hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áttérés kivára társasági adóról: tárgyi eszköz értékesítése és osztalékfizetés

  • adozona.hu

Tao-alany kft. tervezi, hogy áttér a kivára. Előtte azonban még egy tárgyi eszközt is szeretne értékesíteni. Miként adózik ez az ügylet, illetve az, ha a társasági adó időszaka alatt képződött osztalék kifizetése a kiva hatálya alatt történik? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: tao-alany kft. tárgyieszköz-értékesítés előtt áll, amelyből várhatóan 85 millió forint bevétele lesz, az eszközök könyv szerinti értéke 35 millió forint, tehát így 50 millió forint lenne a tao-alap. A vállalkozás megfelel a kiva adózási feltételeinek, idén januárban választaná ezt az adózási módot. Ha jól értelmezem a törvényt, akkor 2021. 02. 01-jétől kivás lenne, és amennyiben az ügylet adásvétele, birtokba adása 2021. 02. 01-jét követően történne meg, de januárban előszerződést kötnének a felek, és foglaló átadása is történne, úgy ezen ügylet lehetne kiva hatálya alá tartozó jövedelem, vagyis az 50 millió forint eredmény után megúszható lehetne-e a 9 százalék társasági adó. Mivel a személyi jellegű juttatások összege éves szinten nem haladná meg a 10 millió forintot, így számításaim szerint jóval kedvezőbb lenne az adózása a vállalkozásnak. Amennyiben igen, az osztalékfizetéssel kapcsolatosan lenne kérdésem. A vállalkozásnak a tao hatálya alatt 220 millió forint eredménytartaléka halmozódott fel, ezt az összeget szeretné a tulajdonosoknak kifizetni. A következő lenne az osztalék fizetés menete: 2021-ben osztalékelőleg lenne 220 millió forint összegben, 2022-ben történne az osztalék jóváhagyása szintén erről az összegről. Ebben az esetben a jóváhagyott osztalékra kellene-e kivát fizetni? Kizárólag a tao alatt képződött osztalék összegét szeretnénk kifizetni.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) 16. § (7) pontja szerint jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó kikerül a tao-törvény hatálya alól. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (kiva törvény) 27. §-a szerint a társasági adó alanya a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit – a 28. §-ban meghatározott eltéréssel – alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Vagyis általánosan a megszűnés adókövetkezményeit kell alkalmazni az áttérésre, kivéve, ha a kiva törvény kifejezetten mást mond.

Olvassa el az Adózóna „Adóalap-csökkentés kivára való áttérés előtt” és „Kapcsolt vállalkozások: itt a magyarázat, miért ugyanazon személyek a házastársak” című írását is!

Amennyiben az eszköz értékesítése ténylegesen a kiva időszakában valósul meg, akkor az értékesítés nyeresége nem adóköteles, mivel az nincsen a kiva törvény 20. § szerinti adóalap-növelő tételek között felsorolva. Felhívom ugyanakkor a figyelmet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) vonatkozó rendelkezéseire, különösen a tartalom a forma előtt elvre, és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére. A kivára való áttérésnek az eszközzel kapcsolatban más adókövetkezményei is felmerülhetnek, amennyiben valamilyen adóalap-, vagy adókedvezmény kapcsolódott hozzá.

A személyi kifizetések összege kivaalapot képez, de ez kedvezőbb adózási módot jelent, hiszen a 15,5 százalék szocho és a 1,5 százalék szakho helyett csak 11 százalék kivát kell fizetni.

A tao-alanyiság alatt felhalmozódott eredménytartalékból kiosztott osztalékra a kiva törvény 20. § (3) b) pontja vonatkozik, amely szerint az adóalapot növeli az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék – ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot, vagyis az ilyen osztalék nem teremt kivakötelezettséget, hiszen az eredménytartalékba csak már a tao-ban leadózott összeg kerülhetett.

Egy további kérdés is felmerült az olvasó részéről: az előzőekben említettem az osztalékfizetést. Az világos, hogy a tao alatt keletkezett eredmény nem kivaalap-növelő tétel. Amikor az osztalékról döntést hoz a taggyűlés, akkor azonban a vállalkozásnak már lesz a kiva időszakban is osztalékként kifizethető eredménye, viszont osztalékfizetésre elegendő lenne a tao időszaka alatt képződött eredménytartalék. Ebben az esetben a kifizetendő osztaléknál figyelembe kell-e venni a kiva alatt képződött eredményt? Van-e erre vonatkozó jogszabályi előírás, vagy ez az adózó döntése ilyen esetben? Számpéldával szemléltetve: tao-s eredménytartalék 220 millió forint, a kiva alatt elért eredmény 50 millió forint, osztalékfizetés 215 millió forint, vagyis ebben az esetben a kivaalapnál kell növelést végrehajtani 50 millió forinttal, vagy ezt majd egy későbbi osztalékfizetésnél kell megtenni, amikor már elfogy a tao-s eredménytartalék?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A társaság továbbra is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) alá tartozik, ezért a számviteli törvény 39. § (3) szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a kifizetés után sem csökken a jegyzett tőke összege alá, vagyis a számviteli törvény nem tesz különbséget az évek között. A kiva törvény 20. § (3) b) pontja szerint az adóalapot növeli az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék, ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot, vagyis a kiva törvény ugyan tesz különbséget, de nem ír elő sorrendiséget.

A NAV 2018 elején kiadott egy Kiva – gyakori kérdések anyagot, ahol a következőket írja „Az adókötelezettség megfelelő teljesítése ellenőrzése céljából természetesen az adóalanynak megfelelően igazolnia szükséges, hogy mely időszakban képződött eredménytartalék terhére történt a kifizetés”. Bár ez utóbbinak nincs jogi kötőereje, de számomra ebből az következik, hogy a NAV nem követel meg sorrendiséget, tehát ha a társaság az osztalék jóváhagyásáról szóló döntésben kifejezetten rendelkezik arról, hogy melyik évben képződött eredménytartalék terhére történik a kifizetés, akkor ez lehet megfelelő igazolás a kiva áttérés előtti utolsó beszámolóval együtt, amelyből a tao-időszak alatti eredménytartalék (plusz az utolsó évi adózott eredmény) összege egyértelműen megállapítható.

Mivel azonban a fentiek nem kifejezett jogszabályi helyen alapuló véleményt tükröznek, ezért javaslom, hogy kérjenek elektronikus úton megerősítést a hatóságtól.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink