hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Behajthatatlan követelés: a partner kényszertörlése után sem kell feltétlenül búcsút mondanunk az áfának

  • Kis Gábor okleveles könyvvizsgáló és adószakértő, Finacont Kft.

A behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylésére 2020 óta van lehetőség, azonban a szabályozás 2021 során is változott: alapvetően megengedőbb irányba, azaz a visszaigénylési lehetőségek bővültek.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 77. § (7) bekezdése kimondja, hogy – különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére –, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével, abban az esetben, ha teljesülnek a 77. § (7) bekezdésének a)–i) pontjaiban foglalt feltételek.

Olvassa el az Adózóna „Adományozás és adózás – ezekre figyeljen az adomány átadása kapcsán!”, „A nap kérdése: hogyan lehet értékesíteni alanyi adómentesként a még áfásként beszerzett termékeket?” és „Ezek miatt indít leggyakrabban jogkövetési vizsgálatot a NAV” című írását!

Az Áfa tv. 77. § (9) bekezdése alapján, az adóalany köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság részére nyilatkozni többek között a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról.

Az Áfa tv. 259. § 3/A § pedig meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, és azt, hogy mely okok alapján lehet elszámolni behajthatatlanként egy követelést – ezek az alábbiak lehetnek:

  • a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;
  • a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte;
  • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;
  • követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
  • a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság az adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő döntést hoz.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mit tud tenni a vállalkozás, ha a partner ellen felszámolási eljárás indul, ez esetben milyen lehetősége van a behajthatatlan követelés áfatartalmának visszaigénylésére!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzletrész értékesítése kapcsolt vállalkozások között

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Felszámolási eljáráshoz kapcsolódó kérdés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Temetési segély

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink