hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

5 százalékos lakásáfa: 7 pontban arról, mikor alkalmazható ingatlan átépítésekor

  • adozona.hu

Társasháztól megvette az egyik lakástulajdonos az üresen álló tetőteret, amit albetétesített, tehát jelen pillanatban az ő tulajdona. Ide készült egy 105 négyzetméteres tetőtéri lakás terve, ami ellen nem érkezett kifogás az önkormányzattól, építésiengedély-kérelemre nem volt szükség. Generálkivitelező fogja elkészíteni a lakást, tehát egy új lakást alakítanak ki az eddig használaton kívül lévő tetőtérben. A tetőtérbeépítés új építésnek számít áfa tekintetében? Januártól 5 vagy 27 százalékos áfával kell számlázni a megbízó felé? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés még el nem fogadott jogszabály-módosításra vonatkozik, így a válaszadásnál csak az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosítási javaslat jelenleg ismert szövegéből lehet kiindulni – szögezte le válasza elején szakértőnk.

Vállalkozási szerződés esetében várhatóan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklete, a 86. paragrafus (1) bekezdésének j) pontja és a 10. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja alapján a következők lesznek az 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának feltételei:

1.) A munka tárgya lakóingatlan, azaz lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

2.) A lakóingatlan hasznos alapterülete nem haladja meg a törvényben írt maximumot, ami egylakásos lakóingatlan esetén a 300 négyzetméter.

3.) Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

A 2016/13. Adózási kérdésre a NAV által adott válasz szerint az újonnan létrehozott ingatlan használatba vétele mellett első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül a már meglévő és használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan átalakítást követő olyan használatbavétele is, amelynek eredményeképpen a korábbi használathoz képest funkcióbeli/rendeltetésbeli változás is történik, és ennek kapcsán új használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás válik szükségessé. Ugyancsak első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül a meglévő ingatlan olyan átalakítása, amelynek eredményeként az ingatlan albetéteinek a száma megváltozik, feltéve természetesen, hogy az albetéteket érintő átalakítást követő használatbavétel engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött.

Tehát a kérdésben érintett esetben is fontos vizsgálni, hogy az albetéteket érintő átalakítást követő használatbavétel engedélyhez, tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött-e.

4.) A vállalkozó építési-szerelési munkával ingatlant hoz létre. Nem szükséges, hogy a munka építésiengedély-köteles legyen, elegendő, ha a szerződés jellegadó tartalmában építési-szerelési munkára irányul. E tekintetben vizsgálni kell, hogy az építési-szerelési munkák következtében az említett esetben létrejön-e új ingatlan a tetőtérből.

5.) A létrehozott ingatlan bejegyzendő az ingatlan-nyilvántartásba. Az adóhatóság korábbi gyakorlata alapján nemcsak az tekintendő ide tartozónak, ha az ingatlant be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartás fő lapjára, amely az ingatlan tulajdonjogában bekövetkező változások nyilvántartására szolgál, hanem az az eset is, ha az ingatlan-nyilvántartáshoz tartozó térképre kell bejegyezni az építményt. Szintén megfelel a 10. paragrafus d) pontjának a más földterületére épített felépítmény, így megfelelhet az az eset, ha a befejezetlen ingatlan az építtető tulajdonában van. Nem feltétele ugyanakkor az 5 százalékos kulcs alkalmazásának, hogy a használatbavételi engedélyt a vállalkozó kérje meg.

6.) A létrehozott ingatlan a jogosult részére átadásra kerül. Az 5 százalékos adókulcs vonatkozik a kulcsrakész állapotban történő átadására is, illetve mindazon részmunkákra kiterjed, amelyeket az ingatlan szerződésszerű átadásához a vállalkozónak teljesítenie kell. Egyes elkülönült építési munkálatok jellemzően nem áll fenn, hogy a vállalkozó ingatlant hozna létre és adna át a megbízójának., így ez esetben az 5 százalékos adókulcs alkalmazása nem merül fel.

7.) A megrendelő nem adóalany (ellenkező esetben fordított adózás lenne alkalmazandó) vagy olyan speciális jogállású adóalany,a kitől az áfa fizetése nem követelhető.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink