Kapcsolt vállalkozások: itt a magyarázat, miért ugyanazon személyek a házastársak

  • adozona.hu

A kata-, illetve a társaságiadó-törvény esetében kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e egy társasági adó alatt működő kft. (tulajdonos a feleség) és egy katás bt. (a férj a beltag, a kültag egy tőlünk független harmadik személy) egymás közötti számlázása? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

A társasági adóról szóló törvény (taotörvény) 4. paragrafus 23. c) pontja szerint kapcsolt az adózó (a kérdésben említett kft.) és más személy (a katás bt.), ha harmadik személy (férj és/vagy feleség) – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat (férj és feleség), akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

Eszerint tehát kapcsoltak az említett vállalkozások. Kérdésként szokott felmerülni, hogy alkalmazható-e a szabály olyan esetekre, ahol a többségi befolyás nem értelmezhető, de véleményem szerint a törvény azért említi a Ptk. „megfelelő alkalmazását”, hogy ezek az esetek is beleférjenek. A másik kérdés, hogy vajon a közeli hozzátartozók legalább egyikének mindkét személyben többségi befolyással kell-e rendelkezniük (mivel a törvény szövege az „adózóban és a más személyben” kitételt említi). Szakértőnk véleménye szerint a jogalkotó szándéka az volt, hogy a házastársakat úgy kelljen tekinteni, mintha egy és ugyanazon személyről lenne szó, akármelyikük is a tulajdonos az adott vállalkozásban.

Fontos figyelni továbbá a katatörvény 13. paragrafusára, amely kimondja, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki. A 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e paragrafus alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Számvitel, adózás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Üzletrész

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Katáról átalányadóra

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close