hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kapcsolt vállalkozások: itt a magyarázat, miért ugyanazon személyek a házastársak

  • adozona.hu

A kata-, illetve a társaságiadó-törvény esetében kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e egy társasági adó alatt működő kft. (tulajdonos a feleség) és egy katás bt. (a férj a beltag, a kültag egy tőlünk független harmadik személy) egymás közötti számlázása? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

A társasági adóról szóló törvény (taotörvény) 4. paragrafus 23. c) pontja szerint kapcsolt az adózó (a kérdésben említett kft.) és más személy (a katás bt.), ha harmadik személy (férj és/vagy feleség) – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat (férj és feleség), akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

Eszerint tehát kapcsoltak az említett vállalkozások. Kérdésként szokott felmerülni, hogy alkalmazható-e a szabály olyan esetekre, ahol a többségi befolyás nem értelmezhető, de véleményem szerint a törvény azért említi a Ptk. „megfelelő alkalmazását”, hogy ezek az esetek is beleférjenek. A másik kérdés, hogy vajon a közeli hozzátartozók legalább egyikének mindkét személyben többségi befolyással kell-e rendelkezniük (mivel a törvény szövege az „adózóban és a más személyben” kitételt említi). Szakértőnk véleménye szerint a jogalkotó szándéka az volt, hogy a házastársakat úgy kelljen tekinteni, mintha egy és ugyanazon személyről lenne szó, akármelyikük is a tulajdonos az adott vállalkozásban.

Fontos figyelni továbbá a katatörvény 13. paragrafusára, amely kimondja, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki. A 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e paragrafus alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kondipark adóvonzata

Nagy Norbert

adószakértő

Adószámos magánszemély

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink