Egyszerűsített végelszámolás tagi kölcsönnel és elhatárolt veszteséggel

Megosztás Tetszik

Több mint húsz éve „szunnyadó” bt. egyszerűsített végelszámolásával kapcsolatban merültek fel kételyei olvasónknak. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolta meg az Adózónához érkezett kérdéseket.

A kérdés részletesen így szólt: "Több mint húsz éve szunnyadó bt. egyszerűsített végelszámolását kezdeményeztük 2025. március elején. Könyvelőnknek gondja támadt a tételek megfelelő kezelésével.

Kiindulási adatok (a számok egyszerűsítve):

• Magánszemély beltag, egy kft. kültag, a kft. kapcsolódik a beltaghoz (a beltag a kft.-nek is 80 százalékos tulajdonosa és egyedüli ügyvezetője).
• Van tagi hitel 4 millió forint, elhatárolt veszteség 4 millió forint, jegyzett saját tőke 1,2 millió forint.
• Pénztár 0, eszközök, ingatlan nulla, a bt. nem tulajdonol semmilyen értéket.
• „Kifelé” egyéb kötelezettségek nincsenek.
• A legutóbb beadott mérleg a 2023-as adóévre vonatkozik, de több mint húsz éve az ismertetett számok mennek be újra és újra az éves mérlegben.

Kérdések:
1. Elévültethető-e a tagi hitel? (Persze ettől még egyéb bevétel lesz, ezt tudjuk.)

2. Az elhatárolt veszteséggel lehet-e 50 százalékos mértékben csökkenteni a tao-alapot? (A kérdést arra tekintettel kell feltenni, hogy a veszteség jóval több, mint öt éve keletkezett.)

3. Hogyan befolyásolja mindezt a nyilvántartott 1,2 millió forint saját tőke? (Utóbbi a kft. hozzájárulása volt 2001-ben.)"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. A tagikölcsön-követelés a Ptk. 6:22. § (1) bekezdése szerint – törvény eltérő rendelkezése hiányában – öt év alatt évül el. Az elévülést azonban megszakítja – többek között – a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése [Ptk. 6:25. § (1) bekezdés a) pont]. Több szakértő véleménye azonban (és én is osztom ezen álláspontot), hogy a tagi kölcsön nem évül el, mivel az éves beszámoló elfogadása a tartozás elismerését jelenti, amely az elévülést megszakítja, és az elévülés újból kezdődik. Így az elengedés lehet a megoldás. Ekkor is el kell számolni a bt.-nél az elengedett kötelezettséget egyéb bevételként a számviteli törvény 77. § (3) bekezdés l) pont szerint.

Ezen kívül a bt.-nél a magánszemély tag által elengedett követelés ajándékozási illeték alá esik az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pont, illetve 102. § (1) bekezdés d) pont szerint. Ugyanakkor az Itv. 18. § (2) bekezdése alapján a követelésnek a kft. tagja által történő elengedése –mint gazdálkodó szervezetek közötti követeléselengedés útján történő vagyonszerzés – mentes az illeték alól az Itv. 17. § (1) bekezdés n) pont szerint. Azonban, mivel a kft. és a bt. kapcsolt vállalkozásának minősül a Tao.tv. 4. § 23. pont alapján, a kft.-nek a követeléselengedés miatt elszámolt ráfordítással a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h/2. pont alapján növelnie kell a társaságiadó-alapját.

2. A társaságiadó-alap az elhatárolt veszteséggel a Tao. tv. 17. §-a, a 29/A § (6) bekezdés és a 29/F § (2) bekezdés előírásainak figyelembevételével csökkenthető. Ha a veszteség a 2001–2003. adóévekben keletkezett, akkor a Tao. tv. 29/F § (2) bekezdése szerint a keletkezés adóévében érvényes előírások szerint használható fel a veszteség adóalap-csökkentésre. E szerint – ha az adózó nem jogelőd nélkül jött létre, – a keletkezett veszteség leírása már nem lehetséges, mivel azt a keletkezéskor hatályos Tao. tv. 17. § (1) bekezdése szerint a keletkezését követő öt adóévben lehetett felhasználni.

A 2004–2014. adóévekben keletkezett veszteség a Tao. tv. 29/A § (6) bekezdése alapján a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írható le időkorlát nélkül, de maximum a veszteségleírás nélküli adóalap 50 százalékáig.

Ha a negatív adóalap a 2014. adóévet követően keletkezett, akkor azt a keletkezést követő öt adóévben lehet felhasználni társaságiadóalap-csökkentésre, egy-egy adóévben legfeljebb a veszteségleírás nélküli adóalap 50 százalékáig.

3. Ha – amint írja –, a pénztár nulla, az eszközök, ingatlan nulla, nem tulajdonol semmilyen értéket a bt., „kifelé” egyéb kötelezettségek nincsenek, így az 1,2 millió forint jegyzett tőke és a 4 millió forint kötelezettség miatt lennie kell 5,2 millió forint negatív eredménytartaléknak, és így a saját tőke – 4 millió forint, a mérlegfőösszeg nulla.