Áttérés kivára társasági adóról: tárgyi eszköz értékesítése és osztalékfizetés

  • adozona.hu

Tao-alany kft. tervezi, hogy áttér a kivára. Előtte azonban még egy tárgyi eszközt is szeretne értékesíteni. Miként adózik ez az ügylet, illetve az, ha a társasági adó időszaka alatt képződött osztalék kifizetése a kiva hatálya alatt történik? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: tao-alany kft. tárgyieszköz-értékesítés előtt áll, amelyből várhatóan 85 millió forint bevétele lesz, az eszközök könyv szerinti értéke 35 millió forint, tehát így 50 millió forint lenne a tao-alap. A vállalkozás megfelel a kiva adózási feltételeinek, idén januárban választaná ezt az adózási módot. Ha jól értelmezem a törvényt, akkor 2021. 02. 01-jétől kivás lenne, és amennyiben az ügylet adásvétele, birtokba adása 2021. 02. 01-jét követően történne meg, de januárban előszerződést kötnének a felek, és foglaló átadása is történne, úgy ezen ügylet lehetne kiva hatálya alá tartozó jövedelem, vagyis az 50 millió forint eredmény után megúszható lehetne-e a 9 százalék társasági adó. Mivel a személyi jellegű juttatások összege éves szinten nem haladná meg a 10 millió forintot, így számításaim szerint jóval kedvezőbb lenne az adózása a vállalkozásnak. Amennyiben igen, az osztalékfizetéssel kapcsolatosan lenne kérdésem. A vállalkozásnak a tao hatálya alatt 220 millió forint eredménytartaléka halmozódott fel, ezt az összeget szeretné a tulajdonosoknak kifizetni. A következő lenne az osztalék fizetés menete: 2021-ben osztalékelőleg lenne 220 millió forint összegben, 2022-ben történne az osztalék jóváhagyása szintén erről az összegről. Ebben az esetben a jóváhagyott osztalékra kellene-e kivát fizetni? Kizárólag a tao alatt képződött osztalék összegét szeretnénk kifizetni.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) 16. § (7) pontja szerint jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó kikerül a tao-törvény hatálya alól. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (kiva törvény) 27. §-a szerint a társasági adó alanya a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit – a 28. §-ban meghatározott eltéréssel – alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Vagyis általánosan a megszűnés adókövetkezményeit kell alkalmazni az áttérésre, kivéve, ha a kiva törvény kifejezetten mást mond.

Olvassa el az Adózóna „Adóalap-csökkentés kivára való áttérés előtt” és „Kapcsolt vállalkozások: itt a magyarázat, miért ugyanazon személyek a házastársak” című írását is!

Amennyiben az eszköz értékesítése ténylegesen a kiva időszakában valósul meg, akkor az értékesítés nyeresége nem adóköteles, mivel az nincsen a kiva törvény 20. § szerinti adóalap-növelő tételek között felsorolva. Felhívom ugyanakkor a figyelmet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) vonatkozó rendelkezéseire, különösen a tartalom a forma előtt elvre, és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére. A kivára való áttérésnek az eszközzel kapcsolatban más adókövetkezményei is felmerülhetnek, amennyiben valamilyen adóalap-, vagy adókedvezmény kapcsolódott hozzá.

A személyi kifizetések összege kivaalapot képez, de ez kedvezőbb adózási módot jelent, hiszen a 15,5 százalék szocho és a 1,5 százalék szakho helyett csak 11 százalék kivát kell fizetni.

A tao-alanyiság alatt felhalmozódott eredménytartalékból kiosztott osztalékra a kiva törvény 20. § (3) b) pontja vonatkozik, amely szerint az adóalapot növeli az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék – ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot, vagyis az ilyen osztalék nem teremt kivakötelezettséget, hiszen az eredménytartalékba csak már a tao-ban leadózott összeg kerülhetett.

Egy további kérdés is felmerült az olvasó részéről: az előzőekben említettem az osztalékfizetést. Az világos, hogy a tao alatt keletkezett eredmény nem kivaalap-növelő tétel. Amikor az osztalékról döntést hoz a taggyűlés, akkor azonban a vállalkozásnak már lesz a kiva időszakban is osztalékként kifizethető eredménye, viszont osztalékfizetésre elegendő lenne a tao időszaka alatt képződött eredménytartalék. Ebben az esetben a kifizetendő osztaléknál figyelembe kell-e venni a kiva alatt képződött eredményt? Van-e erre vonatkozó jogszabályi előírás, vagy ez az adózó döntése ilyen esetben? Számpéldával szemléltetve: tao-s eredménytartalék 220 millió forint, a kiva alatt elért eredmény 50 millió forint, osztalékfizetés 215 millió forint, vagyis ebben az esetben a kivaalapnál kell növelést végrehajtani 50 millió forinttal, vagy ezt majd egy későbbi osztalékfizetésnél kell megtenni, amikor már elfogy a tao-s eredménytartalék?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A társaság továbbra is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) alá tartozik, ezért a számviteli törvény 39. § (3) szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a kifizetés után sem csökken a jegyzett tőke összege alá, vagyis a számviteli törvény nem tesz különbséget az évek között. A kiva törvény 20. § (3) b) pontja szerint az adóalapot növeli az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék, ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot, vagyis a kiva törvény ugyan tesz különbséget, de nem ír elő sorrendiséget.

A NAV 2018 elején kiadott egy Kiva – gyakori kérdések anyagot, ahol a következőket írja „Az adókötelezettség megfelelő teljesítése ellenőrzése céljából természetesen az adóalanynak megfelelően igazolnia szükséges, hogy mely időszakban képződött eredménytartalék terhére történt a kifizetés”. Bár ez utóbbinak nincs jogi kötőereje, de számomra ebből az következik, hogy a NAV nem követel meg sorrendiséget, tehát ha a társaság az osztalék jóváhagyásáról szóló döntésben kifejezetten rendelkezik arról, hogy melyik évben képződött eredménytartalék terhére történik a kifizetés, akkor ez lehet megfelelő igazolás a kiva áttérés előtti utolsó beszámolóval együtt, amelyből a tao-időszak alatti eredménytartalék (plusz az utolsó évi adózott eredmény) összege egyértelműen megállapítható.

Mivel azonban a fentiek nem kifejezett jogszabályi helyen alapuló véleményt tükröznek, ezért javaslom, hogy kérjenek elektronikus úton megerősítést a hatóságtól.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Számvitel, adózás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Üzletrész

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Katáról átalányadóra

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close