Tagi kölcsön nyújtásának, rendezésének alapszabályai

  • Gyüre Ferenc adótanácsadó

A tagi kölcsön a likviditási gondokkal küzdő gazdálkodók átmeneti jellegű fizetési problémáinak áthidalására szolgáló pénzforrás, ahogy a neve is mutatja, a taggal, tagokkal szemben fennálló egyfajta hitel, amelynek igénybevétele esetén több fontos szabályt be kell tartani.

Először is, a kölcsönnyújtási ügyletet szerződésbe kell foglalni, ami a későbbiekben bármilyen probléma, jogvita esetén irányadó lesz. Ez a tényleges dokumentálás első lépése. A másik dokumentum az átutalásról szóló bizonylat, amely igazolja, hogy a tagi kölcsönt ténylegesen a gazdálkodó egység rendelkezésére bocsátották. A szerződésben rendelkezni kell a kölcsön után járó kamatról is, melyet az adós a hitelezőnek, jelen esetben a gazdasági társaság a tagnak fizet. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályozása alapján van lehetőség arra, hogy a gazdálkodó egység ne fizessen kamatot (szívességi kölcsön), azt is rögzíteni kell a szerződésben. Az uzsorakamatot tiltja a Ptk., ennélfogva nem lehet indokolatlanul magas kamatot kikötni, esetleges peres eljárás során azt a bíróság utólag semmisnek ítéli meg.

A tagi kölcsönt előbb-utóbb rendezni kell. Ennek többféle verziója lehetséges. A legegyszerűbb módja, ha a társaság visszafizeti a kölcsönt, ami nem jár többletadminisztrációval.

AJÁNLJUK FIGYELMÉBE az Adózóna webináriumát: Foglalkoztatás, vállalkozás nyugdíj előtt, mellett 2025-ben

Másik lehetőség, ha a tagi kölcsönt kompenzálják. Ez jellemzően akkor lehet mindkét fél számára kedvező megoldás, ha a gazdasági társaság tartozik a tagnak, ugyanakkor valamilyen követelése is van a taggal szemben, például abból adódóan, hogy valamilyen szolgáltatást vagy terméket értékesít a tagnak, aki azt nem fizeti ki, vagy korábbról van követelése a cégnek a taggal szemben, és a felek ezen követeléskötelezettségeket egymással szemben kompenzálják. A törvény nem tiltja az effajta ügyletet, van lehetőség a kompenzálásra.

Kapcsolódó cikkünk: Egyszerűsített végelszámolás tagi kölcsönnel és elhatárolt veszteséggel

A leggyakoribb megoldás ugyanakkor, hogy a tag elengedi a kölcsönt. Ennek adóügyi vonzata függ attól, hogy magánszemély vagy jogi személy a kölcsönadó.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a további – egyebek mellett például a tagi kölcsönt terhelő kamatjövedelemre vonatkozó – tudnivalókat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Autókereskedő EPR-díj áfatartalmának levonhatósága

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Kedvezményezett beolvadás?

Pölöskei Pálné

adószakértő

Végkielégítés és felmondási idő

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 május
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink