hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Idegen ingatlanon végzett beruházás áfakezelése

  • dr. Kelemen László adószakértő, jogász

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a közelmúltban tett közzé egy adózási kérdést (2023/8.) az idegen ingatlanon végzett beruházások áfakezelését illetően. Az adózási kérdés egy régóta húzódó problémát rendez: hogyan kell kezelni az idegen ingatlanon végzett beruházások átadását/átengedését.

A kérdéssel az Adózónán "Bérelt ingatlanon végzett beruházás" című írásunkban már korábban is foglalkoztunk.

Az adózási kérdés rögzíti, hogy: „[a]z Áfa tv. 259. § 21. pontja értelmében tárgyi eszköz az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását.

Az uniós szinten harmonizált áfaszabályok által alkalmazott ingatlanfogalom értelmezésében a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (Vhr.) 13b cikke nyújt iránymutatást. […] A definíció értelmében – az áfa rendszerében – az épületen, építményen túl az épület, építmény szerves részét alkotó, meghatározott alkotóelemek, illetve az épületbe, építménybe állandó jelleggel beépített, meghatározott alkotóelemek önmagukban is ingatlannak minősülnek. Ha az áfaalany a bérelt ingatlanon olyan értéknövelő beruházást hajt végre, mely önmagában megfelel a Vhr. 13b cikke szerinti ingatlanfogalomnak, akkor e beruházás önmagában is ingatlannak és ezáltal tárgyi eszköznek minősül az Áfa tv. alkalmazásában.

Az előzőekből az következik, hogy az adóalanyt a beruházás kapcsán terhelő előzetesen felszámított adó levonásának joga az Áfa tv. 135–136. §-aiban foglaltakra is figyelemmel gyakorolható.

Olvassa el az Adózóna áfával kapcsolatos egyéb írásait is!

Az Áfa tv. 135–136. §-ai értelmében, ha a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez képest a figyelési időszakon belül (mely ingatlan tárgyi eszköz esetében a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődő 240 hónap) változás következik be a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben, vagy a tárgyi eszköz értékesítésre kerül, az adóalany a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének meghatározott része tekintetében utólagos kiigazításra válhat kötelezetté.”

A fentiek tehát rögzítik, hogy tárgyi eszköz/ingatlan az idegen ingatlanon végzett beruházás, még akkor is, ha az önállóan (úgymond „saját jogán”) nem tekintendő ingatlannak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az egyéb részleteket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi gazdaság kilépő tagja

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Munkabért terhelő párhuzamosan több letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink