EU Sàrl azon határozat megsemmisítését kérte, amelyben a Bizottság e platformot a DSA alapján „online óriásplatformnak” minősítette.

Az Amazon vitatja a rendelet azon rendelkezésének jogszerűségét, amely meghatározza azokat az online platformokat, köztük a piactereket, amelyeket online óriásplatformnak kell minősíteni, és amely e platformokat bizonyos átláthatósági, együttműködési és adathozzáférési kötelezettségek alá veti. Az Amazon szerint e rendelkezés több, az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított alapvető jogot sért, többek között a vállalkozás szabadságát, a tulajdonhoz való jogot, a törvény előtti egyenlőség elvét, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, valamint a magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a bizalmas információk védelmét.

Az Európai Unió Törvényszéke ítéletében elutasítja a keresetet.

A vállalkozás szabadságát illetően a Törvényszék megállapítja, hogy a DSA által előírt kötelezettségek kétségtelenül beavatkozást jelentenek e szabadságba, mivel jelentős költségeket okozhatnak, befolyásolhatják a tevékenységek szervezését és összetett műszaki megoldásokat igényelhetnek. Mindazonáltal ezen, törvény által előírt beavatkozás, amely nem érinti a vállalkozás szabadságának lényeges tartalmát, az Alapjogi Charta értelmében igazolt. Az uniós jogalkotó ugyanis, amely széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, nem követett el nyilvánvaló hibát, amikor úgy ítélte meg, hogy az online óriásplatformok – ideértve a 45 millió felhasználóra vonatkozó küszöbértéket meghaladó piactereket is – rendszerszintű kockázatokat jelenthetnek a társadalomra, többek között a jogellenes tartalom terjesztése vagy az alapvető jogok, köztük a fogyasztóvédelem megsértése révén. Az ezen platformok számára előírt kötelezettségek – így például a nem profilalkotáson alapuló ajánlási lehetőség, a hirdetések nyilvános adattára vagy a kutatók bizonyos adatokhoz való hozzáférése – ezeknek a kockázatoknak a megelőzését szolgálják, még akkor is, ha jelentős gazdasági terhet rónak az említett platformokra.

Az egyenlőség elvét illetően a Törvényszék megállapítja, hogy az uniós jogalkotó széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezett az online óriásplatformok, köztük a piacterek egységes kezelése érdekében, mivel ez utóbbiak rendszerszintű kockázatokat is jelenthetnek a társadalomra nézve. Ezen túlmenően a DSA-ban az online platformok között a felhasználóik száma alapján tett különbségtétel nem önkényes, és nem is nyilvánvalóan alkalmatlan az e kockázatok megelőzésére irányuló célkitűzésre tekintettel, mivel a legalább 45 millió felhasználóval rendelkező online platformok nagyszámú személyhez juttathatnak el illegális tartalmakat.

A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát illetően a Törvényszék megállapítja, hogy az online óriásplatformok számára előírt azon kötelezettség, hogy nem profilalkotáson alapuló ajánlási lehetőséget biztosítsanak, korlátozhatja az e platformokon forgalmazott termékek megjelenítési módját, de ez a beavatkozás indokolt. Ezen, törvény által előírt intézkedés nem érinti a véleménynyilvánítás szabadságának lényeges tartalmát, és a fogyasztók védelmének jogos célját szolgálja. Így az uniós jogalkotó a jelentős mérlegelési mozgásterének túllépése nélkül mérhette össze az említett platformok kereskedelmi véleménynyilvánítási szabadságát és a fogyasztóvédelmet.

A magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a bizalmas információk védelmét illetően a Törvényszék megállapítja, hogy a hirdetések átláthatóságára és a kutatók bizonyos adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó kötelezettségek valóban az e jogba való beavatkozásnak minősülnek, de azokat törvény írja elő, arányosak, és közérdekű cél, nevezetesen a rendszerszintű kockázatok megelőzése indokolja, többek között a fogyasztóvédelem magas szintjéhez való hozzájárulás érdekében. Hangsúlyozza, hogy az adattár nyilvánossága szigorúan szabályozott, a kutatók hozzáférésére pedig szigorú biztonsági és titoktartási garanciák vonatkoznak.